Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-08 / 31. szám

4 DÉ LM AGYÁRORSZÁG Szerda, TQ5Q. feKri.gr 8. Téli vásár 25-50 eng edménnyel Pollák Testvéreknél i wwwwmwiwiwmi twtw Az elmuli évben 1700-zal csökkent a szegedi idegenforgalom Érdekes adatok az fdeqenforqalmi statisztikában 30.969 belföldi, 3650 külföldi (A Délmagyarország munkatársától). Szeged Idegenforgalmi Hivatala beterjesztette jelentését a polgármesterhez a Hivatal 1938. évi uiüködé­sérűL A hivatal vezetője Szekcrkc Lajos dr. tb. főügyész, valamint clőidója Gcrő Dezső hírlap­író már a bevezető sorokban megállapítják, hogy az Idegenforgalmi Hivatal szükreszabou pénz­ügyi lehetőségek között nent képes azt a munkát kilejteni, amit a mai korezerü idegenforgalmi te­vékenység megkívánna. A hivatal rendelkezésére busz tőbbuyclvet beszélő idegenvezető áll, ezek nz citnult esztendőben százhúsz esetben végeztek vezetői szolgálatot. Felsorolja ezután a jelentés az elmúlt év ide­genforgalmi eseményeit. Az eucharisztikus világ­kongresszus és a Szabadtéri Játékok jelentette volna a legnagyobb idegenforgalmat Szegednek, sajnos azonban reménybeli tömegek elmaradtak a bekövetkezett euró|Jai események foly­tán. ivözgazdaságu vonatkozású idegenforgalmi ese­mény volt a Szegedi Ipari Vásár, amely a mult • vben érkezeit el első jubileumához, a X. éves fordulóhoz. A Magyarok Világkongresszusa tag­jai is ellátogattak a mult évben Szegedre Daragó József vezetésével. A Nemzetközi Asszonyhét tagjai két napos kiránduláson voltak Szegeden a Szabadtéri Játékok idején és megtekintették a Háry János előadását. Az Aranyvonat junius 26­án érkezett Szegedre s ugyanerre a napra esett a „Pilóta-Piknik" külföldi tagjainak szegcdi lá­togatása. ennek programjába az Aranyvonat ün­nopségeioek megtekintését is felvette az Idegen­forgalmi Hivatal. A jelentés további része foglalkozik a meg­csappant idegenforgalmi jelenségek okaival, majd megemlíti, hogy Szent-Györgyi Albert nobotelijas professzorunk révén Szegedet az egész világon ismerik. Az 1938. év idegenforgalmi történetéhez tarto­tik. hogy Kiinder Antal kereskedelemügyi mi­niszter az egész országban egységes idegenfor­calmi szervet állitolt fel ugyancsak Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal néven, amelyhez legfelsöfokon az ország összes idegenforgalmi ügyeinek intézése tartozik. Az idegen részére a hivatni mindenegyes eset­,»cn bemutatta a trianoni „röszkei hajózható csatornát", a Lábdy-féle paprikamalmot, a fehér­tói halászcsárdát, a halgazdaságot és vizivadá­szalot. Tápét stb. Részletcsen ismerteti ezután a jelentés a pro­fi,í;andanyoiiilutványok szétosztását, a különbö­ző bel- és külföldi lapok szegcdi cikkeit és a rá­fi ióközvetitések idegenforgalmi propagandahatá­sát. A hivatal Ígéretet kapott a rádió igazgató­ságától, hogy az idén helyszíni körséta kereté­ben Szegedről idegenforgalmi vonatkozású szines és szórakoztató ismertetést közvetítenek. Az idegenforgalmi összesítésből kiderül, hogy az eimult évben Szegeden 30.969 belföldi és 3650 kül­földi fordult meg. 1700 személlyel ke« vesebb. mint 1937-ben. cr hozzávetőleges számítás szerint negyedmillió pengő forgalmat jelent. Részletesen ismerteti a jelenlés azokaf a fel­adatokat, nmplyeket a városnak idegenforgalmi, szempontból sürgősen el kell .végezni, Elsősor­ban a gőzfürdő korszerű átépítése, turista szálló létesítése és általábau az olcsó ellátás biztosítá­sa. Miután a kereskedelemügyi miniszter az ide­genforgalmi szervek központosításával azt akar­ja elérni, hogy a belső forgalom duzzadjon fel, vagyis az idegenforgalomnak a belső vándorfor­galomra kell felkészülni, ami a Felvidék vissza­csatolásával nagyobb ütemben következik be, az elszállásolás, ellátás és szórakoztatás olcsóságá­ra a legnagyobb súlyt kell helyezni. Emiatt ha­laszthatatlan egy diák- és turista szállás létesí­tése. Végezetül megjegyzi az Idegenforgalmi Hiva­tal, hogy gondoskodásuk főtárgya marad a sze­gedi gyümölcs, papucs, rózsa, paprika és tarho­nya és más különlegességek propagálása. Tápét és a tanyavilágot mindenegyes alkalommal be­leillesztik programjaikba. A felsőház visszaküldi a hepvlsclőháznoh a hercseüialmozasi főrvenqf A részletes vitánál mődositoflák a tavaslatol Budapest, február 7. A keresethahnozási javas­latot tárgyalta kedden a felsőház. Széchenyi Berta­lan gróf elnöki megnyitójában kegyeletes szavak­kal emlékezett meg Werncr Adolf zirci apátról, emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Az első felszólaló Biró Zoltán volt, aki szerint a jaavaslat szeneit jogokat sért. Hangoztatta, hogy a javaslat a legszentebb jogot, a munkavál­lalás jogát korlátozza. Ennek ellenére elfogadta a javaslatot, mert a kormány a trianoni szerződés okozta su'uos iársada'mi helyzetet akarja megja­vítani. Ezután Wel.erlc Sándor szólalt fel. Aggályosnak tartja a javaslatot, nvert szerzett jogokat sért. Ezeket jogállamokban tiszteletben kell tartani. A kere elhalmoz ás kérdését teljesen meg kell oldani. •— Állandóan Játjuk — mondotta —, hogy vannak kö:atka'mczottak, akik elhelyezkednek a magángazdaságokban, oly vállalatoknál, amelyek­kel e'öző állami szolgálatuk folyamán közeji kap­csolatban állottak. Az ilyen elhelyezkedés nem jogosult. Olyan javaslatot kér, amely a valóság­ban is .rendezi az álláshalmozás kérdését. A nők foglalkoztatá-ával kapcsolatosan azt mondotta, hogy ne bilnte tszk art a nőt, aki nemcsak önálló hivatást tölt be, dc emellett a családi élet terheit is tálalja. Tisztában van azzal, hogy a kormány mennyire törekszik a munkanélküliség és az állás­ia'an fiatalság kérdéseinek a megoldására. Olyan mego'dás, amely elveszi a kenyeret attól, akinek van, hogy odaadja annak, akinek nincs, nem le­het. Ebben az országban végre nyuga'ómnak kell leiuiie, hogy a bizalom visszatérjen és a vállalko­zási kedv feléledjen. Papp József szerint a javaslatot nem lehet tör­vényerőre emelni. Kérte, azok a tisztviselők, akik munkaerejük teljében, a szolgálati idő kitöltése előtt mennek nyugdíjba és a magángazdaságban helyezkednek el, ottani elhelyezkedésük tartama alatt /!-• re'.essenek fel nyugdijat. Zichy István gróf szerint ne n a nemek szerinti osztá'yozást kell bevezetni, hanem szigorúbb sze­lekció a'á ke'i venni a ti-ztvise'ői kart. Bocsássák el állá ukból arokit, akik a szigorú rostavizsgán megbuknak. A nők igen szorgalmas tisztviselők és á'.ta'ában jói megfelelnek feladatuknak. A ja­vaslatot nem fogadta el. Ezután Jankovich Bésán József, majd Hegedűs Lóránt szólalt fel. A közhangulatnak elébe kell vágni — mondotta —, a gyűlölet fűti a hangu­latot. Mostanában szorgalmasan ássák ki a család­fákat, pedig a nagymamák hálószobáinak szellőz­tetése nem tartozik a politika terére. Egy nemzet­nek a csa'.ád az alapja. Tűrhetetlen az, ahogy mindenfelé zsidózr.ak. Meskó Zoltán felszólalása után Reményi-Schnel­ler pénzügyminiszter válaszolt. A, kormányzat tyvatáse az is —- mondotta —, hogy megnyugvást szerezzen az országnak, az ország nagy tömegét izgató kérdések túlnyomó részét nyugvópontra helyezve. A kormány a kö­zeljövőben be fogja nyújtani az összeférhetetlenségi törvényjavaslatát. Megengedhetetlen, hogy egy ma­gasállásu állami tisztviselő felesége elvegye más elöl a kenyeret. A jayaslat minden szociális szem­pontot számbavesz. A pénzügyminiszter beszéde után a felsőház á'ta'ánosságban elfogadta a javaslatot. A részletes vita következett ezután. Két sza­kasznál névszerinti szavazást kértek és ekkor a felsőház többsége 75:21 szavazatarányban a kép­viselőház szövegével szemben a felsőház bizottsá­gának módosításait fogadták el. A szavazás eredménye szerint a javaslatot a módosításokhoz va'ó hozzájárulás céljából a felső­ház vissza' üldi a képviselőháznak. Nemzetnyalázási per egy halotti beszéd miatt (A Délmagyarország munkatársától). Ta­valy április 10-én Szőregen meghalt egy| K n i 11 e 1 Mihály nevü fiatalember, temeté­sén K o s z ó Béla mondott búcsúbeszédet. A beszéd egyes kifejezései miatt az ügyész­ség vádat emelt Koszó ellen nemzetgyalá­zás cimén. A vád szerint Koszó beszédében szidalmazta az ország vezetőit és kárhoztat­ta, hogy „tüdőszanatóíriumok helyett bün­tanyákat építenek." Koszót kedden vonta felelőségre n tőr­vényszék Sáray-tanácsa. Koszó azt adta elő; hogy öt nyelven beszél, Olaszországban vé­gezte a közgazdasági egyetemet. Olaszor­szági tartózkodása alatt látta, hogy a tüdő­betegeket gondos ápolásban részesiti az ál­lam. Mikor legjobb barátja, Knittel Mihály meghalt tüdőbaj következtében, elkesere­dett, ezért fakadt ki temetői beszédében. Azt azonban tagadta, hogy a kormányt gya­lázó kijelentéseket megtette volna. P i u k o v i c h Sándor bankigazgatót, R u c z György római katolikus lelkészt, S z ó r á d Lajos kisgazdát és Szeles Ist­ván nyugalmazott állomáselőljárót tanu­ként hallgatta ki a törvényszék. Elmondot­ták, hogy hallották az inkriminált kifejezé­seket és felháborodva távoztak el a teme­tésről. A törvényszék megállapította a vádlott bűnösségét és 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Enyhítő körülménynek vette a bíró­ság a vádlottnak q Felvidéken tanúsított ha­zafias magatartását. Koszó nem nyugodott meg az ítéletben) fellebbezési jelentett be a bűnösség meg* állanitása miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents