Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-24 / 45. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1939. II. 24. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Gyerekek a vádlottak padján Négy gyerek ül a vádlottak padján a sze­gedi törvényszék ötöstanácsa előtt. Az a vád ellenük, hogy a társadalmi rend erőszakos felbontását, az egyik társadalmi osztálynak kizárólagos uralmát készítették elő. A vád Súlyos, a biróság a cselekmény veszélyessé­gének súlyához kivételesen van megalakítva s öt biró ítélkezik a vád és vádlottak fe­lett. Az eljárás maga komor, szinte a statá­riális bírósághoz hasonlatos. A királyi ügyész előterjeszti vádját: a gyerekek Hódmezővásárhely főterén cso­portba verődve 6zavalókórusként ordítozták: — Ki a vezér? '— Szálasií , — Ki a börtönből! — Szálasií A négy gyerek közül az egyiket a Csillag­börtönből vezette elő őre, lopás büntette miatt kiszabott büntetését tölti. Az ötöstanács elnöke egymás után szólítja maga elé a 17—18 éves fiatalkorú vád­lottakat. — Tudjátok-e, Kogy kicsoda Szálasi? — Nem tudjuk. '— Hát miért éljeneztétek? — Kérem szépen — mondják' egymásután a vádlottak, akiket valószínűleg nemcsak a tüntetésre, hanem a védekezésre is kitanítot­tak — nekünk a párt körben mondották, hogy éljenezzük. S amikor a nagy praeceptor, Teleki Pál gróf, miniszterelnöki programbeszédében arról beszélt, hogy nevelni kell a nem­zetet s amikor a klasszikus műveltségű filo­zófiai elme : K o r n i s s Gyula arról beszélt, hogy mint Chamberlainnek az ernyő, Teleki Pál grófnak a tanitó pálcája legyen a kezé­ben, nekünk ez a főtárgyalás jutott az eszünkbe, négy gyerek az ötöstanács előtt és az a nevelés, amiben ezek a kama­szok a pártkörben részesültek. _ . Talán illetlen, talán méltatlan is, Ka azt mondjuk a mai életnek s a mai magyar élet problémáinak ismeretében: ennek a nevelés­nek kell most versenytársat teremteni, ennek a nevelésnek mérgező mákonyától, vétkes sugallatától bűnökre ösztönző varázsától kell felszabadítani a mai fiatalságot teljesen füg­getlenül attól, hogy ennek az ifjúságnak is­kolai nevelése bevégződött-é, vagy hol vég­ződött be. A nemzetnek — mondotta ma Eckhardt Tibor — mindig szüksége van a fiatalság lendületére. De ez a lendület mindig csak a nemzeti élet szolgálatában mozdulhat meg, aktivitásának útját mindig csak a nem­zet történelmi érdeke jelölheti ki. Az ablak­os fejbeverések, a lázadás és anarchia len­dületérc nincs szükség, ez nem az a termé­keny és hasznos lendület, mely tettet paran­csol a gondolatra, gyorsítja a megfontolás tempóját s a felismert baj azonnali megszün­tetését követeli. . Mindig van tömeg azok számára, akiknek többet és közelebbi lejáratra Ígérnek. Min­dig vannak elégedetlenek és tájékozatlanok, okik elkeseredettségükben és mohóságukban azokhoz szegődnek, akik sofortjólét-et ígérnek s mindig vannak felelőtlenek, akik csak azért mutogatják naponkint és óránkint az igéret földjét — amit azonban most nem Mózes népének, hanem Mózes népétől akar­nak mqeszerezni - , hogv tömegek álljanak mögéjük s a mögöttük" álló tömegek" lármá­jával, elkeseredésével és elszántságával da­gaszthassák a maguk érvényesülésének vi­torláit. Husz évvel ezelőtt ilyen gyerekek üvöltötték a kommunista jelszavakat s nem volt még szélsőséges mozgalom, amelyik nem a tudatlanság és elkeseredés rezervoár­jából merítette volna szövetségeseinek csa­-patait. Ez az a Lumpenproletaritát, ame­lyiknek mindig mindegy volt, hogy milyen szinü zászlót hordoznak előtte, mi­lyen jelvényt tűznek a gomblyukába s mit hisz, mit vall és mi felé vezeti őket a vezér. Egymást túllicitáló Ígéretek fantomjai után futottak a délelőtt délutánra, délután holnap­ra igért teli gyomorért, földosztásért, hivatal­ért, dupla fizetésért s azokért az előnyökért, miket a felelőtlenség vágyálma rajzolt ki elébük. * Ezt a tömeget kell közéleti érettsegre, po­litikai tájékozódottságra, nemzeti érzésre és hazafias áldozatkészségre nevelni. Ezt a tö­XV. évfolyam 45. szám meget kell a nemzet nagy nevelőinek kira­gadni a szélsőséges irányzatok és szélsősé­ges ígéretek politikai pártjainak iskolájából, ennek a tömegnek fiatol lelkéből kell kiirtani a gyűlölködés pogány vallásának dudváit. A tüntető, falakat mázoló, ablakokat beverő gyerekekből érett és józan polgárokat kell felnevelni, fel kell őket szabadítani a milho­szok megszállottságának lelki rabságából s vissza kell őket vezetni az Isten, haza, fele­baráti szeretet örök dogmáihoz. Erre a nevelő munkára vállalkozott Teleki Pál. S a nemzet élete, halála, jövője, boldo­gulása, vagy pusztulása múlik azon, hogy el tudja-e végezni azt, amire vállalkozott. Senki nem akarhatja, senki nem tűrheti, hogy a fiatalkorú biróság elé tartozó gyerekek ad­janak hangot az utcának, ami nem is a köz­vélemény szava, mégis formálója cs egyik kialakítója a közvéleménynek. A nevelő munka feladata az is, hogy a nemzet társa­dalmát az utca közvéleményének hatása alól felszabadítsa. S ha ez a nevelés bukassa! végződik, — a történelem iskolájában r.ir.cs pótvizsga, ami magasabb osztályba ezt, aki egyszer elbukott. segítse A képviselőház befejezte a kormányprogram fölötti vitát és ma kezdi meg a zsidóiavaslat tárgyalását A TeleKi-Kormány bemulaíKosoíí a feisö&ászban Budapest, február 23. A képviselőház csütörtö­kön élénk érdeklődés mellett folytatta a kormány­program vitáját. Az első felszólaló Zichy János gróf volt, aki a kereszténypárt álláspontját fejtette ki. Teleki Pál gróf tegnap elmondott beszéde a leg­nagyobb mértékben hozzájárult a nemzet lelkü­letének megnyugtatásához. Beszéde nyomán — mondotta — olyan atmoszféra fejlődött ki, amely alkalmas kisebb-nagyobb ellentétek áthidalására. Teljes világnézeti azonosságot fedeztünk fel és ezért pártunk támogatja őt mindaddig, amig azon az uton halad, amelyet tegnapi programbeszédé­ben maga ele tűzött. — Támogatjuk őt reformtörekvéseiben, inert azt tartjuk, hogy c reformok szerencsés megfelko­tásától függ Magyarország jövője. Szentiványi József a felvidéki képviselők nevében beszélt. Kérte, hogy a visszacsatolt területek minden fajta mun­katerületét az ottani lakosság számára engedjek át, mert ezt húszéves szenvedés és elnyomatás után megérdemlik. A miniszterlenők ur személyé­ben — mondott3 — biztosítékot látok, bogy kí­vánságaink teljesülni fognak, hiszen az egész visz­szacsatolt terűlet, minden völgyét, hegyet,. folyó­ját személyesen ismeri mint tudós. Célunkat a magyar hagyományok, a magyar alkotmányosság, a szontistváni állameszme fejlesztésével Í3 szük­séges megcrősitcséve] óhajtjuk elérni. — Igaz ugyan, hogy bizonyos adottságokkal számolnunk kell, tekintve, hogy ezek a húszéves elnyomatás ideje alatt természetünkké váltak. Mi már a háború előtti magyar világban is a magyar élet újjáalakítását és a nép széles réte­gcinek fölszabadítását követeltük. Nem hajlandók elismerni azt, bogy bizonyos előítéletek, vagy bi­zonyos programok megkövcsithessék a magyar elet fejlődését. — Minden körülmények között meg kell való­sítani azokat a nagy reformokat, melyeket a kor kiván. A legerélyescbben követeljük azokat a jogokat, amelyek bennünket megilletnek és a leg­nagyobb mértékben helytelenítjük azt, hogy ez a corpus separatum hosszú idéig tartson. Mi soha­sem fogjuk odaadni magunkat ahhoz, hogy szét­parcrllázzák ennek a nemzetnek az egységet — mondotta. Mikccz ödön szólalt fel ezután. Husz esztendő alatt, gyakran nem is mindig védett pozíciókban szerzett tapasz­talatai alapján állítja, hogy a fajvédő politika esak akkor lehet eredményes, ha a megvalósításra törő akarat mellett a mértéktartás is szerephez jut benne. 4 — Csak a mértéktartással lehet a magyar táj­védelmet politikai tényezővé formálni. Nem en­gedhetjük meg magunknak a politikai kísérlete­zés örömét cs kockázatát, mert a magyar rép el­szigetelt helyzetben van a többi népek között A. magyarság vezetése mindig akkor volt igazán eredményes, mikor vezetői mértéktartással éltek politikájukban. Ezért megnyugtató a miniszterel­nöknek az a kijelentése, hogy történelmileg gon­dolkodik. — A magyar fajvédelmet nem lehet egyedül nz antiszemitizmus negatív szempontjaira korlátozni — folytatta. Az a csoport, amelynek nevében fel­szólal, természetesnek tartja, hogy a kormány fenntartotta a zsidójavaslatot. A részleteket illető kritika az eszszeriiseg szempontjaiból történt, <-/. nem zsidó, hanem magyar érdek. A pozitív fajvé­delmi politikának megvannak a tárgyi és lélek­tani feltételei A tárgyi előfeltételek megteremt­hetők egy átfogó, n termelő tőkéket nem pnsztité gazdasági és szociálpolitikával. A lélektani elő­feltételek színién megteremthetők. — Sokan vannak ebben az országban — foly­tatta —. akik nem titk 'iák rokonszenvüket a fa «'*n:us cs a ncmzUi ccializntus ii ml t;?,2J

Next

/
Thumbnails
Contents