Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-25 / 46. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, TQ59. február 25. Bvitliáns és apany éKsscrt, zálogfegyer, etUttff/, Kardion felüli KöveKet leg­többért vásárol Gáspár ékszerész, Oroszlán utca 5., xdlog Gázzal szemben. lcs bogy ez lesz n varsói megbeszélések legfon­tosabb témája. JVéme/ellenes íüníeíés Varsóban Varsó, február 24. Pénteken 'délelőtt a né­met nagykövetség előtt körülbelül 500 len­gyel ifjú tüntetést rendezett. A tüntetők leg­nagyobb része a jobboldali ellenzékhez tar­tozó diák volt. A felvonultak szavalókórus­sal követelték Danzig szabndvárosnak Len­gyelországhoz való csatolását és németelle­nes dalokat énekeltek. A rendőrség szétker­gette a tüntetőket. Hanxigi liliakoxás Danzig, február 24. Hivatalosan jelentik, hogy a danzigi kormány csütörtökön szóbeli, pénteken Írásban tiltakozó lépést tett Len­gyelország danzigi diplomáciai képviseleté­nél. A danzigi kormány felhívta a lengyel kormány figyelmét a kölcsönös kapcsolatok­nak arra az elviselhetetlen megterhelésére, amely azáltal keletkezett, hogy lengyel diá­kok németellenes határozatot tettek közzé, neves lengyel lapokban. Ebben a határozat­ban a lengyel diákok többek között Danzig bekebelezését követelik a lengyel államba. Pénteken a műszaki főiskolán a német diákok tüntetéseket rendeztek a lengyel diák­ság németellenes határozata és a varsói sejmben történt németellenes interpelláció miatt. A lengyel diákokat felszólították, hogy hagyják el az előadótermet, amit ellenállás nélkül meg is tettek. További összetűzésekre nem került sor. A képviselőház pénteken megkezdte a zsidójavaslat tárgyalását Kedden folytatják a vitát Budapest, február 21. A képviselőház pénteken nngkezdte a zsidójavaslat tárgyalását. Az ülésen a kormány részéről Tnsnády-Nagy András, Jaross Andor miniszterek, 'Antal István államtitkár volt jelen. Az filés elején Makkal János, a javaslat előadója, mondotta el beszédét. — Ennél a javaslatnál kijutásaiban súlyosabb javaslat még alig került a Ház elé — mondotta. Ez a javaslat nz állampolgárok látszólagos egyen­lőségét más megvilágításba hozta, tehát igen nagy mérséklettel és jelszavak nélkül kell hoz­zányúlnunk. Ilyen nagy horderejű intézkedést Európában parlamenti uton még nem valósitollak m.-g, mert ahol zsidótörvény született, ott egv­pártrendszer van és ott dekrétumokat hoztak Ez­után azt fejtegette, hogy a nemzetiségi kérdés és a zsidóprobléma néni azonosak egymással A zsi­dóság faji Jellegét bizonyltja az is, hogy keres­kedelmi és ipari pályán helyezkedik cl, a föld­művelés nem érdekli. Ezután arról az. állításról beszélf. hogv egyes .:sidó rétegek már a honfoglalás idején Magyar­ország területén voltak, sőt a honfoglaló magya­rokkal együtt jöttek be az országba Zsidó jöve­vényszavak szerinte csak a huszadik században mutathatók ki a színházak szóhasználatában és az argóiban. Az Arnád-korhnn a zsidóság meg­őrizte különállását és gettóban élt. Megállnnilja, hogy Magyarországon a kiegvezés utáni időkben n zsidóság hétezeréves városi kulturája. német nyelvismeretei és nemzetközi kapitalista összees­küvései alapján igen fontos szerepet játszott. El­ismeri, hogv n zsidóságnak érdemel vannak a magvnr kapitalizmus társadalmi rendiének kl­fnitésében. ami haladást jelentett. A társadalom­történeti folvamat azonban minden országban végbement, olt is. ahol nem voltak zsidók, o gaz­dasági fejlődés tehát mégsem a zsidóság érdeme. \ zsidóság Magyarországon nem tudott és nem akart beolvadni. — Kataszrófáról nem lehet szÖ, morf szerinte n rragv.irság a mai Európában meglehetősen vé­dett gazdasági helyzetben van. A zsidóság jövő­iát a törvénviavaslat kétségen kívül nehézzé to­ri — mondotta —, de nem tragikussá. Ezután Rupert Rezsó n kisebbségi vélemény! fndoikoltn meg. Hangoztatta, hogv ezl a Javasla­tot vallási, emberi, alkotmányjogi és külpolitikai szempontból elhibnzottnak, igazságtalannak, a magyar nép lelkétől idegennek tartja Csodálkozik nron, hogv Teleki átvette elődjétől ezt az örök­séget. Danton mondotta, hogv nemcsak i csodás, 1 nem a legszentebb forradalomban is végül min­dig a gonoszok kerülnek uralomra. — A javaslat — mondotta — a kereszténység Jelszava\ d zsidóknak nyilvánít kereszténveket. A zsidó származású Jézus a mi Istenünk, a zsidó származású Mária a hazának a védasszonya, az npostolok is zsidók voltak, még sem-lehet tehát olyan utolsó faj a zsidó. A gyűlölködő antiszemi­tizmus kortcsfogás, amely alkalmas arra, hogy a félrevezetett keresztény tömegek figyelmét elte­relje a fontos reformokról. Azt a sajtót, még ha katolikus is, amely az idegen szellem ellen ir, betiltják, ellenben beeresztik azokat a sajtóorgá­numokat, amelyek bennünket támadnak, amelyek különösen a katolikus vallást gyalázzák, u pápát sértegetik. A Szentatya is tiltakozott a faj- és vérniithosz ellen, amelyet a legsúlyosabban elitéit a hercegprímás is. Amig ide az idegen propa­ganda be nem tört, az emberek jól megfértek egy­mással, mint aliogy megértünk a harctéren és gyermekkorunkban az iskola padjaiban. Ezután fogl ílkozott azokkal a vádakkal, ame­lyek n zsidók bűncselekményeire vonatkoznak. Emlegetik — mondotta —, hogy a zsidók sok ke­reskedelmi vonatkozású bűncselekményt követnek cl és sok valutacsaló is kerül ki közülük. Hogy a zsidók aránylag nagyobb számban részesek a kereskedelmi vonatkozású bűncselekmények elkö­vetésében. ennek magyarázata, hogy kereskedel­mi pálvákon hclvezkednck cl. Hivatali hatalom­mal való visszaélést természetesen nem követhet cl más, csak hivatalnok. A zsidóság nehéz körül­mények között a régi és fejlett osztrák ipar ver­senyétől nem védve dolgozott a magyar ipar ki­építésén. — Kiszámították" — folytatta —, liogy n Zsidó­törvénv körülbelül az ország lakosságának tizen­két százalékát. 1.200.000 embert érint, mert keresz­tényeket ls zsidóvá nyilvánítanak. Szabad-e ezt tenni akkor, amikor német részről már egymillión felüli németről beszélnek Magyarországon. Ha ez a folvamat iffv tart tovább, -a névelemzéssel a nemzetiségi megoszlás hivel kimutathatják azt, hogv az ország lakossága legfeljebb hatvan-het­ven százalékig magyar. Krúdy Ferenc szólalt feT ezután. Szerinte a mai gazdasági bizonvlalausáffnak a zsidókérdés megoldatlansága az oka. Amig ezt a kérdést nem oldiák meg. nincs kilátás arra. hogy megindul­junk a gazdasági boldogulás utján. Lényegbevágó gazdasági beavatkozásokra van szükség — folytatta Krúdy —, a részvénvjog­tól egészen az adózási szabálvokig. de ettől füg­getlenül i zsidókérdés megoldását nem lehet mel­lőzni. Szerinte ez a javaslat a magyar alkotmá­nyosság és a jogegyenlőség elvét nem sérti. Is­merteti azokat a pozíciókat, amc'vekct a zsidó­ság elfoglalt. — A zsidóság egvik rétege — mondja — be­illeszkedett a nemzeti életbe, a másik nein. Még van rá mód, hogv a nemzeti gondolkodású zsidó­ságot rávegyük arra, hogv a bevándorolt galí­ciai zsidójáétól megszabaduljanak. Vagy klryó­gvül hibáiból a magyar nép és visszanyeri régi erem őt — fejezte bc —, vgffv hitvánnyá lesz -a fotokopia 0'"iw4' LIEBMANN féwyképéaa; Kelemen-u. 12. jövő életre, de akkor más népfaj lesz úrrá a Du­namedencében, amely nem a régi keleti lovas­nemzet gavallériájával, hanem totális brutalitás­sal fogja ezt a kérdést megoldani. Darányi elnök javaslatára a Ház kimon­dotta, hogy legközelebbi ülését kedden délelőtt tartja, amelyen folytatják a zsidótörvény vitáját. Matolcsy Mátyás személyes kérdésben szólalt fel. Az egyik mult ülésen, amikor a felső­ház jogkörének kiterjesztéséről volt szó, egy meg­jegyzést tett, amelyet nem a nyilvánosság számá­ra szánt. Rassay Károly: De hiszen elhangzott. M a t o l c s y: Amennyiben ennek -a megjegy­zésnek valami kellemetlen, sértő hatása lenne, ezt sajnálatosnak tartaná. 'Az ülés 2 órakor véget írt. 137 módosító indítvány Budapest, február 24. Pénteken délelőtt járf le a zsidójavaslat módosítására Irányuló indítvá­nyok benyújtásának határideje. Csak az eddig az időpontig benyújtott mödositó javaslatokat veszik figyelembe a törvényjavaslat képviselőházi tár­gyalása során. 137 módosító Indítványt nuuftol­tak be. Vázsonyi János 40 Indítványt, Rupert Rezső 35-öt, Árvátfa'vi Nagy István 2-őt, vitéz Makray Lajos és társai (Kereszténypárt) 6-ot, Apponyi György gróf, Tahy László egyet, Shvoy Kálmán 6-ot, Payr Hugó 11-et, Drózdy Győző 9-et, Megiy Mcissner Károly 5-öt, Dulin Jenő 4-et. Zsitvau Tibor 4-et, Földcssy Gyula egyet. Vázsonyi és Rupert indítványai arra irányul­nak, hogy a kivételeknél a százalék ne 3 száza­lék, har.em korlátlan legyen. Kérik, hogy akik 1867 e'.őttrq vissza tudják vezetni magyarországi származásukat, azokra ne vonatkozzék a törvény. Megay-Meissner Károly mődositő Indítványai szi­gorításokat kívánnak. Drózdy Győző a sajtószakasz­nál a szerzett jogok tiszteletbenlartását kívánja. Árvátfavi Nagy István a hadirokkantak kivételét indítványozza. A zsidó vallású frontharcosok ér­dekeit a Cseh-Szombathy László indítványa kí­vánja érvényesíteni. Shvoy Kálmán szigorító Indítványa igy szól­j>Fe'.hatalniaztatik a belügyminiszter, hogy az ösz­szes 1914 julius 1. után honosifd% visszahono­sitás utján magyar állampolgárrá lett zsiejók ho­nosítását vagy visszahonositását kivétel nélkül ha­tálytalanítsa. Javasolja Shvoy Kálmán, hogy fiszt­vise'óként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet állami, törvényhatósági szolgálatba. Shyoy a kivéte'ekre — kivételes elbánást kér.* A Kereszténypárt módosító javaslata, amelyet Makray Lajos és még három képviselő irt alá, a következőket mondja: r>Nem tekintendő zsidónak az a megkeresztelkedett zsidó, akinek mindkét szü­lője valamely keresztény hitíelekezet tagja, vagy tagja volt, ha már csecsemőkorában keresztelte­tett meg és teljesen keresztény nevelésben része­sült. Továbbá az 1. szakasz 1. bekezdése alá eső személy, nem tekintendő zsidónak, aki olyan sze­méllyel kötött házasságot, 1939 január elseje elölt, akinek nagyszülői közül egy sem tagja, vagy volt tagja az izraelita hitfelekezetnek.* Módosító indít­ványt terjesztett elő a Kereszténypárt arravonat­kozólag is, hogy a zsidók elbocsátása folytán meg­üresedett állásokra külföldi állampolgárt csak el­kerülhetetlen szükség esetén és csak az Illetékes miniszter hozzájárulásával lehessen alkalmazni. Grfisz püspök ünneplése Szombathely, február 24. Grősz József felszentelt püspök és apostoli kormányzó pénteken ünnepelte teljes csendben püspök­ké szentelésének 10 éves évfordulóját. A ju­bileum alkalmával az általános tiszteletnek és nagyrabecsülésnek örvendő püspököt igen sokan keresték fel üdvözlő levelekkel és taviratokkal a győri és a szombathelyi egy-; házmegye területéről.

Next

/
Thumbnails
Contents