Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-28 / 48. szám

D E t M A G y A R O R S 2 A G / Kedd, 1Q5Q február 28. Borzalmas öngyilkosság egy ujszegedi kertészetben Három hétig feküdt e«y bokor alián Komócsin Sán­dorné algyői szülésznő holtteste (A Délmagyarország munkatársától.) Az ujszegedi József főherceg-telepen, a Brassói­ut végén levő keresztnél van Sándor Fe­renc kertészete. A kertészet egyik munkása, oki a kertet körülvevő sövény ápolásával volt elfoglalva, arra lett figyelmes, hogy az egyik bokor tövén kutyák csaholnak. Odament, ahonnan a kutyák ugatása hallatszott és o bokor tövén borzalmas leletre buk­kant; vérbefagyott női holttest fe­küdt a cserje alján, a kutyák mint valami odavetett koncon lak­mároztak rajta. A megrémült munkás értesí­tette gazdáját, az a rendőrségnek adta tu­domására a szörnyű fölfedezést. Domo­kos Ferenc dr. fogalmazó vezetésével nyom­ban rendőri bizottság szállt ki a helyszínre és megkezdte a nyomozást annak megálla­pítására, hogyan került a bokor alá a csupa­r'r holttest, egyidejűleg hozzáfogtak sze­mélyazonosságának megállapításához. Az első pillanatban kéjgyilkosságra követ­keztettek a holttesten található sebek­ből. A holttest nyaka és két csuklója ót volt •vágva, mély vágást találtak ezenkívül a lá­gy éka két oldalán, hasán és a mellén. A kö­zeiben egy alvadt vértől rozsdás borotva fe­küdt, elárulva, hogy a rettentő vágások et­től a szerszámtól erednek; A nyomozás vasárnap beszerzett adatai rácáfoltak a gyilkosság feltevésére. A holttest ruhájának zsebében egy klinikai felvételi lapot találtak, ennek alapján meg­állapították a halott személyazonosságát. Ki­derült, hogy a rémesen összedarabolt holt­test Komócsin Sándorné 40 éves algvői községi szülésznővel azonos. Komócsinná ja­nuár 2-án jött Szegedre, a szülészeti klinikán tartandó továbbképző tanfolyamra. Január 21-én lett volna a tanfolyam záróvizsgája, Komócsinné azonban előző nap eltűnt. Dél­ben még bent ebédélt a klinikán, ebédután a Kormányos-utca 0. szám alatt lakó nőtest­vérét kereste föl. Testvérétől hozta el a bo­rotvát, amellyel aztán az öngyilkosságot el­követte. Az orvosi vizsgálat megállapította, Kogy Komócsinné holtteste mintegy há­rom hete feküdthetett az ujszegedi kertészet bokra alatt. A holttest már kezdett oszlásnak indulni, két lábét egészen lerágták a kutyák. A rendőrség értesítette Komócsinné fér­jét, aki asztalosmester Algyőn. Komócsin Sándor elmondotta, hogy feleségét 17 éves korában egy ló fejberugta, azóta idegroha­mok gyötörték. Évekkel ezelőtt kétszer kísérelt meg idegrohamábnn öngyilkosságot. Először mérget ivott, aztán fölakasztotta ma­szat, de férje utána ment a padlásra és le­vágta a kötélről. Valószínű, hogy tettét most is idegrohamában követte el. Kitűnően sikerült a hadifengerészbaitársak délvidéki seregszemléje fl hősi emlékmű megkoszorúzása, műsoros ünnepség a Vitézi Székházban és tár­sasvacsora szerepelt az egésznapos programon (A Délmagyarország munkatársától.) A Ma­gyar Haditengerészeti Egsesülct szegedi »Árpád'.­c-oportja vasárnap délvidéki haditengerv&:bajtársi seregszemlét rendezett, amelyen résztvettek: Kőnek Emil titkos tanácsos, ny. altengernagy, a Magyar Haditengerészeti Egy esti'et országos elnöke, Skri­pcez Dezső ny. folyamörfökapitány, országos főtit­kár, a szegedi, hódmezővásárhelyi, békéscsabai, makói, ki-kundorozsmai és a tápéi volt hadi­tengerészek. Az érkező országos elnököt Vidaka­rtts Kamill dr. egyet. ny. r. tanár, volt fregaltor­vo«, a he'yi csoport diszelnöke fogadta. Kor.ek Emil 12 órakor ünnepi keretek között megkoszorúzta a Hősök-emlékművét; az ünnepi aktusnál a lo'yamörség tisztikara, a déludéki ha­ditengerészek, a Vitézi Rend, a folyami hajósok, a lolyamör-ég altisztjei és legénysége, a viZicser­készek, a hadaslyánok, a MOVE küldöttsége is n egjo.'entek. Az ünnepség után az országos el­nök a püspökné', a hadtejtparcnesnokságnál, a főispánnál és a polgármesternél tett látogatást, majd kíséretével a székesegyházban való rövid tartózkodás után a muzeumot tekintette meg. De után 6 órakor a zsúfolásig megtelt és zászló­erdöben ünneplő Vitézi Székház na/ytermeb-n rendezett ünnepségén megjelent vitéz Shvoy Kál­mán dr. ny. a'tábomsgy, országgyűlési képvisető, Pd'fy József dr. polgármester, vitéz Meskó Zoltán dr. ny. orvos-tábornok, továbbá számos szegcdi katonai és társadalmi előkelőség, a folyamőrség és a délvidéki vo't haditengerészek. Vitéz Cson'a Antal kikö'őfe'.ügyelő, a szegcdi c-oport e'nöke megnyitó beszédében kifejezést adott annak a gondolatnak, hogy annak e lenére, hogy elvesztettük a tengert, nem vesztettük el azt a szettemet, nm*ly fő ángolt a lirsai éi az otrantói tengeri csatában és amelyet hadilengerész­szcl'emrck hiszünk és vallunk. Utána vitéz Makó Zoltán dr. vitézi szc.kkap.i­tány, mint házigazda üdvözölte a Vitézi Rend nevében norwalli Kőnek Emii admirálist, aki vá­laszában megemlékezett Szent István, Szent- László cs a többi kirá'yaink tengerre való törekvéseiről, a népek tengerhez való jogairól, haditengerészt törtér.e'münk dicsőséges múltjáról, ma'd szózat­tal fordult a folyamőrséghez és a haditengercsz­bajtársakhoz. Az osztrák-magyar flotta utolsó ve­zérkari főnőkének nagyhatású beszéde mély ha­tást váltott ki a jelenlevők közölt. A hivatalos program végeztével műsoros elő­adás következett, amelyen Veszély Pál színművész és S abó István volt haditengerész, színművész konfe.-á't, Srtlágyi-Szabó Eszter szavalatával, Mé­szágos Ági, Kamill Judit, Balogh Klári és Jatzkó Cia énekszámokkal arattak nagy sikert, D. Kovács József, Zborag Ferenc és Szilma Sándor szin-' művészek is kitűnően szerepeltek. Weigand János tengerészarekdótákat .adott elő, ifj. HineK Ferenc o'a-z dalokat énekelt, Horváh István volt hadi­tengerészbajtárs bűvészmutatványaival tünt ki. Este a Raffay-fée vendéglő különtermében 200 terítékes bajtársi vacsora következett, amely a legjobb hangulatban és bajtársi szellemben zaj­lott lc. Vacsora után Vidakovits Kamii! dr. orvos­professzor beszédben búcsúzott el az országos el­nöktö', aki örömének és megelégedésének adott kifejezést a délvidéki vo't haditengarészek sereg­1 szem'éjének jól sikerült megrendezéséárt. A távoaó admirálist a régi tengerészszokás sze­rint háromszoros Hipp-hipp-hurráhval bucsuz­tot .V e' a régi hadi engerészek. Magyaros kikötések legolcsóbb és leg- m • • • • ?é25,5&,,e,6en Frankéi Teri paaxomdnyUalelében. Kpícmen-u. 12. Idegenforgalmi ankét a felvidéki minisztériumban Budapest, február 27. A felvidéki minisztéri­umban idegenforgalmi ankét volt, amelyen a ke­reskedelmi, a közoktatásügyi és pénzügyminisz­térium, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, az államvasutak, a Magyar Vendégforgalmi Szövet­ség, számos idegenforgalmi szerv képviselője és a felvidéki főispánok vettek részt. A megbeszé­lésen arról volt szó, hogy a Felvidék számos történelmi, művészeti és természeti kincsesei és értékkel rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy az idegenforgalomba belekapcsolód­jék. A Felvidék zenélő, zengő történelmi levegő­je negy értékét jelentik majd a magyarországi idegenforgalomnak, ha az a munka, amely ezek­nek az értékeknek a gazdasági kihasználása ér­dekében szükséges, eredményesen folyik le. En­nek a munkának kezdetét jelenti az ankét, amc­lyeu Jaross Andor miniszter megbízásából Weis István dr. min. osztályfőnök ismertette azokat a gazdasági és népnevelési érdekeket, amelyek a fölszabadult vidéknek a magyar ide­genforgalomba való bekapcsolásához fűződnek. Az osztályfőnök rámutatott azokra a gazda­sági nehézségekre, amelyek' >a visszacsatolt te­rületen az átmeneti időben természetszerűleg elő­állottak. Jaross Andor miniszternek az az el­gondolása, hogy ezeken a nehézségeken az ide­genforgalom odairányitása révén is nemileg se­gíteni lehetne. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke: ITa 11 ós y István kormányfőtanácsos kimerí­tően foglalkozott a Felvidék idegenforgalmának­kérdéseivel. Egyike a legfontosabb kérdéseknek a közlekedési rnblcma. A legtöbb várostól elvág­ták Hinterland-ját, ezt a lehetőség szerint az át­vonuló turisztika Vorderland-jával kell pótolni. Mi kell ahhoz, hogy a Felvidék idegenforgalma a gazdasági és a nemzetpolitikai erdekeknek megfelelően építtessék ki. Kellenek hatósági in­tézkedések, önsegély és a tőke automatikusan dolgozó ereje, be kell tehát kapcsolni ebbe a munkába a keresni akaró tőkét is. Kell egy gyors program, mert csakis egy ilyennek a 'föl­állítása és keresztülvitele biztositbatja a gyorU gazdasági segítés eredményességét. Hallósy kormány főtanácsos expozéját, amelyí a Felvidék idegenforgalmi problémáinak mindéit részletét magában foglalta, nagy örömmel fo­gadták az ankét résztvevői. Kaffka Károly őrnagy, a Magyar Vendég­forgalmi Szövetség ügyvezető •alelnöke beszámolt arról a nagy és kiterjedt munkáról, amelyet a. szövetség a Felvidéknek a vendégforgalmi ak­cióba való bekapcsolása érdekében már is foly­tatott. Tüske Jenő dr. min. tanácsos bejelentette­bogy április első vasárnapjától filléres vo­natokat fognak a Felvidék látványos­ságaihoz és a felvidéki városokba irá­nyítani. Ezzel kapcsolatban kimondta az ankét, bogy a helyi idegenforgalmi hivatalok feladata lesz a filléres vonatok utasai számára programot ki­dolgozni cs vezetésüket megszervezni. A részletkérdések letárgyalása során fölme­rült az a gondolat, hogy a kölcsönös határszéli forgalomra egyezményt kell létesíteni Szlovákiá­val, i tökét mozgósítani kell felvidéki szállodák' és az arra klimatikailag cs forrásvizek szem­pontjából alkalmas helyeken szanatóriumok épí­tésére, a sajtó, a rádió, a film utján pedig pro­pagálni kell a visszacsatolt terület összes ide­genforgalmi értékeit. Az ankét lefolyása biztosítékot nyújt arra nézve, hogy nagyszabású keretekbeu indul meg a fölszabadult területeknek az idegenforgalom révén történő gazdasági megsegítése is.

Next

/
Thumbnails
Contents