Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-14 / 60. szám

CFETMyGTÁP OR SJ'XCj Kedd. TOm március Tí. A kormányzó felmentette állásától vitéz Imecs György főispánt Szeged u] főispánja: Tukacs Sándor dr. egyelem! magáníanár Simkó Elemér dr. városi főügyész: Hódmezővásárhely főispánja Budapest, március 13. A MTI jelenti: A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére imecsfalvi Imecs György Szeged sz. kir. város főispánját ettől az állásától felmentette és megengedte, hogy buzgó szolgálataiért elismerését tudtul adják. Ugyanakkor Tukacs Sándor dr. egyetem imagántanárt, szegcdi lakost Szeged sz. kir. város főispánjává kinevezte. Vitéz Imecs György Bárányi Tibor távozása után a belügyminisztériumból került Szeged főispáni székébe. Hamarosan felismerte Szeged problémáit és teljes átérzéssel szegedivé lelt, magáévá tette a város életének kérdéseit. Csöndben, szerény nobililnss.il végezte munkáját a törvényhatóság élén, meggondolt, körültekintő tevékenységével rokszor segítette előre Szeged fontos feladatait, — egyéniségével, csöndben végzett munkájával nemcsak feletteseinek bizalmát, de a társadalom és a közélet megbecsülését is megszerezte. Általános becsfllésbcn végzett több éves szegedi főispáni működése után állitja most a közszolgálat más vezető helyére a kormányzó cltamerése és rendelkezése. Vitéz Tniecs György felmentésével cgvütt 'óbb változás történt a főispáni karban. Szegedet közelről érinti S i m k ó Élemcr dr. főügyész főispáni kinevezése. A kormányzó Kászonyi Richárd dr. Csanádmegye és Hódmezővásárhely főispánját állásától felmentette és BácsBodrog vármegye és Baja város főispánjává kinevezte. Ugyanakkor Simkó Elemér Mihály dr-t, szegedi városi tiszti főügyészt Hódmezővásárhely főispánjává kinevezte. Nógrádmegyc főispánja B o r o s s József lett, S o 1 d o s Béla Gömör- és Kishontmegye, U r b á n Gáspár báró Szolnokmegye, Jankovich Milán Fehérmegye főispánja lelt. A kormányzó felmentette állásától Borbély György szolnokmegyei főispánt és a Magyar Érdemrend Középkeresztjét és a csillagot adományozta, — felmentette Thuránszky László tolnamegyei főispánt, akit a miniszterelnökség sajtóosztályának főnökévé nevezett ki, az uj sajtófőnök hétfőn foglalta el hivatalát, — felmentette Széchenyi Viktor székesfehésvári, Hevesi László gömörmrgyei főispánt és Soldos Bélát Nógrádmegyc főispáni állásától. fata a csehek és az ukránok ellen fordult. A" ruszin nép egyre erőteljesebben hangoztatja, hogy nem akar maga felett idegen urakat. A csehek a ruszin nép ellenséges magatartását azzal igyekeznek leszerelni, hogy március 22-én már nem lesznek a ruszin földön. Murgács HDnka-gárdlsta vezér Bécsben Bécs, március 13. Murgács, a Hlinkagórda politikai vezérkarának volt főnöke Pozsonyból elmenekült és hétfőn délelőtt megszólalt a bécsi rádióban. — Nem cn vagyok az oka annak — mondotta —, hogy kénytelen voltam megkérni a bécsi rádiót, tegye számomra lehetővé, hogy szóljak a gárdistákhoz. Vasárnap este szólni akartam hozzátok a pozsonyi rádión át, amelyről azt állították, hogy a mi kezünkben van. Megállapítottam, hogy a rádió csak látszólag van szlovák kézen és csak akkor, ha Sidor, Sokol és más kormánytényezők beszédéről van szó. Ha azonban Tiso, Durcsánszky1, Csermák, Tuka, vagy Murgács akarna szólani Pozsonyban, akkor azonnal a gárdisták karszalagjával ellátott cseh terroristák szállnak meg a rádióállomást. Murgács kijelentette, hogy cseh katonák és csendőrök a Hlinka-gárda karszalagját vették fel. Megparancsoltu a gárdistáknak, hogy ezeket a karszalagokat tépjék le. Gárdista testvérek — mondotta befejezésül, — ütött az óra, o szlovák nemzet történelmi döntő fordulathoz ért. Hitler, a nacionalizmus nagy bajnoka, felettünk tartja védőkariát és ha megmutatjuk, hogy tudunk élni és harcolni, segítségünkre lesz. Sidor megfosztotta Muraácsol a gárdlsta-vezérségtől Pozsony, március 13. Sidor miniszterelnök, mint a Hlinka-gárda főparancsnoka, megfosztotta Murgács Károlyt a Hhnka gárda politikai kerának elnöki tisztétől. Az intézkedés oka, hogv Murgács a bécsi, rádióben mondott beszédében megszegte esküjét és hűségi fogadalmát. Murgács utódjául a miniszterelnök Gornegurszki Pál képvi.se'nt nevezte ki. Berlini ielentécek az inzultusokról Berlin, március 13. A német sajtó öriásbetüs felírású cikkekben számol be a cseh-szlovákiei német népcsoport tagjait ért cseh inzultusokról. A „Völkischer Beobachter" ezt a címet adta tudósításának: „Brünnben ismét német vér folvik." Hallatlan cseh kihívásról ir a lap. A „Montaospost" szörnyű cseh terrorról számol be. A lapok leszögezik, hogy a brünni véres eseménveket a német népcsoport elleni cseh támadások idézték elő. Iglauban ugyanugy mint Brünnben a csehek erőszakkal eltávolították a horogkeresztes zászlókat és a német házak nblahait heverték. Csekey professzor előadása a budapesti továbbképző fanfo'yamon Szeged társaihlomrajzáról Budapest, március 13. Érdekes előadások hangzottak el hétfőn délután Budapesten, a negyedik közigazgatási továbbképző tanfolyamán. Az első előadó Teleki Pál gróf miniszterelnök volt, aki a hadigondozottak egyéni ellátásáról mondott előadást. Utána S c h a n d 1 Károly ny. államtitkár a szövetkezeti mozgalmat ismertette. A harmadik előadó Csekey István dr. szegedi egyetemi tanár volt, aki „Szeged társudalonirajza*' cimü előadásában képet rajzolt Szeged szociális problémáiról. Bevezetőben elmondotta, hogy a három nagy kataklizma, amely fejlődésben megakasztotta Szegedet, a török uralom, a hatvan év előtti nagy árviz és a trianoni határmegállapitás mély nyomokat hagyott Szeged lelki életén is. Szegedből hiányzik az a légkör, amely a városiasság patináját adja s mint város, nemcsak külsőségeiben uj, hanem polgárainak összetételében is. Úgyszólván teljesen hiányzik Szegeden az erdélyi, felvidéki és dunántuli városoknak az a rétege, amely ott az évszázados városi hagyományok őrzője. — Ha Szegedet akár települési viszonyainál, akár pedig lakosságának, foglalkozása szerint való összetételénél fogva vizsaá'juk — mondotta — alig beszélhetünk a Ztó igazi értelmében vett városról. Szeged'az ország legnácrvobb tenváaVái'oH, a lakosságnak több, mint egvh,armada kint él a tanyán — folytatta Csekey professzor, maid azt fejtegette, hogy a tanyai lakosoknak semmiféle kapcsolata nincs a várossal, Szeged lelki életével. Kifejtette ezután, hogy Szeged már hosszú idő óta szinto példát adott a földbirtokreformnak, mert azt a rendszert, amit Szeged követ földjeinek hasznosítása tekintetében, szociális szempontból igen emelkedettnek kell tekinteni. Szeged határából például nem volt soha Amerikába irányuló kivándorlás. Szembeállította a falu és város arculatának találkozásából kikristályosodott kettős lelkiséget: a csodálatosan kiépült egyetemet az irniolvasni nemtudók százaival, a legmodernebbül felszerelt klinikákat a tüdővészesek ezreivel, a nagyműveltségű tisztviselői kart a szellemi proletáriátus félipüvelt tömegeivel. Azzal fejezte be előadását, hogy Szeged a polgári erények gazdagságából lett Magyarország első és legnagyobb vidéki városa. Untai Isfván államtitkár beszéde Hódmezővásárhelyen a jobboldali politikáról Hódmezővásárhely, március 13. Anlal István dr. államtitkár vasárnap résztvett a Magyar Élet Pártjának hódmezővásárhelyi gyűlésén. Kászonyi Richárd dr. főispán megnyitó szavai után Antal államtitkár mondott beszédet. Azzal kezdte beszédét, hogy Hódmezővásárhelyen várat kell építeni annak a jobboldali, fajvédő politikának, amelyet egyedül a Magyar Élet Pártja képvisel. A jobboldali, fajvédő gondolattal szemben álló politikai erők előszeretettel igyekeznek clködösiteni a jobboldali politika lényegét és helytelen beállításban feltüntetni a jobboldali politikai célkitűzéseit. — Ma egyedül a jobboldali politika az — mondotta —, amely nemcsak nálunk, de mindenütt Európa országaiban képes megoldani a robbanással fenyegető belső társadalmi és gazdasági problémákat, valamint a snlyos nemzetkőzi bonyodalmakat Ezután a jobboldali politika ta'•'almáról és programjáról beszélt az államtitkár. A jobboldali politikának, — úgymond — van negatív és van pozitív tartalma. Negatív oldalon .? jobboldali politika tagadása a nemzeti társadalmat szétforgácsoló politikai törekvéseknek: a forradalmi marxizmusnak, az individuális liberallzI musnak, a szabadkőművességnek és az e törekvések szolgálatában álló politikai erőknek. Ezért tart ki a jobboldali politika a zsidótörvény mellett is — mondotta —, mert attól a belső összefüggő és alkotó társadalmi erők megnövekedését várja. — A jobboldali politika — az állam rendeltetését nem az „éjjeli őr'' passziv szerepében litja. A jobboldali politika az államhatalom vaskeztyiis kezével akar belon^Tilni a gazdasági életbe, letörni annak kinövéseit, ápolni nz egészséges alkotóerőket, fokozni a termelést, biztosítani a szociális igazság uralmát, elősegíteni a vagyon és jövedelemelosztás méltányos kiegyenlítődését és főként gondoskodni arról, hogy -a nemzeti munka gyümölcsei eljussanak a legszélesebb dolgozó néprétegekig. — Ezért helyez a jobboldali politika olyan nagy Slllvf a —lA.Ai földbirtokpolitika magvalósítására fs — mondotta ezután. A helyes értelemben vett földbirtokreformnak nem lehet az a célja, hogy a földbirtokot minden áron mesterségesen elaprózzuk, hanrm csak az, hogy az ország minden részében megteremtsük a különböző birtoktipusoknak azt nz egészséges kiegyenlítődését, amely az ország mni termelési, népsűrűség! és szociális viszonyai mellett a legtöbb magyar embernek az elérhető legjobb megélhetést képes nyújtani. — A mostani országgyűlési ciklus — fejezte be beszédét —, a vége felé közeledik s ha az országgyűlés munkáját mérlegre tesszük, meg kell állapitani, bogy az egyike volt a modern magyar parlamentárizmus leggazdagabb és legeredményesebb korszakának. Beszéde végeztével meleg ünneplésben részesítették az államtitkárt A gvfilés után a Fekete Sas-éttermében közebéd volt Antal államtitkár tiszteletére. ér ót. Ckuerl, brl'll<in*ot. evK»s*1có't előleg r é » k Hl kónvelmes ró«*e»fi zet énre Fz a ler obt> líNíebofelfteMal TO-t arany, azOr', ziilo? eyv berAltA-. lczro«Rn"abb nap' íron. Fary Ara-, ékszer avitá műhely. Bzimtalan elismeri JovAl TÓÍ5 órás. úksxetésx. Kárász-Utca 13. sz.