Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

Szerda, 1939. FeGruár T. DÉLMAGYARORSZÁG s A szociális kereszténységről beszélt P. Csávossy Elemér az Actfo Cathoifca előadássorozatában (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy érdeklődés nyilvánult meg az Actio Catho:i:a »Szent istván országáról* szóló előadássorozatának keddesy előadása iránt. »A szociális kereszténységről* cimmel P. Ctdvossy Elemér S. J. tartott nagyszerű pedagógiai értékkel biró, mindvégig é.dzkes és élvezcies előadást. Az előadást dr. Csihós Nagy Józsefné vezette be, kifejtve, hogy Magyarország itt, a Ke'et kapujában másként nem tudj,a c képzelni a szocializmust, csak keresztényi alapokon, mert a Keletről jött kereszténység hozta bc Európába a szociális megszervezettség áldásait. P. Csdvossy Elemér bevezetőben ismertette a szentistváni gondo'at és a szociá is elgondolás közötti kapc o'.atot, majd rátért az individuál-libcrálizmus reakciójaként felbukkant szocializmus célkitűzéseire és é'es párhuzamot voit a két világnézeti irány között. Tiszta logikai éleslátással határozta meg mindkét irány antiszociális elferdüléseit és megjelölte a kettő között a keresztény szocializmus helyét, mint a krisztusi, evangéliumi igazságosságon felépülő, egyetlen igazán szociális lörakvé.ü irány; a ot. Az előadó igen érdélre en fejtege.ta a s„c álin lelkiség főfeltételeit, az igazságosságon a.cpuló szeretelet és a szociális igazságosságon alapuló társadalmi reformációt. Vázolta az egyén kötelességeit a lársadalmi közösséggé', az állammal és az emberiséggel szemben és meghatározta a szociális igazságosságon felépülő keresztényi államközösség kötelességeit az egyénnel szemben. A rendkívül érdélre', mindvégig lebilincselő clőadá* őszinte tetszést váltott ki a nagyszámú hallgató, ág soraiból. * Az clöadássorbzat befejező része szerdán este 6 órakor folyik le ugyancsak a Katolikus Nővédő Egyesület Korona-utcai helyiségében. A befejező előadást Sándor István dr. főiskolai tanár tartja, mig a záróbeszédet Mihalovics Zsigmond pápai prelátus, az Actio Catholica országos igazgatója mondia el. —oOo— Tagadnak az álkulcsos betörök (.1 Dé magyrorszdg munkatársától.) Beszámoltunk arról a be ö.öfogásró', amely vasárnap este játszódott le a Kölcsey-utcábin. Gclb Imre és llcrczog Fe.cnc budapesti büntetett előéletű fiatalemberek betörtek özv. Glückstahl Sámuelné Kölc ey-utca 11. szám alatt levő lakásába. Amikor G ückstahlné veje: Tóth János dr. főorvos felfedezte je'cn'.é.üirot, a betörök leugrottak a 7 méternyi magas első cm-'latrot. Gclb láblörést szenvedett, Herczog pedig kificamította a bokáját, igy könnyen e fogták őket. \ ké: gonosztevőt a rendőrségre vitték és megkezdték kihallgató ukat. Mindketten szemtelenül tagadtak és még a t sem ismerték et, hogy a Gliickstahlné > dóidban voltak. Azt áHitjék, hogy az aszfalton elcsúsztak és ugy sérültele meg. Arról sem akaranak tudni, hogy cinkosaik vannak. Pedig kétségte enü! IC izonyosodott, hogy öten vannak a bandában é? ök követték el az utóbbi időben az ö-szes álkulcsos be öréseket. A rendőrség kü önben kedden a foglyokat áJaiti a honi édügyészségnek, a vizsgá'atot ott folytatják ellenük. BÚTOR legolcs öDüari Lahli ere n flez r I szovemezeineil LAMPEt és HEGYI! »«*p«KBnzABgiryT w VASAI? Rekord február 12-i«i a W olcsóság! Kötött férfi sporting hilvhoa t'«l»ívcl 2.90 Kö'ött fírfl divatsál -.58 Divatos nöi harisnya kishibA. 1.28 Ml téli nadrág bolvhos 1.68 Férfi pulóver fejetlen 2.60 Nöi harisnya pirunt Divatbluz Harisnya kl.hlbAs, mflselyent Vaslap téli zokni Nöi nadrág -.46 1.80,2.50 -.88 -.78 1.40 Tisxta gyapjú pulóverek és kabátkák egységárakon Ml B bélelt börkezlyü 1 3.80 Ml fekete börkezlyü 2.80 Nöi börkeztyü esa'c kh szAmo c 1.80 Katött fiu sporting 1.88 Nöi combiné ereiéi kfltB. 1.90 A félszázados mayeríingi tragédia tükörképe az akkori Szegeden 1889 január 30-án leit öngyiikos Rudolt trónörökös Hogyan fogadta Szeged a királyi dráma hirét ? inarcsarnok. üoruátii lYiiitam-u. 5. (A Délmagyarország munkatársától). A történelem filmjét tegyük fordítva valami furcsa, monumentális időgépbe és forgassuk visszafelé Váltsunk jegyet arra az előadásra, melynek címe „Szeged, 1889 január 30". Egy nappal mult ötven éve, hogy ez n nap lepergett az Isten kezében. Egy nappal mull ötven éve, hogy Rudolf trónörököst halva találták — hol is? — a mayeríingi kastély hálószobájában, vagy kinn az erdőn a néma, titoktartó fák ahtt? Még ma sem tudjuk biztosan. Azok, akik látták: Coburg herceg és Hoyos gróf, nem beszélhettek akkor; lecsukta ajkukat a királyi parancs. A tragédia lefolyása titok maradi, titok, amelynek talajából kinőtt a legendák fája. Hogy milyen volt ez az öngyilkos királyi élet s hogy és miért következett bc olyan pillanat, amikor egy revolvergolyó átfúrta Rudolf homlokát: kérdés, amelyre a sokat lámadott Mitisen, a bécsi Staatserchiv igizgatóján és Bibi Viktoron kivül sokan próbáltak már feleletet találni. Talán ujabb ötven év múlva a dédunokák és ükunokák tudni fogják az igazat. Nekik már rzabad, nekünk még nem. Mert ölvén év csak egy homokszem az idő végtelenségében, száz esztendő pedig már egy kis göröngy, amely kopogva gurul végig a világ koporsóján . . . Száz év alatt sokat el lehel felejteni s a relcjlés a legigazabb tanu. A KIRÁLYFI HALÁLA 1888 őszén Rudolf trónörökös vadászat közben lebukott a lováról. Ettől kezdve gyakran betegeskedett. Ideges volt, álmatlan éjszakák gyötörték s XIII. Leó pápának irt levélből az is kitűnik, hogy Stefániával kötött házassága sem vplt boldog. Uj, végzetes szerelem ébredi a szivében: nem tudott, nem akart a gyönyörű Ve cscra Mary bárókisasszony nélkül élni. És a következő év első hónapjának végén holtan, átlőtt fejjel találták Rudolf királyfit — az első jelentés szerint — a mayeríingi kastély hái lószobájában. Kezében görcsösen szorongatott I egy revolvert. A másik ágyon pedig véres takarókon, holtan feküdt Yecsera Mary bárónő. A második jelentés arról számolt be. hogy a Baden melletti mayeríingi erdőben lelték meg még meleg testlel, dc már holtan a kirá'ylit s ugyancsak itt bukkantak a fialni bárónő holttestére is. A királyi tragédia körülményeit sokáig Htokban tartották, Ferenc József császár cs király megigérte, hogy egyszer elmondja az. igazat. És egyszer meghalt a király, magával vitte a királyi titkot a királyi sirba. A BUJDOSÓ TRÓNÖRÖKÖS LEGENDÁJA És legendák születtek ott. ahol szerelték nz orgyilkos trónörököst. Meséket szőttek az élete és halála köré azon a földön, ahol niese, furcs .', szép véres mese volt mindig a történelem: itt Magyarországon. ;Azt híresztelték a fonók, a lollfoszlások és kukoricahántás örök meséiül, hogy Rudolf él, csak elbujdosott a bécsi udvarból, ahol magyarbarátsága miatt nem kedvelték. Hiszen közismert volt kapcsolata a magyar ellenzékkel; mindenki tudott arról: mennyire ellene volt a trónörökös a „boaevolus audifor" elvének, amelyet az udvar tett magáévá akkor, ha diplomáciai mosollyal hallgatta a magyar fájdalmakat. Ennél különösebb hirek is keltek szárnyra S nép ajkán, de a történelem nem hisz a legendáknak. A história acéltolla leirt egy mondaté1. ..Rudolf agyonlőtte kedvesét, aztán önmagával is végzett". fis pontot tett ennek a monditnak vegére. ötven év mult el azóta, ötven éve gyászolta a birodalom a trón várományosának halálát ötven éve kérdezték Szegeden is a zugó harangok: ..Ki lesz a király, ha Ferenc József fejedelmi pályafutása végén lehunyja szemeit . . ."? Szerred a koronás tragédia napján Szeged, 1889 január 30. Szürkének induló nap, mint a többi. A ..Szegedi Hiradó" utolsó lapján az idöjóslat ..derült" időt igér, minusz 8 fokos ..hőséggel". Az újságok, amelyek éppen akkor hagyták cl a nyomdát, amikor a halálos dörrenés elcsattant messze Mayerlingben, beszámolnak a napi eseményekről. A I-Iáz ülése botrányba fullad Budapesten, megmozdul a felizgatott tömeg: ..az utca t.eleavatfci* zott a törvényhozó* dolgába. Aggaszt" jellegű inzultusok, kártokozó kihágások, zajos tüntetések' zugnak, dübörögnek a házak között." A •endőr-