Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-05 / 29. szám

10 d é t, m agyarország ^sarnag^jom februa^. Téli vásár 25-50 százalék engedménnyel Pollák Testvéreknél dúsnál tartott, amikor megjelentek a kinai ka tonák. A püspököt lefogták, szemeit bekötözték, nyaka köré burkot vetettek és ugy vezették el öt, valamint négy misszó* paptúrsát mintegy busz kilométernyi távolságra Csentingfu városától, ahol valamennyiüket kivégezték. A beérkezett hirek szerint a missziós atyák október 10-én máglyára kerüllek és a tűzben lelték mártírhalálukat. A püspök társai között volt a Kínában müködö 1 z.irénusok legidősebbje: P. Cseka Tamás is. a misszionárius élete Niigata apostoli kormányzója rövid életrajzot is közöl vértanúhalált halt fivéréről. Ceska Tamás 1872-ben született, 1897 julius 16-án szentelték papp^t Grúzban é6 még ugyanabban az esztendőben a Malbourne nevü gőzösön Kinába bajózott. Itt negyven évig működött önfeláldozó lősicsséggcl a missziós területen és most, negyven év ulán megkapta önfeláldozó hősiességének jutalmát: a vértanuk töviskoszoruját . . . Érdekes, bogv Ceska Tamás valamennyi testvére az egyháznak szentelte szolgálatát. A Ceska-család a régi osztrák-magyar monarchia területén szétágazott tisztviselői család volt. A család mindhárom fia a missziós papi h«,-alásrnk szentelte éleiét, mig a leánytestvérek szintén szerzetesi pályára léptek. egy szemtanú elbeszélése Ceska Tamás és társai máglyahaláláról megrendítő cikket közöl a Vinzenzstimmen cimü német folyóirat, amely a bécsi lazarénusok kiadásában jelenik meg. Blutigen Endc cim alatt irja V — egy szemtanú elbeszélése alapján — Schraven püspök és társai elégetését. — Miután a kntonnság a misszióba behatolt, lekötözték nz európai misszionáriusok szemeit és kezeiket megbilincselték .Aztán kötelet kötöttek nyakukra és mindannyiukat elvezették — igy szól a szemtanú elbeszélése. — Senki sem tudta, hogy hova hurcolták cl 3 missziós atyákat, — folylatta az elbeszélő. A város kihalt, minden közlekedés megbénult s aki az utcákon mutatkozott, azt nyomban agyonlőtték. A szegény missziós atyákat egy pagodához hurcolták, n várostól mintegy husz kilométerre és ott máglyán elégették őket. Október j 10-re virradó éjszaika hatalmas TTiáglyatüz világította meg Csentingfu városát. Néhány katona tudta csupán, hogy kiket égetlek el ebben a hatalmas máglyatüzben, amelynek fénye husz kilóméteres körzetbe is cihatolt. Egy kínai pap elbeszélésből kitűnt, hogy három éjszaka égett a máglyatüz. Ebben az időben az egész környék érezte az égett emberi testek sza."ál . . . „Dus Blut, der Mftrtyrer ist der Same (les Christentumsl" — fejezi be cikkét a Vinzenzstimmen oimii missziós lap. A vértanuk vére a kereszténység vetőmagra! Ez vigasztalja P. Ceska Taniás és társainak haláláért a keresztény lelkeket, akiket mélységesen megrendít a halálnak ez a borzalmas neme, amely missziós munkában eltöltött, áldozatos élelek után tett pontot. JAPÁN ÉS KINA A LEGTERMÉKETLENEBB talaj... A missziós atyák megrendítő halálával kapcsolatban felmerül az ember lelkében az a gondolat, hogy milyen talajba hullott az ő áldozatos, keresztény apostoloskodásuk velőmagja; mennyire termékeny, fogékony az a talaj, amelyet P. Ceska Tamás és társainak vére szentelt meg a messzi Távolkcleten? Felkerestük Kerkgi József dr. piarista núrt, aki igen érdekes nyilatkozatban világította meg Japán és Kina katolizálódásának körülményeit. Mindenekelőtt kijelentette, hogy Japán és Kina a legterméketlenebb talajok a missziós munka magvetése számúra. Japánban folynak a' legnehezebb küzdelmek a lelkek megtérítéséért s ennek okait Kerkai tanár az elábbiakban világitolta meg: — Az első ok az, hogy a japánok végtelenül konciliánsak. Udvariaskodásuk sima álarca mögé rejtik liiteitlenségüket. Mindent elfogadnak, ugy a keresztény tanokat, mint a pogány vallások tanait is. Ez az udvarias keleti ál»rc a legnagyobb megnehezitője Japán katolicizálódásának. — Egy másik ok abban a végtelen tiszteletben rejlik, amellyel a japánok a császári család iránt viseltetnek. A japán császárt istenként tisztelik, tehát az istenség fogalma náluk a császári család tagjaival kezdődik. A legkirívóbb példa erre egy japán lap szerkesztőjének esete, oki a japán császárt összehasonlította az angol királlyal. Húszezer yen összegű pénzbüntetést kapott cikkóért azzal az indokolással, hogyan merle a császárt öszehasonlitani földi halandóval! A FELKELŐ NAP ORSZÁGA "A kegyesrendi tanár nyilatkozata szerint a katolikus missziók munkáját Japánban és Kinában, de Afrikában is nagyon megnehezítik a gembamódra tenyésző amerikai szekták misszionáriusai. Legalább száz különböző misszió papja özönlött be Japánba és Kinába Amerikából s ezek folyton egymás között torzsalkodnak, ami nagyon aláássa a vallási tekintélyt a benszülöttek előtt. S a ibenszülött csak azt látja, hogy azok is fehér emberek, fehér papok és ilymódoo bizalmatlanná válik a katolikus misszió tagjai iránt is. — Sokai enyhített a helyzeten a missziós Iskolák felállítása, — mondotta informátorunk. Japánban szívesen adják a katolikus missziók iskoláiba a gyermekeket, mert a japánoknak van érzékük a modern pedagógia iránt. Különösen a lányokat adják örömmel katolikus iskolába, viszont férjhezmenésükben ez nagy akadályt képez, mert a katolikus szellemben nevelkedett lányok rendszerint ragaszkodnak vallásgyakorlásukhoz, ami a japáni, szinte rabszolgasorban lévő asszonyok helyzetében csaknem lehetetlen. Befejezőül meegmliti még, hogy Kínában valamivel jobb a helyzet, mert a háború, amely emberi életeket, vagyonokat sodort magával, értékesebbé tette előttük a lelki javakat és fölébresztette bennük azt az eszmét, hogy talán van 3 földi javakon kivül más is . . . Kina katolizálődása tehát egy lépéssel jobban halad, mint Japáné. A felkelő nap országában ezért áldozatosabb a missziós hivatás s ezért van szükség méglyahalálra kész magvetőkre, örökké éber őrködőkre, akik apostoli lélekkel hirdetik a kereszténység távolkeleti virradatát s reménykedve várják, mig Japánban végre valóban felkel a Nap . . . Csányi Piroska. Morzsák Irta: CSERZY BÉLA Fél évszázad . » Nagy idő. Egy megnyújtott emberöltő. És mégis milyen végtelenül kevés! ötvenéves emberrel beszélek. Ruganyos, fiatalos. A mosolya még gúnyolja a halált, szemében lobogó tüz világit életútja elé . . . Pedig nagyon sok az ötven év! Országok tűntek és jöttek Birodalmak hullottak szét és tákolódtak össze. Végül is, milyen semmi ötven év: az idővégtelenség horribilis méretéhez, viszonyítva. Relativ tehát minden! ölvén év előtti eseményekről beszélek. 'Apróságokról, amelyek megtörténtek, amelyek már csak voltak; amelyek a tegnapi Szeged életében szerepet játszottak, vagy csak a mult mozaikképének egy szemcséjét jelentik. Érdekes? . . . Mindcyi relativ! Z-nek igen, Y-nak nem. 'A-t érdekli a tegnapi Szeged élete, B-t a holnapi Szeged sorsa foglalkoztatja. C-t. pedig egyik sem. Sajnos, ilyen C van ebben a városban a legtöbb . . • ötven esztendővel ezelőtt „került be" Szeged a British-muzeumba. Reizner János, az ötven és előtti városi muzeum és Somogyi-köryvtár igazgatója által megirt négykötetes „Szeged története" cimü könyvet a kérdéses muzeum könyvtára részére megrendelte, ötven esztendeje tehát, bogy a világ legnevesebb muzeumi könyvtárában helyet foglal Reizner négykötetes müve is, amely Szeged történelmét tartalmazza. Az ötven év előtti újság egy hire örvendetetcsen állapítja meg, hogy Szegeden szaporodnak a telefonelőfizetők. Ugyanakkor azonban, midőn ezt az örvendetes hirt közli, sajnálkozással állapítja meg, hogy a rendőrségnek még mindig nincs telefonja. Jellemző az ötven év előtti közbiztonságra ez a tény, dc az is, amit súlyosan és jogosan elitélt az akkori sajtó, bogy „az idén a rendőrök is házaltak a BUÉK-kal egy kis borravaló reményében". * Ugyancsak fél évszázaddal ezelőtt történt az is, hogy Rózsa Sándor bandájának utolsó betyárt, B.artuoz Vin<* Márton megiialf. Bartucz fialj) korában, húszéves sem veit. amikor Rózsa Sándor bandájába került betyárnak. A hírhedt betyárvezérnek hűséges embere volt mindvégig, amig Ráday Gedeon vaskeze le nem csapott az alföldi briganlikra. 0 is hosszabb ideig volt a szegedi vár foglya, majdpedig, amidőn kiszabadult, kocsmát nyitott. (Abban az időben még ezt meg lehetett tenni . . .) Mint jámbor, becsületes kocsmáros fejezte bc életét. * Egy másik Rózsa Sándor-vonatkozású esemény ötven évvel ezelőttről: Amerikában, Newyorkban egy Szegedről el* származott Papp Sándor nevü gyógyszerészről konkurrense elhíresztelte, hogy ő az a hírhedt magyarországi rablóvezér és Rózsa Sándornak hívjak valójában. A gyógyszerész patikája egyszerre fellendült. Senki nem félt a méregkeveréstől, ellenben mindenki kíváncsi volt, hogy néz kí a hirhedt rablóvezér, akit amerikai újságokból ismertek meg. * 1889-ben a sajtó, mint nem valami örveudeteá tényt állapitja meg. hogy az árvizpusztitotta Szeged tiz év alatt építkezés szempontjából nem sokat fejlődött. Árvíz előtt 5600 lakóház volt Szegeden. Ebből 896 lakható épület maradt mc3 az árviz ulán. Tiz év alatt, 3124 uj lakóház és 1026 uj melléképület épült fel Szegeden. Igen, —i bár a cikkiró erről nem tesz emlilést —, hogy az uj épületek között sok két- és egyemeletes épület is volt. * ötven esztendővel ezelőtt kezdődött az a hírei sajtópör, amelyet Lipcsey Ádám akkori neves szegedi újságíró ellen indított a budapesti zeneműkiadó cég. Lipcsey Adám ugyanis megírta, hogy a kérdéses cég nótát lopott. Nótát, mégpedig egy ágrólszakadt szegedi cigánytól, akinek soha egy fillérje nincs, de annál gazdagabb a lelke, mert csordultig van tele nótával. Ez a né* tagazdag cigány: Dankó Pista, akitől a kiadócég egyszerűen csak ugy ellopta az egyik legszebb nótáját: Nem jó mindig, minden este a fonóba ... A Nádor-cég rágalmazásért perelte Lipcsey Ádámot. Ölvén esztendővel ezelőtt, Ja* nuár 30-án volt a sajtópöri tárgyalás kezdete. Hosszú ideig húzódott ez a pör, amelynek eredménye, hogy Dankó Pista — aki viszont kártérítési és plagiüm-pörf Ihditott Ná^erék elien -* a fővárosban is ismertté, hiressé lelt.