Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-23 / 44. szám

2 DÉLMÁGYARORSZÁG Csütörtölc, TQ3Q. feKntér clausust, dr én oszlattam fel a Britanniát is 1920ban. Nyugodt munkára, az igazságtól való tartózkodásra hivom fel a nemzet minden tagját. A politikábin is ugyanazzal a szigorral fogok eljárni, amellyel kisebb körben a nemzet kulturális színvonalának emelése érdekében a vizsgákon megbuktattam azokat, akik nem tudtak, vagy nein akartak tanulni. — Az elözö kormány által beterjesztett javaslatokat fenntartom. Az irány azonosságára nézve azt hiszem, máris világosan beszéltem. A zsidókérdés — A zsidótörvény már átment a bizottsági tárgyaláson — folytatta a miniszterelnök — és a napokban a Ház plénuma elé kerül, a földreform pedig bizottsági tárgyalás előtt áll. Ne gondolja nzt senki, hogy egy olyan törvénynek a keresztül vitele, mint amilyen a zsidótörvény, nem fájdalmas. Sulyos lépések ezok az egyénekre vonatkozóan, de súlyosak gazdaságilag is, a nemzetnek nzonban tudnia kell, hogy sulyos lépésekről van szó és a nemzeti közvéleménynek, valamint a nemzet egves tagjainak a várható következményeket kötelességük el is viselni. Utólag azután ne jajgasson nekem senki. Azt azután ne mondja nekem senki, liogy ez a törvény német, vagy bármilyen más mintára készült, vagy éppenséggel valamely külső nyomás hatása alatt került a törvényhozás elé. Ez a nemzet évszázadokon keresztül a maga lábán járt, ezután is igy fog járni, mindenesetre addig, amig ezen a helyen állok, a jövőben is a maga lábán fog járni. — Egyetlen állani sincs annyira nehéz helyzetben Európában, még kevésbé más világrészekben, mint mi. A zsidójavaslat indokolásának ezt n részét én Írtam. Ma n nemzeti akarat e téren olyan erősen nvilatkozik meg, hogy a javaslatot alig lehet mérsékelni. A kérdés maga részleteiben olyan nehéz, hogy sem egészen enyhén, sein egészen szigorúan nem lehet eljárni. — Lehet vitatkozni egyes szakaszok enyhítésének a szükségességén, de másutt ugyanennyire indokoltan lehet vitatkozni a szigorítások szükségessége mellett. • A földbirlokreform A miniszterelnök ezután a földbirtokreformmal foglalkozott. — Mindenkinek, akinek földjéből elvesznek, aki földhöz jut és annak, -aki ezt intézi, tőrvényhozónak és kormányzatnak, lelkében fel kell idéznie, hogy a magyar föld éppen ugy a nemzet, mint a magyar nép. Kötclcssógtudással és áhítattal kell hozzányúlni ehhez a kérdéshez. A nemzet megerősítésére szükség van <a föld olyan megosztására, hogy ez u nemzet testét kiszélesítse és megerősítse. — Amikor a föld elosztásáról beszélünk, nem osztogatásról és különösen nem ingyen osztogatásról van szó, mint azt egyesek felelőtlenül és értelmetlenül állítják. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban megszentségtelenitésnek hatna a visszavonás és az osztálygyüiölet hirdetése. — Tudom, hogv ha nem huzzuk a dolgokat kaptafára és tájanként mást vallunk, akkor jönnek majd a kedvczéssel való vádak és egyebek Én a magam részéről sohasem fogok pletykáknak és vádaskodásoknak nemzeti érdekeket feláldozni. Ktílnolilika A miniszterelnök ezután igy folytatta: — A kormány programja ugyanaz murád, mint « győri program és a kilenc hónappal ezelőtt itt elmondott program kitüntet. Igy haladunk tovább belpolitikáikig és megmaradunk a legteljesebb mértékben azonos vonalon külpolitikailag js. A hóké fenntartásához ragaszkodunk és ebben a törekvésünkben elsősorban a tengelyáilamokhoz kapcsolódunk. Hiszen az európai béke egyik biztositéka a bcrlin-római tengely és közismert, hogy Magyarország már évek óta tart fenn baráti viszonyt Németországgal és Olaszországgal. Lencyrlországlioz fűződő barátságunk különleges politikai realitás, amely egyik alapelve a magyar külpolitikának (Taps.) — Szomszédainkkal jó szomszédi viszonyt kívánunk fenntartani. Bizonyos megértést kezdünk észlelni Cseh-Szlovákiánál Magyarország türelmes és békés politikájával szemben is. Cseb-Szlovákiával ma is folynak a bécsi döntőbíróság által hozott határozatok végrehajtása tekintetében a közvetlen tárgyalások. — A nyugati nagyhatalmakkal való kulturális kapcsolatainkat is hangsúlyoznom kell, annál is inkább, hogy az összes európai nemzetek minél gyorsabban találjanak egymásra. A magyar külpolitika erejéhez tartozik még, hogy óvatossággal és megfontoltsággal lépést tart az európai fejlődés ütemével. Tiszteletben tartjuk a nagy és kisállamok jogait és világnézetét, azonban megköveteljük, hogy a mi ősi nemzeti életformánkat mindenki tisztelje. A nemzet minden rétege — folytatta — tudatában van a honvédelem fontosságának és hajlandó a szükséges áldozatokat meghozni. Ezek az áldozatok nem lesznek kicsinyek. Különös gondot kívánok fordítani a repülés fejlesztésére. — Pénzünk vásárlóerejét változatlanul fenntartjuk. A gazdavédelmi rendszer visszafejlesztése mellett különös gondot fordit a kormány a felvidéki gazdák érdekeire, aljik -ugyanazt a védelmet fogják élvezni, mint az ország többi részének gazdái. A kormány előreláthatólag indemnitást lesz kénytelen kérni, mert a Felvidék visszacsatolása a költségvetés előmunkálatait nagymértékben megnehezítette. Készülő javaslatok — Az állani pénzügyi lehetőségeihez képest igyekszünk gondoskodni a köztisztviselőkről. Azon az uton haladunk, amelynek végső célja az 1931-eg fizetések visszaállítása. De addig is kisebb részlctjellegü intézkedésekkel igyekszik a kormány a tisztviselők helyzetén könnyíteni. A közigazgatás terén a túlzott centralizáció és a miniszteriális bürokrácia megfelelő visszafejlesztése a cél. Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségét rendezik. A sajtójogra vonatkozólag törvényjavaslatot fog előterjeszteni. Irányadó, hogy -a sajtó nerelöeszköz, a közvélemény tanítója, sokaknak pedig egyedüli tanítója. A miniszterelnök ezután részletesen ismertette a különböző készülő javaslatokkal kapcsolatos terveket, amelyek között szerepel Kassán műegyetemnek, vegyészeti fakultásnak a felállítása, Komáromban olasz kultúrintézmény létesítése. Ezután a visszacsatolt Felvidékről beszélt a miniszterelnök. — Nyilvánvaló, hogy olyan területen, ahol az emberek két évtizedig más törvény alatt éltek, ahol egy fiatal generáció nevelkedett fel, amely az előbbi időket meg sem élte, ott az embereket hozzá kell ismét nevelnünk az ország egészének életkörülményeihez. Más jogrendszer, közigazgatás, gazdasági és társadalmi' viszonyok uralkodtak ott és gondoskodnunk kell az eddig uralkodott jogrendszerneik és az eddigi életrendnek az átformálásáról. Bejelentette a miniszterelnök, hogy nz elődje által benyújtott javaslatokat és egyéb előterjesztéseket magáévá teszi. — A választóimnak is megmondottam Tokajban — fejezte be —, hogy életemben soha nem ígértem. Még inkább hangsulvoztam azt, hogy a nevemben ne Ígérjen senki. Bizom a nemzet ősi erejében, amely nem pillanatokat hajszol, hanem saját erejének csöndes, biztos tudatában élt évszázadokat és fog még élni. Kérem és ma még esak kérem, Szűnjenek meg a személyi hajszák. Nem célzok senkire, de értse meg mindenki. Ma még csak kérem ezl, de ha kell. követelni is fogom. — Kérem a Házat, méltóztassék elnéz'ssel és Jóakarattal néz.ni munkámat, nem magamért, nem vágvtam ide és kötelességhői maradok, de azérf, mert mindnvá junknak össze kell fogni a Házbin és azon kivül kinek-kinek a maca módján, hogy minél nvneodtahb légkörben oldjuk meg a kérdéseket. erősítsük meg a nemzetet ezekben a mai világ felett iáró nehéz időkben. A miniszlereluök beszédét á Ház hosszantartó tapssal fogadta. /i Kormányprogram vitája aranyat, ezüstöt, zálogjegyet magas áron veszek. Szép tárgyakért fazont fizetek. Megbízásból olcsón eiadók: órák. ékszerek, brilliáns áruk, ezüst evőeszközök. TÓTH órás. Kárász-utca 13. szám. B o b o r y György alelnök negyed órás szünet után újra megnyitotta az ülést. M a k k a i János az egyesitett bizottságok jelentését előterjesztette és benyújtotta a zsidótörvényről szóló javaslatot, melyre a sürgősség kimondását kérte. Ezután a kormányprogram feletti vita következett. Első szónok Páiz Jenő — Bc kell vallanom, a magam részéről is és a párt részéről is szorongó sziwei vártuk ennek a válságnak a megoldását, melynek felidézése nem volt időszerű, amely nem használt a nemzetnek. Megnyugtat bennünket az a tény, hogy az uj miniszterelnök ugyanazokból a férfiakból állitotta össze kormányát Megnyugtattak azok a kijelentések, amelyeket a miniszterelnök ur hangoztatott. Nincs ennek a Háznak egyetlen tagja sem, aki ne érezné, hogy a következő évek nem a csöndes szemlélődések évei lesznek. — A reformok vágya már a szegedi ellenforradalom óta él a magyar nemzetben — folytatta. Az első Teleki-kormány ezen az uton haladt, az utána következő kormány azonban szerinte viszszatért a „demokratizmushoz" s csak Gömbös Gyula kormánva tért vissza ismét a szegedi alapra. Meg fogjuk valósítani a krisztusi elvek teljes érvénvestllését és a keresztény erkölcs uralmát. Ezután Kor ni s Gyula szólalt fel. — A miniszterelnök ur — mondotta — politikai következetessége mutatja, hogy most is ugyanannak a viiáenézetnek az álláspontján áll, mint ezelőtt busz évvel. Ezt mi igen megnyugtatónak tartjuk. Maidnem két és félórás beszéde nem fárasztott el bennünket, mert nem riasztgatott. nem rémítgetett bennünket. A miniszterelnök ur 18—20 évvel ezelőtt már forgatta a nemzet sorsának kerekét. Akkör is romokat kellett kormányoznia. Most is. De most Ielkiromokon kell kormánvoznia. Helyre lu II állítania a nemzet lelkj egyensulyát. A miniszterelnök ur nagvon helyesen hangoztatta, meg kell szüntetni a gyanúsításokat, amely mindenkit minden cselekvésében és gondolkozásában kisér Hagyjuk abba a visszavonást és állítsuk helyére cgvmás megbecsülését. — Rendkívül fontos a hadsereg fejlesztése, de éppen olyan fontos a bizalomnak és nyugalomnak a helyreállítása is. Csak ebben az esetben nem csökken az iparnak és a mezőgazdaságnak a Hozama, jövedelme, csak ebben az esetben nem fogyatkozik meg a nemzet összjövedelme. Helyreállítani a bizalmat és nyugalmat: ezzel lehetővé válik a hadsereg továbbfejlesztése is. — Mélyen átérezzük a reformoknik és pedig az okos, józan, népi reformoknak abszolút szükségességét. Senki sincs közöttünk, aki nem akarja a gyökeres igazi reformot. Nem riadunk vissza a reformok megszületésének fájdalmaitól. Jól tudjuk, hogy minden nagy dolog viharban születik, csak attól tartunk, hogy a reformoknak nemrégiben még felülről is tulzottan tüzesitett vágya a nemzet lelkében immár bizonyos egyetemes neuraszténiává alakult át. A. parlament színvonala nem süllyedhet odáig, hogy a vita. dz előterjesztett javaslatokon való módosítás ki legyen zárva. Ezzel alkotmányos jogok mennének veszendőbe. A minisztereinőkről fel sem tudjuk tételezni, hogy parancsuralmi szándékai lennének. A nemzeti egység — folytatta —, nem jelenthet egypártrendszert, nem jelenthet államtotalitást. Etnográfiai vagy néprajzi elveknek az egyes hatalmak érdekei szempontjából való Ürugalmassága elhomályosítja a mi aspirációinkat. Az ezeréves nemzet egészséges politikai ösztöne megmozdul az idegen életforma ellen, amelyet más népeknél tisztelni kell, de magunkra nézve kötelezőnek nem tartunk. Itt, a Kárpátok medencéjében, ahol annyi nép él, a magyarság csakis történeti életformájához racaszkodvn lehet erős és csak a belsőleg meg nem osztott erők tehetnek szolgálatot a nemzetnek. Azt kívánom, hogy biztosítsa a miniszterelnök ur azt a nyugalmat és bizalmat, amelyre most elsősorban van szükség. Ezután Eckhardt Tibor szólalt fel. örömmel ismert rá azokra a nagy magyar programpontokra, amelyekről annakidején a miniszterelnökkel Szegeden annyit beszélt. — Nagy őrömmel állapítom meg, hogy Teleki miniszterelnök ur nem törekszik a népi politika visszaszorítására — folytatta. A túlzott állami omnipotcnciával szemben nz egyéniség tisztelete fűit/ gergely műköszörűs, Mérei-u. 2. (Püspökbazár) acéláruk. 18 Fodrászcikkek