Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-25 / 46. szám

D t r M A G y A RORSZÁG Szombat, T039. febmar 25. fl kereskedelmi alkalmazottak legkisebb munkabérére vonatkozó rendelet kiegészítését kérik A kereskedelemben alkalmazott segédmunká­sok legkisebb munkabéreire vonatkozó rendelet — amint ismeretes — életbelépett, a tisztviselők, segédek és tanoncok legkisebb munkabéreit sza­bályozó rendelet március 1-én lép életbe. A munkaadói érdekeltség több kiegészítést és módosítást tartana szükségesnek. Az érdekeltség szerint hiányzik a rendeletből a felmondásban lévő alkalmazottakra vonatkozó intézkedés, s igy jelenleg vitás az, hogy a rende­let hatálya kiterjed e a felmondásban lévő tiszt­viselők fizetéseire és végkielégítési igényedre. I gyancsak kiegészitö intézkedést tart szükséges­nek az előző munkaadónál folytatott gyakorlat beszámítására vonatkozólag is, miután a rende­let értelmében a legalacsonyabb munkabér meg­állapítása ennek beszámításával a szolgálati idő­iéi arányosan emelkedik. Ebben a vonatkozás­ban a munkaadók azt kérik, hogy az előző mun­kaadónál el töltött szolgálati időnek igazolása a belépéskor legyen kötelező. Tisztázni kívánják, hogy mi történjék a ke­reskedelmi alkalmazottak egyik fontos kategó­riájával. Ezek az úgynevezett elárusító gyakor­nokok. Miután a legkisebb munkabérekre vonat­kozó határozat ezekre külön kategóriát nem ál­lapit meg, sz elárustió gyakornokként dolgozó leányok ugyanolyan kategóriába kerülnének, mint a velük egykorú, tanoncidőt betöltött fér­fiak akiknek fizetése 130 pengői —oOo— A magyar-román kereskedelmi kapcsolatok Illetékes helyen fontos előkészületek történnek i magyar román kereskedelmi kapcsolat meg­élénkitése érdekében. Az áruforgalom ugyanis, különösen arai Magyarországnak Románia felé irányuló exportját illeti, jelentős csökkenést mu­tat. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolat felélénkitését különösen időszerűvé tenné az a körülményi hogy fabehozatntunk tekintetében egy­re növekszik a román termelés fontossága. Az Ausztriából való behozatal majdnem te'jes ki­esése, ii rsch-szlovák faimport jelentős csökkené­se, mind fokozzák a román fabehozatal jelentő­ségét. Ennek akadálya elsősorban romániai expor­tunk csökkenése, melynek oka részben az októ­beri világpolitikai feszültségben keresendő (ami vasipari exportunkat csökkentette), részben pe­dig az 1938 évi március 18 i fizetési egyezmény­ben, amely a lei, illetve pengő árfolyamát e ke­reskedelmi viszonylatban meg nem felelő fix kurzuson (1 pengő egyenlő 27 lei) rögzítette. Ez eredményezte azután azt, hogy Romániából való In hozatalunknak nincs teljesen kielégítő ellenté­tele. A magyar faiparnak érdeke lenne megfelelőbb leiknrzus megállapítása. Illetékes helyen tisztá­ban vannak e kérdések jelentőségével és hir szerint a közeljövőben tárgyalások fognak meg­indulni egyrészt a fizetési egyezmény módosítá­sára, másrészt pedig, hogy Romániába való ex­portunk fokozásával a behozatal felélénkitése is lehetővé váljék. —OOo—' 100.000 magyar mezőgazdasági munkást akarnak szerződtetni a németek Berlinből jelenti a Budapesti Tudósító: A né­met közvélemény és a német politikai élet első­sorban a mezőgazdasági kérdéseket vizsgálja. Vetés és aratás idején az elsőrendű mezőgazda­sági munkák elvégzésénél külföldi mezőgazda­sági munkásokra van szükség. Daré földmüve­lésügyi miniszternek legutóbb kiadott jelentésé­ből kitűnik, hogy Németország az 1939. évi ara­táshoz és őszi vetéshez legalább félmillió mező­gazdasági munkást akar külföldről bevinni és az erre vonatkozó előkészítő tárgyalásokat már megkezdték. Szerződésileg lekötnének' Cseh-Szlotvákiáhól 150000. Lengyelországból 100 000, Magyarországból 100.000 mezőgazda^ sági munkást Számítanak arra is, hogy mint minden évben, ugy most is 100.000 munkás Délke'eteurónáből jön. amiből mintegy 25—30000 munkást Délszláviából remélnek. « A hírrel kapcsolatban ismételten felhívjuk' az illetékesek figyelmét arra, hogy Magyarország nem engedheti mce ezt a nnararányu nmnkásex­port, amelynek idehaza föltétlenül súlyos niun­káshiány lenne a következménye, —oOo— )( Az Alföldi Takarékpénztár Debrecenben másfélmillióé költséggel uj székházat épittst. Az Alföldi Takarékpénztár debreceni székházának építkezési ügyét az tette aktuálissá, hogy a jelen­legi székháznál bizonyos elváltozások álltak elő, ami által a háromemeletes székház biztonságát a hatóságok veszélyeztetettnek látták. Az Alföldi Takarékpénztár igazgatósága e megállapítás után hajlandó lett volna székházát lebontatni és helyébe egy ujat felépíteni, amennyiben a szük­ségessé vált utrendezéssel kapcsolatos kisajátí­tási eljárás az uj székház felépítését lehetővé teszi. A nagy áldozatot kivánó uj székház felépí­tésének ügye régóta húzódik. Legutóbb a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója, dr. L a ni o 11 e Károly meglátogatta a bank intéze­tét Debrecenben és ugyanakkor felkereste dr. Kölcsey Sándor polgármestert. Ugylátszik, ez a látogatás lelt azután döntő befolyással Debre­cen elhatározására, most végleges megegyezés jött léire és az Alföldi Takarékpénztár a közel­jövőben elkezdi uj székházának felépitését körül­belül 1.5 millió pengős költséggel. Az uj székház Debrecen legszebb helyén épül és három utcára néző fronttal fog rendelkezni )( Nagyszabású repülőtér épül Győrött. Györ város és a Légügyi Hivatal között megállapodás jött létre, mely szerint a város határában nagy­s7abásu légikikötő létesül. A város vá'lalta a vagóngyári repülőtér mögötti mintegy 250 holdas területnek megszerzését, vállalta továbbá a köz­müvek és utak megépitését és a terület rendezé­sét, mely utóbbi mintegv 400.000 m> földmunkát jelent. A Légügyi Iíivátal építteti meg a felépít­ményeket, hangárokat, lakásokat és egyéb épüle­teket. A repülőtér létesítési költségei kereken egymillió pengőt tesznek. Kerékpárosok? ElsörendU kerékpárokat engedményes éra ban részletre adom. Gumikat s aP alrészsket firban kaphat Szántó Sándor.ti Szeged. (Kiss D. palota) Kiss u. 2. Budapesti értéktőzsde zárlat. Barátságos irány­zattal, de üzletteleuül nyitott a mai értéktőzsde. A rendezési napra tekintettel a spekuláció lebo­nyolította heti kötelezettségeit és fedezései nyo­mán magas árak kerültek felszínre. A tőzsrieidÖ későbbi folyamán az üzlet lassan elcsendesedett, r.ivel a barátságos megitélés külső vételekkel alá támasztva nem volt. Az áremelkedés megállott a piacra került áru árengedménnyel talált vevőre. Zárlatig a legtöbb részvény kezdeti árnyereségét jórészt elvesztette. Végeredményben a tőzsde jól tartott irányzattal, csekély árkülönbséggel zárt. Magyar Nemzeti Bank 157, Kőszén 294, Ganz 14 8, Izzó 99. Szegedi kenderfonógyár 37. Zürichi dcvizazárlat. Páris 1154 háromnegyed, London 20.64 háromnegyed. Newyork 440 három­nyolcad. Brüsszel 74.075. Milánó 23.15, Amszter­dam 234.25. Berlin 176 62. Prága 1505. Varsó 8310, Belgrád 10, Athén 3.90. Bukarest 3.37. A Magyar Nemzeti Ránk hivatalos valtifaárfo­lyamai. Angol font 16 00—16 20, bel ff a 57.35-57 95, cseh korona 7.50-11.80. dán kor. 71.30-72 10. dinár 6 00—7 50 (500 é« 1000 din. cimletek kivételévelV, TTSA dollár 340045—344 45, francia frank 9.00— 920. kanadai dollár 332.00—33700. hollandi forint 182.30— :84.30. lenffvel zlotv 60 00—61 4o. leu 2.40— 345. leva 3 00-3 60. líra 16 90-17 90. (az 500 és 1000 lírás hankieffvek kivételével1, német márka —.-, norv. kor.' S0.25-R1.15, svéd kor. 82.25—83.50. svá'ef frank 7745—78 35. Budapesti terménytőzsde zárlat. 'A készáru pia­con csendes üzlet mellett az iránvzat iól tartott volt. a kenvérmaffvak ára tegnaphoz képest vál­tozatlanok maradtak. Budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése. Buza tiszai 77 kff-ns 20 35—20.45. 78 kg-os 20 5.5— 20 6.5. 79 kg-os 20 75-20 85. 8o kff-os 2o85--2o95, felsőtiszai. tiszadunai, dunántúli 77 kg-os 20 35— 20.45. 78 kg-os 20.55-20.65, 79 kg-os 2075-20 85, 80 kg-os 20.85—20 95 Bozs pestvidéki 1390—14Oo. takarmányárpa I.. 1600—16.30, sörárpa kiváló 18 75-1925. zab I. 19.55—19.75. tengeri tiszántúli 14 30-14 40. Csikágói terménvtőzsde zárlat. Buza Tartott Májusra 68 ötnyolcad—fél, juliusra 68 ötnvolead. szent. 60.5—háromnegyed. Tenffcri tartett. Máj. 49 háromnyolcad, Jul. .50 ötnvolead, szept. 51 egv­nyolcad. Rozs alig tartott. Máj. 45, jul. 46, szept 46.75. Sertésvásár. A ferencvárosi sertésvásár össz­felhoitása 303 darab volt pénteken, angol hússer­tés 177. Az iránvzat változatlan. Arak: T. sze­(lettsertés 94-96, II. 88-93. TTI. 82—86. angol tő­hesertés 95—96, exportzsir 150 fillér kilogramon­kint. Srered sz. kir. város polgármesterétől. 8701—1939. II. sz. Hirdetmény Hivatkozással a 85.000—1938. F. M. számú ren­deletre, felhívom a gyümö'cstermelő gazdákat, bogy gyümölcsösékben a már korábban elrendelt védekezést ha'adéktalanul hajtsák végre annál is inkább, mert annak eredményét március fo'yamán ellenőriztetni fogom és a mulasztókkal szemben az 1894. évi XII. tc. 52. paragrafusa alapján a leg­szigorúbb e'járást indítom meg, sőt a védekezési munká'atokat költségükre hatóságilag fogom elvé­geztetni. A védekezés részben a fák gondos megtiszto­gatá-ával (kéregkaparás, ritkítás, bernyófészeksze­dés, stb.), részben pedig a megfelelő permetezés­re". végzendő. A permetezésre lega'ább az előírás szerinti mészkén'ovelet kell használni, azonban tökélete­sebb eredményt a fö'dmüvelésügyi miniszter ur által engedélyezett ásványi olajokkal, vagy karbo­lineuoiiokkal lehet elérni, különösen alma-, körte­és szilvafákon. Az érdeklődök a gyümölcsfaápolásra vonatkozó felvilágosításokat a magyar királyi növényegész­ségügyi körzetvezetőnél (Korona-utca 10. sz. alatt)), a városi kertészetben (Temesvári-körut 48. szám alatt) és a gyümölcstermesztési intézőnél (szerdán és szombaton a Kézmüvesbankban) kap­hatnak. Szeged, 1939. évi február 23. Dr. Ptilfy József s. k. polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents