Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-12 / 59. szám

Vasárnap, 1939. március 12. DÉl-MAGYARORSZÁG 11 Orvosi vélemények és száz éves tapasztalat alapján hirdetjük, bogy gyomorégés, étvágytalanság, emésztési zavarok eseteiben a Clgalka-lstvin forrás sóskarbonátos jód-brómos gyógyvizét használja, mig érelmeszesedés, vérbaj, gyulladásos természetű nöi bajok és a légzőszervek huru.'os bánfáimalnak természetes gyógyszere a Cigalka-lajos jód-brómos gyógy viz. Kapható minden gyógyvizet árusító üzletben. Vézérképviseló: Édesküly, Budapest, Erzsébet-tér 8 Az olvasó rovaia —oOo— A*zalí és kockakő Tekintetes Szerkesztőség! A városi mérnökség megkezdte az utcaburkolatok szokásos tavaszi javítását. Több helyütt már fölbontották az aszfaltot, bogy a mutatkozó folytonossági hiányokat helyreállítsák. Mielőtt még nagyobb veszedelmek történnének, arra kérem a tek. Szerkesztőséget, hívja fel a polgármester ur és a nagyközönség figyelmet, bogy mi történik ezekkel az aszfaltjavításokkal. A Deáik Fclenonteában akárki meggyőződhetik arról, hogy az aszfaltburkolatot nem aszfalttal, hanem kockakővel javítják. Még ERDÉLYI ŐRJÁRAT (A Délmagyarország munkatársától). Jonel Bratianu a román dinasztikus államforma megalkotója a trianoni óraterem tanácsasztalára busz évvel ezelőtt egy könyvet tett lc Clemenceau elé. A könyvet Nicalae Jorga román történet-tudós irta, román cime ez volt: ,.Magiiiarizarea secui-romanilor'' (A szekelyrománok clmagyarositása). Ebben a könyvben Jorga professzor szokatlan dialektusával bizonygatta, hegy az Erdélyben élő, nagykiterjedésű, önálió magyar sziget, a hatszázeezr főnyi székelység lulajdonképeu erőszakkal elmagyarositolt románok, akiknek semmi kapcsolatuk nincs a magyarsággal s ezek hozzászámitásával Erdély területének nyolcvan százaléka őslakó román elemekből áll. ~ A Hóman—Szegfü-féle Magyar történet tárgyi természeténél fogva nem juthatott be a Trianon utáni Erdélybe és igy busz cven keresztül hiányzott egy olyan mü, amely Erdélyben sikeresen szembeszállhatott volna a Jorga-féle elméletekkel. Erdélyben a második generáció nagy csendben, de annál kitartóbb szívóssággal igyekezett az európai közvéleménybe becsempészett, Jorgifélc elmélettel szentben felállítani az igazság elméletét. Történetírók, nyelvészek és régészek fáradoznak azon ina is, bogy minél több fényt derítsenek a székelység őstörténetére. Ez a cél ék a székely nép története iránt megnyilvánuló szeretet vezette Ferenczi Sándort, a kiváló erdélyi régészt is munkásságában. Ferenczi most „Az egykori Kánonszék régészete, a kászoni székelyek letelepülése cs eredete" cimü tanulmányában feltünéstkeltő megállapításokat tesz » székelység őstörténetének egyik fejezetéről. Tanulmányában Csikszék fiuszékenek Kánonszéke törtenetét tüzlc maga ele vizsgálata tárgyául talán azért, mert a Székelyföld ezen területe a Irgkevésbbé ismert és be nem vallottan azért, bogy Jorga állításaival szemben kétséget kizáróan bebizonyítsa, bogy a székelyeknek a románsághoz semmi kapcsolatuk nincs és hogy a székelyek évszázadokkal hamarabb voltak őslakói, -a keleti végvárak gyepüőrzöi Erdélybon, mint aiit^yen időre Jorga a „székely-románok" clmagyarositásáf tette. A kánonszéki várak eredete A kánonszek történetének vizsgálata közben Ferenczi Sándor mindenekelőtt a székelyföldi várak eredetét tanulmányozta. E váraknak keletkezéséről a székely nép mit sora tud történeti adatok hijján, ezért építésüket tündérek és óriemiékezhetünk rá, hogy tiz-tizenöt esztendővel ezelőtt a város utcái és terei az ilyen javítási rendszer folytán folt hátán folt koldustarisznyáboz hasonlítottak és utólag nagyon sok pénzébe került a városnak, hogy tisztességes módon megreparálja azt, amit ai úgynevezett javítással tönkretettek. Köszönetet mondva a tek. Szerkesztőségnek, soraim szives közléséért, maradtam kiváló tisztelettel. V. P. ások játékos kedvének tulajdonítja. Ferenczi Kánonszéken a Mocsvárat vizsgálta és megállapítja, hogy a vár körül emberi szereplésnek nyerni sincs. Ezt az adatot különben Orbán Balázs már korábban felfedezte azzal a hozzáfűzéssel, hogy a Mocsvár elnevezést a székelyek az előttük ott élő szláv népektől vették át. A másik kászoni vár neve: Bakmájvára, már magyarosabb hangzású, de itt sem lehet találni a korábbi életnek semmi nyomát, amiből Ferenczi azt a következtetést vonaj le, hogy nem is .volt itt semmifele vár, legfeljebb veszedelem esetére menekúlőhely volt. A Kcn-Pataka völgyében elterülő Ken haiárrész elnevezésében Ferenczi a törökfaju „Kelként!" néprész nevének fennmaradását sejti. Ez a néptöredék a határőrzésre került Kászort vidékét e, később felolvadt a székelységben. Kász.onfcltiz községnek egyik utcáját Kővárnál; hívják. A hagyomány ide is varat képzel, pedig itt vár sohasem volt, hanem egy törökfaju kavar „kékes*' nevü néprész szállásterülete. Ebből keletkezett a magyaros hangzású kővár. Szetyevárát sem tartja Ferenczi várnak, hanem erdőtrió szláv családok menedékhelyének, szemben Orbán Balázs megállapításával, aki a „szetye'' elnevezést „Szityha" szóból származtatta, a helyet avar erődítésnek tartotta, bár az avar várak bagvományos formája Szctycyáránál nem lelőhető fel Éppen azért sokkal elfogadhatóbb a Ferencziféle megállapítás, melyszerint a szetye szó az ó-szlovén „sitio"-ből származott és nádast jelentett (szittyó). Ez pedig találó elnevezése n mocsaras vidéknek. Váruk tehát Kánonszéken r.em voltak, viszont kétségkívül tisztázható az, hogy az itt fellelhető elnevezések a XII. századból veszik eredetüket. Nyolcszáz eves székely község Régi okmányok tanúsága szerint Kászon lelkésze ~ 1332-ben" pápai tizedet fizetett s igy biztosra vehető, bogy a székelyek letelepedése ezen a területen, jóval előbb .tehát már Szent Irtván korában megtörtént. A régészeti leletek teljes mértékben alátámasztják ezt a feltevést. A nagykászonyi templomban van egy értékes, tornán stílusban épített keresztelő medence, amelyet a XII. század elején készíthettek. A régészeti kutatások anyaga Ferenczi könyvében arra is részletesen kiterjed, hogy Nagykászonban a mai csúcsíves templom helyén egy másik templom lehetett, amely a XII. században már állott. Mindez azt bizonyltja, bogy a kászouyi székelyek már rég községi szervezetben és plébániák vezetése alatt eltek akkor, amikor Jorga professzor a románok clmagyarosilását teszi. A kászoni székelyek a Gutin-aijai kékkendek maradványainak, azaz a besenyők második törzsének leszármazottai. A kékkendek régi lakóhelye a Szatmár és Nagybánya környéki régi kejkus erdő, ahonnan a XI. század végén az árpádházi királyok parancsára mentek le a kászonvizc völgyébe határvédelmi szolgálatra. Hóman Bálint szerint >a székelység zárt tömegben letelepülő ősfoglaló néptöredék volt. Ferenczi szerint azonban ősfoglaló jellegűek azok a letelepedések is, amelyek a honfoglalás után történtek. Ekkor ugyanis apró, egymással rokon néptöredékek csatlakoztak a magyarsághoz és nem adót fizettek, hanem katonaszolgálatot teljesítettek. Ilyenformán a besenyő eredetű kékkendek is ősfoglaló népnek tekintendők. Ferenczi tanulmányában fájdalmasan tesz fel kérdést. 1. Ha a székelyek ősfoglalók, mint ahogv azok, miért az övék Erdély leggyengébb földje? 2 Ha nagyobb, zárt egységben telepedtek le. akkor a Székelyföldön mindenütt zárt földrajzi egvséget kellene alkotnlok, holott ilycu területnek' csak Csik tekinthető. Aranyosszék története is azt igazolja, hogy ezek a területek a honfoglalás után történt adományozással is székelyjogu földdé váltak. S miután a kászoni székelyek nem voltak eredetileg székelyek, hanem besenyők, mint ahogy besenyők! voltak a udvarhelyszéki Firtosváralja lakói is, de ezek is már a XII. században olyan jogokat kaptak, mint a székelyek, ezért könnyen beolvadtak a székelységbe. Ezek azok a székelyek, akikről Jorga professzor orbi et urbi azt híresztelte, hogy . erőszakkal elmagyarositott románok". A Kászon szót is román eredetűnek tartja Jorga, holott Ferenczi tanulmányából világosan kitűnik, hogy ószlovén eredetű, a „kékkendek'1 nyelvi maradványa. Jorga professzor módszerére azonban jellemző az is, hogy a kászoni és firtosváralja! b •senyő eredetű székelyeket egy kalap alá fogta az egész székelységgel. Husz évvel ezelőtt Clemenceau hitelt adott a Jorga-féle történelem hamisításoknak s kr.iíikf nélkül fogadta el a legkézenfekvőbb legendákat is. Vájjon most feltáinad-c azok lelkiismerete, akik Clemenceau „békéjének'1 status-quoját hirdetik ma is? Erdély vár és Erdély magyar marad. Talán egy román eredetű közmondással lehetne leg jobban megmutatni a székely jellemet: Apa curgr, piaira raraane. A viz elfolyik, de a kősziklák helyükön maradnak. Ott örökre: Erdélybon. Bcrey Géza." PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. SZEGED, CSEKONICS és KISS UCCA SAROK Kerékpáralkatrészek Golyókoszoru -első tengelyhez —.10 Kockás b'.okk pedál, l pár 2.88 Lámpatartó, préselt —.22 Klipsz, 1 pár —.22 Lánccsavar, 10 drb —24 (ioiyó '/8-os, 144 drb —.24 Hálsóféuy sárvédőre —.26 Tizlyukas kulcs, gömbölyű —26 Gumi fogantyú, 1 pár —.35 Fix keréx, 15—17 számig —.68 Kakuk csengő —.88 Kerékpár belső, szépséghibás —.98 Elöépitett kormány 2.98 Feketére zománcozott abroncs 1.98 Préselt csomagtartó 1.08 Flsó agy tura 32 lyukas 1.3S Kormáryfejkészlet 1.38 karosfék 1.58 Kerékpárpumpa 1.78 k. . Besenyő leszármazottak a kászoni székelyek Egy erdélyi magyar tudós megdöntötte Jorga elméletét a román eredetű székelyekről