Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-12 / 59. szám

D £ F MAFIYARORKZÁFL f930. március Adler mm n) árai lunior Roadster P 3.640 Junior Cabriö ** 3.790 Junior Chc^i ** 3.900 lunior Cabriolet tt 4.500 2 iileres : ^edan P 5.410 Cabrio'et »» 6.050 27» literes: Sedan! P 7.180 Cabrio'et >f 7.670 ABLER 2,3 LTR. 6 MYL. LMiOUSfiKC Képviselet: Segesváry Pál és László Szeged, Telefon: 13-42 és 32-43. tatót ad a város helyzetéről". A mérnökök megállapítják, hogy két nap múlva ér el a viz, az alföldi vasút töltésének lábához. Ezalatt a két nap alatt kell minden erünket latbavetmink — szólítja fel a lakosságot egy ujabb fcHiivás. MÁRCIUS 8-AN reggel átszakad a buktói töl­tés. A viz feltartóztathatatlanul zuhog a harma­dik védööv felé. A helyzet most már annyira ki­látástalan, hogy a falragaszok a menekülés ut jltra hívják fel a figyelmet. Ez az ut: Újszeged és Torontál-mcgyc. A többi utat elzárta a ten gerre nőtt Tisza . . . Naponta sok százan kere­sik fel a városház tornyát, ahonnan messze vé­gig látni a végtelenné terült óceánon. Egyelőre még s in határa, de meddig . . . 1 Megkezdődik a menekülés. Hatalmas tömegek vándorolnak át a hidon a magasabban fekvő Újszegedre. „Reménységünk egy hajszálon fiigg. A le­vertség általános . . ." — irja a Szegcdi Hiradó. MARCII S »-ÉN vasárnap sztrájk tör ki a munkások közölt. Uj falragasz hívja vissza őket j töltésekre azzal, hogy ..n mai naptól kezdve minden nap pontosan megkapják fizetésüket. . ." Délben riasztó hir jár szájról-szájra: a víz el­érte az utolsó védővonalat, a vasúti töltést. Hány nap, vagy hány óra van még hátra . . . ? Megjelennek a városban az eddig ismeretlen ..pontonr.icrek" — utászok és feltűnik a vizen a „koporsó nlaku" vasponton. Mire valók? Csak ké­sőbb.tudja meg Szeged. A város beláthatatlan tenger közepén fekszik adják hírül n lapok a világnak. Minden ut el van zárva, börjőnfal lett a Tiszából. Az alföld­fiumei vasúti társaságot be akarják vonni a költségekbe, ez azonban megtagadja a hozzájá­rulást Réczey főmérnök kővetkező „szakkifeje­zésével": .. A társulat pályaházal és építményei olyan magas nívóra építvén, hogy Árvíz esetén az elterülő viz oda semmi körülmények között nem nyomulhat . . (Néhány nap múlva 4—5 láb vizet kapott a társaság . . .) Pu 11 z altá­bornagy és Lukács György védelmi kormány­biztos megfeszített erővel dolgoznak és dolgoz­tatnak n gátakon. Hiába. Délután elönti DorozsmAt a Tfszn. A harang­cogás kísértetiesen zug ét Szeged felé a szürke, sötét tenger felett, melyben sötéten villódzik a lassan alkonyuló ég. A harang most halottat si­rat. de életet ls jelent, mert ahol harangoznak, ott még élnek ... És estére elhal a harangszó... A Így önéi átszakad a vasúti töltés. Néhány perccel a pzakadás előtt robog el a töltésen a vásárhelyi vonat, mely itt szokott találkozni a Szeged felé indított szerelvénnyel. Ezt a vonatot azonban Novak Józscí ügyész nem engedi el­indulni — közelharcot viv emiatt az állomás főnökével. Ha elindul — hullámsírba robog a mozdony. A Maty-hidat nem sikerült felrobban­tani, kevés a robbanóanyag, pedig ez sok vizet levezetett volna Szeged alól. Ezen a napon jele­nik meg rg> hirdetés a Szegedi Híradóban „Vég­eladás" címen. A MÁRCIUS 11-1 jelentés szerint a gátépítés fokozódott, a gát emelkedik, a helyzet valamivel jobb. Az idő jó, süt a nap, csak az egykori Do­rozsma felett van egy gyaníts szürke viharfelhő. A város 100 ezer forintot kér sürgősen a kor­-mánytól. Délután szemetelni kezd az cső, vörös lesz az ég, hatalmas szél kerekedik. A viz irtó­zatosan paskolja a védgát átázott iszapos föld­jét. Este tiz órakor puskalövés dörren a város­iul za előtt, jeléül annak, hogy betört a viz . • • A hir nem bizonyult valónak, de már nincs éegit­ség ... A bánáti munkások otthagyják a mun­kát, szuronyos katonák kisérik vissza őket a töltésre. „Válságos éj következik ránk — irja a Szegedi Hiradó. Ha ezt túléljük, akkor élni fo­gunk. De vnjjon tuléljük-c . . . ? Éjjel két óra ... A városházán teljes készenlétben áll a ható­ság. Csaji az öreg kormánybiztost nem találják sehol. Kitűnik, hogy szállásán alszik. Kifárasz­tották az események. Jelentik neki, hogy a viz áttörte a baktói töltést. Álmosan azt feleli rá, hogy tudja, sőt többet is tud: már Algyünél U át­szakadt a gát . . . Dehát mit csináljon . . . ? Drámai pillanatok következnek ezután. Az óramutatók percről-percre közelednek a vég­hez, az éjféluláni két órához S abban a pillanat­ban, amikor az őr ezt az időt jelzi a vár.osház tornyában — egy fiatal tiszt rohan bc a közgyű­lési terembe. Csak egy szót szól: — „Megtörtént . . .!" Rettenetes pillanatok. Pálfy Ferenc polgár­mester nem meri meghúzni a harangokat, Dehogy a város lakossága között pánik törjön ki. A lö­véshez már jobban hozzá vannak szokva: ta­rackokat — a város két öreg mozsárágyuját kell elsütni. Dc a két tarack békésen pihen a város­háza pincéjében. Mire felállítják: a viz már böm­böl az utcákon, elsöpörve a két mozsarat és min­dent, ami útjába állt. A városháza ellenáll (ké­sőbb ladikon jártak be a tisztviselők az emeleti hivatalokba) tornyában megkondul a harang . . , A viz egy katona mellett töri át a vasúti töl­tést. És a gát szakad, omlik, mint a pápirvár. Szörnyű robogással zuhog be a városba a kavar­gó Tisza, recsegés, ordítás, sikoltozás, halálhör­gés mindenfelé . . . Először a gázgyárba nyomul;, sötétségbe borul a kísérteties város. Döbbenetes kép, amint a Mars-tér felé embermagasságú fe­kete tömegben sustorog a meg-megcsillanó pusz­tító elem. Nagy Sándor, a „Szegedi Hiradó" szerkesz­tője benn ül a nyomdában, állítja össze a lapot. — másnapra. És egyszercsak rémitő harsogással önt el a viz mindent a nyomdában. Az újság össze van állítva, csak ki kellene nyomni. De félig viz alatt vannak a gépek, menekülnek a nyomdászok. Nagy Sándornak annyi ideje van csak, hogy néhány drá­mai sort irjon bucsiiztatóul és kefelenyomatwt csináljon arról a példányról, mely már nem fog megjelenni . . . Gyászkeretbe teszi a cimet; „Éjiel két óra" s alája a kővetkezőket irja: — A^ár betört! 1879 március 12. Éjjel két óra! Szeged haldoklásának kezdete. 24 óra múlva ha­lott, .nincs többé. Szegény, szegény szülővárosom, a koldus sirat, aki szerkesztő volt . . . Kongj vá­rosháza öreg harangja! Hirdesd Szeged népének", hogy szülővárosának végórája elérkezett Ez a szám csak I4-én jelenik meg. De a kefe­lenyomat megmaradt, hogy „hü emlékül álljon.'* 6800 házból 6466 rombadőlt, 334 maradt épen. Rókuson 14, Alsóvároson 16, Felsővároson 56. a Belvárosban 248. Április másodikán hírül adják' a lapok, hogy „fényiró" érkezeit u városba, hogy fényképfelvételeket készítsen. Egy német újság­író soha nem látott borzalmakról számol be ott­honi lapjának, irván azt, hogy „egy dombra szo­rult jogászfiut bekapott és elnyelt egy százesz­tendős potyka . . .'« IW "A március 12-i hajnal már nem látta Szegedet. Romokat, halottakat és menekülteket látott, akik­nek árnyéka és tükörképe ijesztően mozgott a szürke, jéghideg vizben. És — Mikszáth Kálmán, Jókai Mór is megírta ezt a jelenetet— ahol halál és pusztulás látszott csak a színtelen ég alatt, ott békésen úszott a vizen, alvó csecsemővel a bel­sejében — egy bölcső . . . Élet volt, induló élef a halálban . . < És ennek a bölcsőnek" adott igazat a király is, aki Szeged fölött kimondta a nagyszerű ítéletet: Szeged szebb lesz, mint volt . .. Kalmár Maron Ferenc. A XE Sieíedi Ipari Vásör meglepetései • az árvízi hlrálucsönah, a vásárfia es a dlvafversenu (A Délmagyarország munkatársát ól.) Tizen­egyedszer rendezi meg az idén a Szegedi Ipar­testület ipari vásárát, amelynek előkészületei máris erős iramban megindultak. A tizenegye­dik vásár megrendezésénél újszerű elgondolá­sok foglalkoztatják a vásár vezetőségét: a vá­sár megrendezésével kapcsolatosan több ér­dekes és értékes uj terv megvalósítását hatá­rozták el. Ennél az az intenció vezeti a vásár vezetőségét, hogy a minden területen jelent­kező fokozott igények kielégíttessenek. Nem elegendő tehát az, hogy a kiállítók cikkeinek ^okszerűsége és az anyag kvantitális növeke­dése jelentse az idei vásár eltérését az előzők­től, de a minőségbeni fejlődésen és a méretben! növekedésen tul is olyan újszerűségeket kell a vásár keretébe beiktatni, amelyek megmen­tik a vásárt az elsablonosodástól. Egyelőre csak egy-két ilyen újszerű tervet emiitünk meg, amelyet a vásár vezetősége már programjába fölvett. Ilyen érdekesség lesz egynek az a ma is még magántulajdonban tevő, úgynevezett árvízi királycsónak, ame­lucn I. Ferenc József királyt árvízi látogatásakor véglgladikáztatták a hullámsírba temetett váras épületrom­jai között. A csónak még soha nem volt kiállitva és igy csak a legrégibb szegedi polgárok láthatták azt az árviz idején. A másik nagyobb horderejű terv, amely a vásár célkitűzéseit szolgálja, a vidéki iparosság magyaros divatversenyének megrendezése. (A! divatverseny részleteiről rövidesen beszámo­lunk.) A vásár vezetősége elhatározta továbbá, hogy az Idén a vásár látogatóínak vásár fiával kedveskedik. Minden ötszázadik látogatót tet­szetős kiállítású értékes ajándékdobozzal aján­dékoz meg. Az úgynevezett vásárfia-csomagban szegedi specialitásokat ad a szerencsés látoga­tónak a vásár rendezősége. A XI. Szegedi Ipari Yásár vezetősége egyébként március 15-ig biztosítja az előze­tes jelentkezőknek a 10 százalékos helydijkcd­vezményt. Minden irányú felvilágosítással sgolgjŰ a va­sár központi irodája: Horváth Mihály*'Hon telefon: 14-15,

Next

/
Thumbnails
Contents