Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-07 / 30. szám

2 De LM AG7AR ORSZÁG Kedd, T959. TeUruár 7. tek Franco tábornokkal és a köztérsasági kormánnyal, amelynek jelenlegi tartózkodási helyét egyelőre nem lehet megállapítani. A helyzet azonban óráról-órára változik, különösen azért, mert a köztársasági kormány keretén belül az együttműködés látszólag megszűnt. A nyilvánvalóan megindított francia-angol közvetítő kísérletekkel kapcsolatban megtagadnak minden felvilágosítást. Kijelentik, hogy számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy Franco egyelőre elutasítja a köztársasági kormány fegyverszüneti ajánlatát. -ooo— i Asz uj átélsszlátv Kormány A Kormány válloxás oka : a Horvát kérdés ~ London külpolitikai válíoxásí vár London, február 6. Sztojadinovics lemondása és a rövid kormányválság után szombaton Cvetkovics elnöklésével megalakult az uj kabinet. Londoni jelentés szerint Pál régenshercegnek három oka volt arra, hogy Sztojadinovicsot leváltsa. A volt miniszterelnök olyan erős diktatórikus hajlandóságot mutatott, amellyel Pál herceg nem tudott megbarátkozni, nem értett egyet külpolitikai vonalvezetésével és rendezni akarja a horvát autonómia kérdését. A Daily TelegrapK ugy tudja, hogy a kormányválság sok tekintetben az ország külpolitikai vonalvezetésében is lényeges változást jelent. Nagy befolyással voltak Pál herceg elhatározására a legutóbbi külpolitikai események is. %y Roosevelt beszéde, a demokratikus hatalmak roppant arányú fegyverkezése és az angololasz barátság erősödése. Párisi politikai körökben arra számítanak, kogy Belgrád külpolitikai vonalvezetése a jövőben bizonyos vonatkozásban módosulni fog, a belpolitikát pedig demokratikusabb rendszer fogja felváltani. Római jelentés szerint a délszláv válságot a horvát kérdés okozta. A Messagero azt Írja, hogy a horvát kérdés napirendre került. Miután megoldották a külpolitikai kérdéseket és megvalósulás utján van Magyarország és Délszlávia közeledése, a legfontosabb megoldásra váró kérdés, a horvát kérdés Róma, február 6. Belgrádból jelenti a Stefoni Irodának: Sztojadinovics visszalépése főként annak tulajdonitható, hogy nem akart a horvát kérdés megoldása elé akadályokat gördíteni. Jól értesült politikai kör,ökbe megerősítik, hogy a jugoszláv külpolitikában változás nem lesz, mert Marko vicsnak', az uj külügyminiszternek eltökélt szándéka, hogy elődjének külpolitikai vonalán halad. A romftn HiTlKunünlszler Varsóba ulazih Bukarest, február 6. Gafencu miniszter március elején Varsóban találkozik Beck külügyminiszterrel. A Képviselőház Mioftsago wcöKciflíe a zsldőfavaslot részletes vitáját Az elsó szakasznál csok az ióazsáftitf umlniszfer állal beíelrnieft módosítást fodadták el, a többi módosító indítványt a bizousád alutasttotta Budapest, február 6. A képviselőház együttes bizotbága hétfőn délután megkezdte a zsidójavaslat részletes vitáját. Az első szakasznál Mak'.ai János előadd módosítást javasolt, amelv szerint a szakasz a következőképen szól: »A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga, vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszil öi közi'll lega'dbb kettő jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja, vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hltfelekezet tagja vo't, úgyszintén a felsoroltaknak a je'.en törvény hatálybalépése után született ivadékai.* r>Nem lehet zsidónak tekinteni azt, akinek szülői kü.:ül csak az egyik, nagyszülői közül legfeljebb kettő vo'.t az izraelita hltfelekezct tagja, ha 1938 január 1. napja e'.ött kötött házasságból származik és ha 1. mindkét szülője már a házasság kötéseitor valamely keresztény felekezet tagja volt és azon tul is a keresztény hitefelekezet tagja maradt, vagy 2. a házasság megkötése előtt törvényben mégha ározott módon megegyeztek abban, hogy gyermekeik valamennyien a keresztény szülő va'.lá-át kövessék és a házasság megkötésekor az izraelita valiára szülök 1938 január 1. előtt valamely keresztény hitfelekezetre tért át és azon tul is a keresztény hitfelekezet tagja maradt, vagy elete iietedik évének betöltése előtt valamely keresztény hitfe'ekezet tagjává azért lett, mert azt megelőzően, de legkésőbb 1938 január 1. előtt izraelita vallású szülője valamely keresztény hitfelekezetre tért át és azon tul is mind ő, mind szülője a keresztény hitfelekezet tagja maradt. Nem lehet zsidónak tekinteni azt, aki a jelen törvény értelmében zsidónak nem tekintendő személlyel 1938 január 1. előtt kötött házasságot, ha a szülői közül csak egyik, vagy nagyszülői közül legfeljebb kettő tagja, vagy volt tagja az izraelita hitfelekezetnek, ö maga pedig nem tagja és nem is volt tagjaa az izraelita hitfelekezetnck.* Kassay Károly szólalt fel elsőnek. Nem kiván módosítást benyújtani a szakaszra, mert az magában foglalja a corpus jurisban még nem szerepelt uj elvi állásfoglalást, bevezeti a leszármazást, a faji alapon va'ó kü önbségtéteH. Ezt az elgondolást anynyira he'y le ennek tartja, hogy vele szemben csak a tcljc< visszautasítás álláspontjára helyezkedhet, mert a leszármazás a'apján beállitja az állampolgárok küön minő ütését és egy bizonyos kategóriához. tartozást, amely kategóriának külső ismérve r.em a megkeresztelkedés ismérve, hanem a leszárniazá-ból kombinált konzekvenciák alapján állapítandó meg. Ezzel az intézkedéssel 0 cs félmillió magyar gyanús és Igazolnia kell, hogy ö nem zsidó. A szakasz — mondotta — a tragédiák özönét idézi majd fel igazságtalan és végrehajthatatlan rende'kezéseivel. Kérte a miniszterelnököt, hogy gondolkozzék a szakasz felelt, amelynek törlését kéri. Gróf Apponyi György arra hivja fel a figyelmet, hogy a házasságon kivül szüleiéit gyermekek nagyrésze bizonyos helyzetben nem is tudja majid igazolni hibátlan leszármazását, mert atyja ismeretlen lehet. Gróf Károlyi Viktor, tekintettel arra, hogy a ja. vaslat végrevalahára faji alapra helyezkedik, ennek köve.kezményeképen felveti a gondolatot, nem lehetne-e beiktatni a törvényjavaslatba a zsidó és nem zsidó között a jövőben kötendő házassda tilalmazásdt. Tlldy Zoltán kifogásolja, hogy a szakaszban lányegében faji kategórizáás történik, de felekezeti kategórizá dssbl keverve. Szeretné, ha olyan törvény születne meg, amely a kereszténység örök hitclveit nem sérti. Módosító Indítványt terjesztett be. Vitéz Makray Lajos a keresztény párt nevében négy módosító indítványt terjesztett be. Első indítványaként a sza. kasz első bekezdésének első mondata elé a következő szavakat kéri beiktatni: r.Anna't az elvnek, hogy aki meg van keresztelkedve, a: keresztény, elismerése mellett a jelen törvény a'kalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni, stb...« >— Ez a módosítás azért szükséges, mert zavar ( keletkezett a társadalomban abban az irányban, hogy visszazsidósitds történik, holott ez nem intenciója a törvénynek som. •— A második módosító inditvány a következő: íNem tekintendő zsidónak az a megkeresztelkedett zsidó, akinek mindkét szülője valamely keresztény hitfelokezet tagja, bár csecsemő korában keresztelkedik meg és teljesen keresztény nevelésben részesül.* Harmadik módositó indítványa azt célozza, hogy a törvény ne vonatkozzék arra a vegyes házasságból szülelett gyermekekre sem, akiket bár csecsemőkorukban megkereszteltek, még ha nem is adtak reverzálist a szülök. Negyedik indítványa kivenni a javaslat hatálya alól azt a meg. keresztelkedett zsidó nőt, aki házasságkötés előtt kereszté kedett meg és már mint keresztény ment férjhez keresztény csa ádból származó férfihez. A vita további során Rupert Dezső, Gratz Gusztáv, Farkas István, Kéth'y Anna, Klein Antal és Knob Sándor szólalt fel. Ezután Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter vá'aszolt a felszólalásokra. Mindenekelőtt rámutatott arra, hogy minden, törvényes rendelkezésnek természetes folyománya, hogy fonák esetek, Igazságtalanságok is állanak elő. A| benyújtott módositó indítványokat főrészben kérte elutasítani, mert azok ellenkeznek a ja. vaslat alapgondolatával, kivétel csak Makray Lafos utolsó indítványa, amely azt célozza, hogy az olyan zsidónőt, aki keresztény férfihez jnegy feleségül és már a házasság előtt megkeresztelkedett, szintén vegyék ki a törvény hatálya alól. Kérte a bizottságot, hogy ezt a módositó indítványt is utasítsa el, kijelentette azonban, hogy hajlandó aa indítványt megfontolni és véglegesen a plenáris viták után fog ebben a kérdésben állást foglalni. Makray Lajos első indítványára az igazságügyminiszter kijelentette, hogy egyetért annak tartalmával, hang-ulyozza, hogy a javaslat senkinek keresztény voltát nem érinti, aki megkeresztelkedett, az egyház törvényei szerint keresztény és keresztény marad akkor is, ha egyébként a törvény renele kezése a'á esik. Végűt kérte a kiegészítő inditvány elula itását, mert ez olyan rendelkezés, amely nem az állami törvényhozás keretébe tartozik. Az igazságügyminiszter válasza után az együttes? bizottság a törvényjavaslat első szakaszát az előadó módositó indítványával fogadta el, a benyújtott többi módosilást elvétéite. Az együttes bizottsáp legközelebbi ülését ked-, den délután tartja.