Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-11 / 34. szám

Szombat, 1939. II. 11 KERESZTEHv POLITIKAI IIAPILAP XV. évfolyam 34. szám XI. PlUS 1857-1939 — B 6 k e, béke, — suttogták az imádkozásban és áldásosztásban elfáradt ajkak még egyszer a derengő fény felé s azután megszűnt dobogni ennek a világnak legnemesebb szive. Egy sziv nem dobog többé s ugy érezzük: az emberiség szive pihent meg örökre. Az isteni küldetés minden idők és minden korok számára kiválasztja a legalkalmasabbat az egyházra váró feladatok betöltésére s a krisztusi szolgálat legméltóbb teljesítésére. S ha szabad véges értelemmel keresni az isteni elrendelés okait, arra eszmélünk, bogy a mi földi életünknek nincs semmire olyan szüksége, mint a békére s az isteni gondviselés bölcsesége és irgalma a béke pápáját adta az egyháznak és az emberiségnek. A szeretet elfáradhatatlan forrása volt, törékeny testével szinte egymaga állott a vész elé, ami fenyegeti kultúránkat <Ss civilizációnkat, fenyegeti a szeretetet cs humanizmust s öklét elvakultan az egyház ellen is felemelni merészeli. S amikor élete alkonyán újra világháború réme verte fel megpihenni nem tudó szivének nyugalmát, nz életét ajánlotta fel váltságul a békéért. Milyen csodálatos szépségű, evangéliumi tisztaságii példáját nyújtotta a hitnek cs kötelességtudásnak s még ez a gyűlölködésben eltorzult világ is meghatottan nézett az örök város felé, melyben az örök itre hirdetője az élete felajánlásával állt az öldöklés fenyegető, pogány réme elé. Nemcsak n világ kalolikuSait borítja gyászba ez a megdicsőült • életbefejezés, mindenki szive gyászol, aki könnyes Vatikánváros, február 10 XI. l>Ius pápa pénteken hajnalban 5 óra 31 perckor meghűlt. szemmel és könnyes áhítattal nézte azt a világtörténelmi küzdelmet, amit a szeretet hatalmával s az isteni küldetés tekintélyével egy törékeny testű aggastyán szinte egymaga folytatott azzal az uj. pogánysággal, amelyik megsemmisüléssel akarja fenyegetni szelleméletünket, hitünket és egyházunkat. A gyász feketébe öltözteti most mindenki szivét, akinek örök kincse, segitő vigasztalása a hit s akinek van- féltenivalója, van eszménye, van hite s aki számára a szeretet a legfőbb törvényhozó. Az egyház, az örök parancsok hordozója, folytatni fogja tovább is megrázkódtatás nélkül földöntúli misszióját, se halál, se összeomlás, se gyász, se kétségbeesés nem szakithatja meg a krisztusi őrtállás folytonosságát. S akármilyen alázattal gondolunk is az isteni gondviselés elrendelésére s bármilyen erős bit nyújtja is számunkra a túlvilág vigasztalását, mégsem tudjuk megtagadni mélységes megrendülésünket s torkunkat fojtogató gyászunkat, amikor. Krisztus legigazibb és legméltóbb követe hagy el bennünkejt. S az a legnagyobb tekintély és legtisztább méltóság, aki a béke őrzője akart és tudott lenni a sarkaiból kifordult világon. Legyünk engedelmesek szellemének, mely örökké élni, tanítani, buzdítani és világító példát szolgáltatni fog, legyünk engedelmes - alattvalói utolsó szavainak, amit már a halál partjairól küldött vissza örök útmutatóként, örök végrendeletként e boldogtalan világ számára, amikor azt rebegték már Krisztus lábait csókoló ajkai: béke, béke, béke. XI. P í u s pápa családi neve R a 11 i Achilles volt. 1857 március 3I-cn született a Milano melletti Dcsio-ban. Jónevü textilkereskedő családiról származott, atyja Ratti Ferenc selyemszövő volt. Ratti Ferenc és felesége: Galli Terézia házasságából öt gyermek született, ezek közül ma, Ratti Achilles elhunyta után, csak kettő van életben, a pápa egyik buga cs fivére, Ratti Fcrrrio milánói selyemgyáros. Ratti Achilles izmos testalkatú ifjú volt, nagyon szerető a tornát és rajongott a turisztikáért. Középiskolai tanulmányait Milánóban végezte, majd a Szent Tamás-akadémián hármas doktorátust szerzett: filozófiai, teológiai és egyházjogi tudományok doktora lett. Ö volt az első, okit az újonnan épített A Szentatya élete Szent Tamás-akadémián a filozófia doktorává avattak. A fiatal Ratti Acbillest 1879 szeptember 20-án szentelték pappá, majd a milánói szeminárium tanára lett s egyidejűleg lelkipásztori teendőket is végzett. Érdekes megemlíteni, hogy ebben az időben a német munkások kedvccrt megtanulta a német nyelvet. Tudományos munkásságának első állomása a milánói Szent Ambruskönyvtár, amelynek 1888-ban tisztviselője lett. Az európai hirü Ambrosianat egyetlen ember, borromci Szent Károly unokaöccse: Frederigo, Borromcp .bíborosa alapitotta. Itt őrzik Lionardo da Vinci több, tartalmánál fogva is rend kivül érdekes levelét és eredeti rajzát. A könyvtár rántásul közé tartozik például Cicero néhány beszéde, Lionardo „Codex Atlanticus"-a és — magyar szempontból rendkívül nagyjelentőségű, — Juvencus Ccllius Caianusnak Attila történetéről szóló müve, ezenkívül Janus Pannonius számos levele, A Báthoryak fejedelmi udvaráról szóló iratok gyűjteménye és még számos irodalomtörténeti értek. . . Ilyen környezetbon kezdte meg. Ratti Achilles tudományos működését és csakhamar a könyvtár raritásaival kapcsolatban számos tudományos értekezletet irt. Tiz év múlva, 1898-ban a világhírű könyvtár igazgatója lett,' majd 1911-ben X. P i u s a vatikáni könyvtárba hívta meg. 1914-ben a Szent Péterbazilika kanonokjává és n vatikáni