Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-18 / 64. szám

Szombat, 1959. március 18. uélmagyaroeszag 3 A tatarozás! adókedvezmény körül Néhai Halom Dezső dr. kezdeményezésére iktatták be a tatarozási adókedvezményt a magyar jogrendszerbe s megállapítható, hogy rendkívül termékenyitően hatott a vállalkozói kedvre és az építőiparra egyaránt. Ugylátszik azonban, hogy ez a kitűnően bevált, az épitési szakma és a háztulajdonosok féltve dédelgetett kedvezménye a mult év végével megszűnt. Az ország minden részéből tiltakozások hallatszanak és hivatkozások történnek arra nézve: mennyit jelentett a tataroaási kedvezmény vállalkozó kedvben, anyagárban, munkában és pénzforgalomban s most mindez megszűnik, vagy legalább is a legszükségesebb munkák elvégzésére csökken. Az építőiparosok küldöttsége a legilletékesebb helyen hivatkozott arra, hogy a mai viszonyok között kétszeresen szükség van a kedvezményre, hiszen uj házak épitésére alkalmas konjunktúra nincs, tehát az építőiparnak a házak tatarozásában kell megtalálni a megélhetési lehetőséget. A válasz ma már közismert: a tatarozási adókedvezmény átmeneti jellegű volt s azt csak nagyon indokolt esetben hosszabbítja meg a pénzügyminiszter. Tehát helyben vagyunk. A tatarozási adókedvezmény meghosszabbítása Szep-den báromezer építőiparosnak és műnké iák életszükséglete, mert nálunk évek óta komoly építkezés nincs. Ebben az évben mindössze öt építkezési engedély iránti kérelem futott be a városi mérnöki hivatalhoz, de ez az öt épitkezés készpénzben alig jelent többet 20.000 pengőnél. Ebben benne van az anyag és a munkabér is. S március végefelé vagyunk már. Az elmúlt évben 600.000 pengő értékű tatarozást végeztek el a szegedi építőiparosok s az idén még egyetlen tatarozási kérelem sem merült föl, mindenki vária a tatarozási adókedvezmény megérkezését. Pedig nagyon megfontolandó a tatarozást adókedvezmény elvonása. Ha más szempontot nem nézünk, itt vannak a légvédelmi óvóhelyek elkészítése. Ne áltassuk azzal magunkat, hogy a háborús veszedelem elmúlt a fejünk fölül. Magyarország minden fiának ezer év óta egvik keze mindig a kardján van s most talán jobban, mint másköri A légvédelmi előírás nem maradhat írott malaszt. De számolni kell a Kazak állapotával ís. Sajnos, Szegeden éppen a város mutatja a rossz példát. A város házai olvan rossz állapotban vannak, hogv a tatarozást tovább hanyagolni már veszedelmes gondatlanság! Hires Ti«za-hidunkat millió helyen kezdte ki a rozsda. Nem elvonni kell tehát a tatarozási adókezdvezményt, hanem szélesebb alapokra fektetve termékenyebb hatékonysággal beállítani a nemzeti munka szolgálatába. Be kell hozni a progresszivitást és ennek kapcsán az adótörlés kulcsát fölemelni. Különösen a légvédelmi berendezések létesítése esetében. Ha a háztulajdonos saját ereiéből nem tudja a légvédelmi berendezést elkészíteni, minden lehető eszközzel, még kölcsönnel is, segíteni, támogatni kell. S ha már a légvédelmi berendezésnél tartunk, ki kell vivni, hogy necsak a szorosan vett beépítésre vonatkozzék a tatarozási adókedvezmény. hanem terjesszék ki minden szükséges légvédelmi beruházásra. Ezek éppoly fontossággal bírnak, mint az óvóhelyek s mindenképen indokolt, hogy a háztulaidor nos a fölszerelési tár^yakqt jp bc tudjo magának ??ereznid® nőtt* l®h»t elhallgatni azt a körülményt sem. hogy a tatarozási adókedvezmény következtében a javításba befektetett összeg csak évek múlva térül vissza, részben, vagy egészben s miután a háztulajdonosok tekintélyes része nem rendelkezik heverő pénzzel, a javítási költséget is kölcsönveszi. Tudjuk azt is, hogy a házbirtok értéke és ennek megfelelően a hitelképessége lecsökkent. Tehermentes ingatlan a gyakorlatban ma már alig van. Tehát hitelre van szükség s az adótörlés esetén megvan a fedezet is s a hajlamosság is a tulajdonosban, hogy a szükséges tatarozást elvégeztesse. A kereskedelmi és iparkamara elnökének: Rainer Ferencnek a kezdeményezésére Szeged város minden számottevő polgára sikraszáll a tatarozási adókedvezmény idei kiBudapest, március 17. A felsőház- pénteken ülést tartott, amelyen óriási lelkesedés mellett deklarálta Teleki miniszterelnök Kárpátalja viszszatérését az országhoz. Az ülés elején Széchenyi Bertalan elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg R o 11 Nándor, az alkotó veszprémi püspök elhunytáról. — Mint püspök — mondotta — híveinek jóságos atyja, a gyermekek nagy pártfogója, a szegények és elhagyottak igazi jótevője volt. Vezető szerepet vitt a magyar katolikus közéletben és felsőházi törvényhozóink munkáját is mindig incleg érdeklődéssel kisérte. Nemes emiékét jegyzőkönyvben örökítette meg a felsőház. Ezután Teleki Pál miniszterelnök állott fel szólásra. — Ismeretesek azok a körülmények — mondotta —, amelyek Kárpátalja csapataink által való birtokbavételét szükségessé tették. Az egész felsőház határtalan lelkesedéssel ünnepelte Kárpátalja hazatérését. Gróf Teleki Pál: Szükségessé vált azért, mert nemcsak a rutén nép szenvedett az anarchisztikus állapotok alatt, de az ezen* területen élő magyarság és más nemzetiségek is. Honvédéiul; (A Délmagyarország munkatársától.') Szokatlan ügy került tárgyalásra pénteken délelőtt a szegedi törvényszék Ungváry-tanácsa előtt. A hadsereg érdeke ellen elkövetett bűntett volt a vád, amelyet az ügyészség azért emelt Herold Sándor békéscsabai és gyulai sütőmester, valamint Vincze Lajos malomtulajdonos ellen, mert Herold és Yincze, mint társak, állítólag nem megfelelő minőségű kenyeret szállítottak a Gyulán állomásozó katonaság számára. A gyulai helyőrség kenyérszükségletének szállítását az 1937—38. évre pályázat utján Herold Sándor békéscsabai sütőmester nyerte el. Herold kibérelte Gyulán Vincze Lajos sütödéjét, majd később Vinczével csendestárs; viszonyban sütötte a katonaság részére a katonaságtól kapott lisztből a kenyeret. A bűncselekményt a vádirat szerint ugy követték el, hogy a katonaságtól kapott lisztet fölkeverték a Vincze-malomből kikerülő gyengébb minőségű liszttel. Az igy megszaporított lisztből Herold magának is sütött kenyerei és azt a polgári közönségnek árusította. A vádlottak a főtárgyaláson tagadták bűnösségüket. Beismerték, hogy keverték a lisztet, de többminőségű lisztet kavartak a'katonaság lisztjéhez, mert amit a dandár gazdasági hivaiSlától kaptak, használhatatlan volt. Vincze tagadta, hogy társasviszonvba* lettek volna. terjesztéseert. Háromezer építőiparos a legnagyobb borúlátással néz a jövő elé, mert közel s távolban semmi biztató jel nem mutatkozik, hogy az épitkezés Szegeden meginduljon. A magánvállalkozás óvatos, az egyetemi épitkezés méjf embrió állapotban van s a háztulajdonosok pedig nem tataroztatnak, amig az adókedvezményt a pénzügyminiszter nem biztosítja számukra. Most is, mint mindig, csak azt tudjuk hangoztatni, hogy a hivatalos városnak kellene példát mutatnia, hiszen a közvagyont képező városi ingatlanok vannak a legkétségbeejtőbb állapotban. már birtokba is vették a RntónröJd legnagyobb részét, helyenként méteres hóval és helyenként elég határozott ellenállással küzdve meg * hősies bátorsággal. A rutén nép mindenütt testvéri szeretettel fogadta honvédeinket, Vereckén 10.000 es kárpátorosz tömeg könnyezve énekelte a magyar Himnuszt. És ott, Vereckén és a határ más pontjain kezet szoríthattunk a lengyel hadsereggel, (Lelkes éljenzés) — Azt a földet, amelyhez Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek és amely ezer év óta Magyarországé, visszacsatoljuk az anyaországhoz, önkormányzatot adva az ősi alkotniauyot kötelékeken belül is a testvér rutén népnek. A legközelebbi napokban a külügyminiszter úrra? együtt a külügyi bizottságban részletesen is be .fogunk számolni akciónkról. Ugy hiszem, az országgyűlésnek az egész nemzethez testvéri üdvözlete száll ugy Kárpátalja népe. mint az ott harcoló és a Kárpátokhoz már elért honvédség fele. A felsőház tagjai lelkesedéssel ünneplik * kormányzót és a magyar hadsereget. Szünet után megjelent Bródy András a felsőház karzatán. Az egész Ház lelkesen megéljenezte, Ezután megválasztották « felsőház uj háznagyát. Titkos szavazással. 118 egyhangú szavazattal S z a p á r y Lajos gróf lelt az uj háznagy. Ludwlg Imre sütősegéd előadta vallomásán ban, hogy Heroldék utasítására keverték a lisztet, de jóminöségilt kevertek hozzá a katonaságéhoz. Seres József sarkadi pékmester egyszer egy szállítmány lisztet kapott Vinczétöl, amelyet a malmos »egységes katonaliszt« cimen küldött neki. A szállítmány használhatatlan volt. Urzsa György gyulai pékmester elmondotta, hogy 3—4 ízben vett Vinczééktől jlyen, a katonaságtól elspórolt kevert lisztet. Tudomása van róla, hogy a polgári lakosság zsák* számra hordta a Herold-sütödéből a katonakenyerei 30 filléres áron. A tanúkihallgatások után Szász Dezső dr. ügyész bizonyitáskiegészjtési indítványt tett. A! törvényszék elfogadta az indítványt és elrendelte Zombory gazdasági hivatali százados kihallgatását arra vonatkozólag, merült-e fel valaha panasz a sütők résziről a katonaság lisztje ellen. Kihallgatják továbbá Herold Sándor két sütösegédjét. A törvényszék a tárgyalást a tanuk megidézéséig elnapoltaC*«ry Ferenc órás, arany* rrüv^s és toronvorakészito, má^ás kar, z'ssl? és faliórák, ékszerek, evöaizközök, dísztárgyak nagy raktára. Nagy javítóműhely! Kárász utca 16 száui. 194 »Jz evész nemzet testvéri üdvözlete száll Kárpátalja és a honvédség felé« Teleki Pál miniszterelnök deklaiációja a felsőházban Meghamisította e a katonaság hengerét Herold sütőmester? Törvényszéki fártiiiolás tisztázza a őuuiai Helyőrség henyérszállitásánoh Körülmény ím