Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-10 / 33. szám

Péntek, 1039. február 10. DÉ í M Á G Y AR O R S Z Á G 3 A 13-ik szakaszt, amely a a» iparengedélyek, kiállításával kapcsolatban rendelkezik, Makkal János előadó a következő kiegészítést indítványozta: »Fog1alkozást közvetítő irodák, továbbá hitelhírszolgálatra és hiteltudósi'tásra zsidó iparengedé'yt nem kaphat. Foglalkozást közvetittő irodák a jelen törvény hatálybalépte előtt zsidónak adott iparengedélye 1940 december 31-ig megszüntetendőd A bizottság ugy határozott, hogy a szakaszt a legközelebbi ülésen tárgyalja. Makkai János előadó uj szakasz beiktatását kérte, amely igy szól: Mező- vagy erdőgazdasági ingatlant ^ zsidó élők közötti jogügylet utján csak árverés, vagy árverés hatályával magánkézből eladás során és csakis hatóság engedélyével tett vételi engedély alapján, továbbá iáikkor szerezhet, ha a) az ingatlan gyár-, bánya-, ipar., vagy fürdőtelep létesítése, kibővítése, vagy fentartása céljaira szerzi meg es a szerző fél az ingatlan fekvése szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara által kiállított nyilatkozattal igazolja, hogy a megszerezni kívánt ingatlanra kcreskedc'r i üzlet folytatásához van szüksége, — b) s megszerezni kivánt házhely ingatlan céljára alkalmas, 600 négyszögölnél nem nagyobb Rupert Rezső az uj szakasz teljes törlését kérte. M e g a i-M e i s s n e r Károly azt kérte, hogy i rendelkezést a kerti és szőlőgazdasági területekre is terjesszék ki. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter kérte, hogy a szakaszt változatlanul fogadják el. A bizottság igy határozott. Ezután M a k k a i előadó uj 16-ik szakaszként a következőket indítványozta: „Zsidót a megállapított korlátozásokra tekintet nélkül lehet mezőgazdasági ingatlanoknak tulajdonul, vagy kishaszonbérletek céljára átengedésre kötelezni". Rassay Károly nemcsak azért kéri a szakasz törlését, mert érdemileg nem ért vele egyet, hanem mert a benyújtásra kerülő füldrcformjavaslathoz tartozik. Farkas Elemér, Rupert Rezső és Dulin 'Jenő hasonló értelemben szólalt fel, T a h y László indítványozta, bogy a zsidók1 országos arányszámuknak megfelelően hat százalékban birtokot szerezhessenek. Tasnádi Nagy 'András Igazságügyminíszfer: Nem lehet vagyonelkobzásról beszélni, hiszen komoly vagyoni megtérítésről és ellenértékről vgn szó. Az az indítvány, hogy 300 holdat, mint maximumot meg kell hagyni a zsidó tulajdonosok kezében, ellenkezik a javaslat elvi alapjával, ugyanebből az okból nem fogadja cl Tahy László indítványát sem. A bizottság ezután a szakaszt változatlanul elfogadta. A javaslat részletes tárgyalását pénteken délután folytatják'. Ma és nvidennap Petéfl Sándor diadalmas J*nos wité*-e Dayka Maralt, Csortes, Gázon, Simor Zrssl, Pállá Imre, Kiss Ferenc főszereplésével a BELVAeOCI MOZIBAN. 5, 7, 6 Korzó Mozi Péntektől hétfőig Csak felnőtteknek » A budapesti ROYAL' APOLLO nagysikerű újdonsága Ködös utak Bűnügyi történet. Főszerepben JEAN GABIN Glattfelder Gyula megvésfőpásztor zárószavaival befejeződött az Ecüo Catholica Szent Isiváíi-előartássorozafa „Ai öKöíloő Követelése ellen bátran Kell felemelni szavunhaf abban az országban, ameln SzenI István szellemében volt mindig moeuar és az öröh isleni lörvéniyeh szerint volt Keresztem)" — „Az Isteni törvén!) tétele ez: „Elmenvén tanitsatoK es hfrdesseteKaz igazságot" es nem az, hogy „elmenven izgassatoK..." Somogyi István dr. előadása a Keresztény lelKiségröl és a zsldOKérdésről (A Dcirnagyarország munkatársától.) Az Actio Catholica csütörtöki záróelöadásán teljesen megtöltötte az érdeklődő közönség a Katolikus Ház dísztermét. A program szerint P. Bangha Bc.'a jelent volna meg az előadói emelvényen, azonban betegsége miatt nem utazhatott Szegedre. Helyette Somogyi István dr. főisko'ai tanár tartott előadást. Ha'ász Pál dr. móravárosi plébános bevezető szavaiban köszöntötte Gátlfelder Gyula dr. megyésföpásztort. Az üdvözlő szavak után Somoayi professzor mondotta el előadását. — A mai legidőszerűbb probléma: á zsidókérdés, — mondotta. Ezt a kérdést nagy igazsdgszer eleit rá, megértéssel, érzékkel és elfogulatlanul kell kezelnünk. Szállóige az, hogy minden országnak annyi zsidója van, amennyit megérdemel. Vizsgáljuk meg tehát: mi az oka annak, hogy országunk életében felmerült a zsidókérdés? A liberális gondolkodás — melyet igen sok keresztény is képviselt — utat nyitott a zsidóságnak. Már ebben az időben felemelte szavát a zsidóság beözönlése ellen a katolikus magyarság. Aztán jött á kommunizmus és ez megmutatta, hogy nem minden zsidó vo't hiue ennek a véres, destruktív szellemnek és nem minden keresztény volt ellene. Igen sok zsidó és igen sok keresztény együtt menekült a vörös terror elől. Ez a tanúság azt az óvást tárja elénk, hogy ne élezzük ki a zsidókérdést. Ma vészharangot kongatnak, mindenki, a másik ember családfájára kíváncsi, ezt kutatja és a kutatás eredménye értékmérővé i vá'.ik aszerint, hogy valaki árja-e, vagy nem. Vannak példák, hogy egy-egy őst lopásért, vagy más bűnért elitéltek a régi törvények. S ez nem baj, ez nem szégyen, mert az illető ős szinárja volt...? — A zsidókérdés megoldásánál azt ke!l tekintetbe venni — folytatta —, hogy mennyiben használunk ezrei a keresztény Magyarországnak. Ha kiszorítjuk a zsidóságot az eddigi pozíciókból, akkor vigyáznunk kell arra, hogy pótolni tudjuk őket. Mert ha ezt nem tudjuk, akkor nem használtunk, hanem kárt okoztunk. Vigyáznunk kell arra is, hogy az elvett állásokba más, nem asszimilálódó idegen ne kerüljön, mert mi nem akarunk senki gyarmata lenni! Mi ezredév óta nem házmesterek, hanem háziurak voltunk. A szellemi téreri sem lehet tűrni, hogy idegen szellem üljön a nyakunkra, 1 nem engedhetjük, hogy keresztényi lelkiségünk jelszavait felhasználják egy kétségtelenül destruktív törekvés céljaira. •— Mert a destruktív szellem akkor is rontó, ha nem zsidó csinálja, hanem keresztény; s igy következhet be az a vádemelés ellenünk, hogy bunkókkal és bombákkal oldjuk meg problémáinkat, ezt nem szabad tűrni, nem lehet megengedni, I mert ez ellenkezik a katolikus szellemiséggel. | — A kereszténység isteni rendeltetése mellett egyik legfőbb bizonyíték, hogy. a keresztrefeszitett Megváttó eszméi éppen a számban kicsi, hatalomi ban gyenge zsidó néptől indultak el lé'ekhóclitó utjukra. S ennek a keresztnek, ennek a szimbólumnak megérté.:e, az eszmék áté'.ése megérteti velünk annak az elvnek ellenkezőjét, mely azt tartja, hogy a szerecsen nem lesz fehér, a kínai nem lesz egyenes szemű és a zsidó nem lesz más, ha megkeresztelkedik. Testileg valóban nincs változás, de a keresztség nem test, hanem a lélek szentsége. 1— A pogány fajmithosz a most hangoztatott fajkutató elvek alapján könnyen kezdhet irtóháborút ugy kereszténységünk, mint magyarságunk ellen, — folytatta. Ne várjuk meg azt az időt, értsük meg, hogy • nemzeti életünk, jövőnk azt kívánja, hogy ne a pogány, ne az idegen uj eszmék, hanem ősi magyar, szentistváni gondolat lángja lobogjon lelkünk oltárán. Á nagy tapssal fogadott és számos közbeszólással kisért beszéd után Glattfelder Gyula dr* megyésföpásztor Heszéde zárta be a négy napos előadássorozatot. — Minden előadónak hálás köszönetünket nyilvánítom és különösen most — mivel ezt az előadást hallottam — külön köszönetet mondok Somogyi professzornak. Tiszteletet és elismerést érdemel az a bátorság és felkészültség, mellyel egy nehéz kérdésben az igazságot világította meg. — Bátorság kell ahhoz — mondotta —, hogy egy félrevezetett közvélemény elölt az igazságot meg merjük mondani. A szenvedélyek idejében és túlfűtött hangulatában merészség kell ahhoz, hogy megmondjuk: kétszer kettő négy. Van egy isteni matematika is: „Elmenvén tanítsatok és hirdessétek az igazságot": ez a tétele és nem az, hogy „elmenvén izgassatok..." S aki az igazság hirdetésére vállalkozik, az bátor apostol, aki Isten szavát követi, nem pedig néplázitó, aki hazudva nem az isteni áldást, hanem a népi kegyet keresi. — Nem bunkót és nem bombát kell nyújtani azoknak, akik a maguk vérmérséklete szerint segíteni akarnak, hanem világosságot kell gyújtani; a lélek, az Isten világosságát. A világosság még nem jelent tüzet, olyan tüzet, mely elpusztítja azt is, amit meg akarunk tartani. Ha ezt a tüzet az ész, az értelem szikrája gyújtja meg azért, hogy világítson s nem azért, hogy pusztítson, akkor elértük azt a célt, melyet keresztényi lelkünkbe oltott az Isten: az Ő világát már a Földön is széchenyi mozi. mindennap 5, 7, •} bolvary géza » T'/ZAViRAG