Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-19 / 41. szám

Vasárnap, 1039. február 19. Df LM ÁG Y A RORFHG 15 Gehhardt Domokos a Biztosító Intézetek Országos Szövetségének elnöke székfoglaló beszédében a biztosítási üzlet reformjára vonatkozóan tett értékes Ígéreteket Megindult az OMGE, az Országos Mezőgazdasági Kamara és a vidéki kamarák bevonásával az a reioimmunka, amely a bizlosilási üzlet áitalánossáléieléiez szükséges macesz mai naptól kapható •/s kg. 70 fillérért a KÖZPONTI TEJCSARNOK Rt. fiókjaiban Viszonteladóknak árkedvezmény! (A Déli^ggyarország munkatársától). Á Délmagyarország évek óta harcolt azért, hogy a biztosítási üzletben a biztosító közönség, különösképen pedig az agrártársadalom javára olyan reformokat léptessenek életbe a biztosítótársaságok, amelyek lehetővé teszik a biztosítás általánosabbá tételét és ezáltal kiküszöbölhetők lesznek azok a mérhetetlen kórok, amelvek tüz- és jégkár esetén előállottak azáltal, hogy különösen a gazdatársadalom nem vette kellő mértékben igénybe a tüz- és/jégbiztositósi lehetőségeket. Eppenezért Őrömmel láttuk, hogy G. e H h a r d t Domokos, aki egy altruista intézetnek az élén fejtett ki évtizedes működést és az üzleti életben is erős keresztény fölfogósról tett mindig tanúbizonyságot, került a Biztosító Intézetek Qrszágos Szövetségének fiz élére. REFORMOK A GAZDATÁRSADALOM ÉRDEKÉBEN Fölfigyeltünk programjára, amelyet székfoglaló beszédében adott és vártuk, hogy az ez alkalommal tett Ígéretei elindulnak-e a megvalósulás utián? Most azután arról értesülünk, hogy a Biztosító Intézetek Országos Szövetségének az elnöke, az Országos Magvar Gazdasági Egyesület, az Országos Mezőgazdasági Kamara, valamint a vidéki kamarák vezetőségének a bevonásával értekezletet tartott. Ezen az értekezleten beható tanácskozás tárgyát képezték azok a szükséges reformok, amelyek a biztosítás általánosabbá tételét célozzák. Résztvettek ezen a tárgvaláson az ország első biztosító intézeteinek vezetői is és — amint értesülünk •— ezeknek a hatalmas gazdasági szervezeteknek a bevonásával nemcsak országos reformok képezték a megbeszélésnek a tárgyát, hanpm elindítása egy olvan átfogó propagandának, amely a gazdatársadalom javára életheléntetett reformokat hivatva lesz az életbe is átültetni. Áz első lenesnél örömmel látmlc. Fogy előtérbe nyomult a bi'serriberek védelme és a kispatéák részére olvan biztosítási formának a beá!Klá«n. amelv megszünteti mindazokat a panaszokat, amelvek tűzkár esetén az ugvnevezett „nro ráta" kártéritésben nyilvánultak meg. Ez abból származott, Kogy a kisgazda a vagyonát tételesen kellett, Kogv feladía b'ztnsításra. külön megnevezve és értékelve állatállománvát, gazdasági fölszerelését, gabonatermését, tengeritermését, szénatermését, bútorberendezését stb., amelv készletek tulajdonkénen egv 10 évre kötött b'ztositás keretében évről-évre változtak. Viszont a biztosítási kötvénv egyes tételeinél előálló eltolódásokat a kisgazda nem tudta nvilvántortani és a biztosítási intézetnél a beállott változást átvezettetni, ezért állott elő azután az a furcsa helyzet, Kogy — bár a b'ztositási kötvényben a diifizetés alapiát kénező végösszeg telfes fedezetet nvuitott volna tűzkár esetén, ha az összes tételekre fölvett összeget vették volna .alapul, — azonban mert egvszerre nem minden tétel szenvedett tűzkárt, hanem például leégett a gazdának a gabonaasztagia. amelv éppen ebben a káros évben nagvobb termést eredményezett, vagy nagyobb területet vetett be, ezáltal volt nagyobb az értéke, vagypedig a gabonaárak fölemelkedtek, igy azután, amikor a tűzkár előfodult, a gabonatermények tétele alatt fölvett összeg nem nyújtott fedezetet az előfordult tüzkáreset alkalmából. Tehát a károsult gazda csupán „pro ráta", vagyis részben, a biztosított összeg arányában kapta meg a kárt. ITT A HOLDAK SZERINTI BIZTOSÍTÁSI ALAP Ehelyett az elavult forma helyett rövid idő alatt bevezetik a biztosítótársaságok a holdakszerinti biztosítási alapot; a tételes fölsorolást nem kívánják meg az ajánlatnál, ennek következtében nem fordulhat elő az az eset, hogy amikor a biztosított végösszeg teljes fedezetet nyújtott a kártérítésre, mégis az illető károsult csak részben kaphatta meg a kórt. Ennél a biztosítási formánál egészen kizárják a „pro róta"-kórtéritést és ha bármelyik tételben a gazda kait szenved, teljes kártérítésre tarthat igényt. Meg kell állapitanunk, Kogy ez korszakalkotó változás és egészen bizonyos, hogy általánosabbá fogja tenni a biztosítóst. A gazdatársadalom a legnagyobb örömmel fogja igénybe venni a biztosítósnak ezt a formáját annál is inkább, mert egészen bizonyosra vehető, hogv magukat a kötvényfeltételeket is ezeknek a nagy gazdasági szervezeteknek a bevonásával tárgyalják le. tehát a legmesszebbmenőleg védeni fogjók a líisgazdatórsadalom érdekeit. MEGINDUL A PROPAGANDA A KISEMBEREK MEGMENTÉSÉRE A Biztosító Intézetek Országos Szövetségének uj elnöke — amint halljuk — súlyt fektet arra, hogy ezeknek a hatalmas gazdaszervezeteknek a bevonásával közvetlenül férjen hozzá a gazdatórsadalomhoz és előadások tartásával, ismertető füzetek kiadásával, plakátokkal, általában a modern propagandának minden eszközét igénybevéve próbálják megismertetni a magyar gazdatórsadalommal azokat a biztosítási formákat, amelyek mellett önmagát a károsodástól megmentheti és hiánytalan mértékben védheti meg anyagi érdekeit. Gyakran mutattunk arra, hogy milyen hatalmas kórok érik nemzetgazdaságilag is az országot azáltal, hogy a biztosítás nem tudott olyan általánossá válni, mint az kívánatos lett volna és a tüz- és jégkór folytán évről-évre mérhetetlenül olyan javak pusztultak el, amelyek biztosítás folytán nem térültek meg, mert bizonyos fokig a magyar gazdatársadalom is idegenkedett a biztosításoktól éppen a fenti okok miatt. Most tehát, amikor ezek a reformok a megvalósulás stádiumóba jutottak, remény lehet arra, hogv ezek a hatalmas veszteségek is kiküszöbölődnek és nem fordul többet elő az az eset, hogv tüz-, vagv iésTár folvtón a magyar rmrda koMi»cl->ntot kényszerüliön a kezéRe venni. Általánossá tenni a biztosítóst, megtanítani a gazdatársadalmat arra az egyszerű biztosítási formára, amelynek keretében a maga érdekeit megvédheti; ez nemcsak közérdek, hanem érdeke a biztosítási társaságoknak is, amelyek ezáltal díjbevételeiket tetemesen gyarapítják, érdeke ez a magyar gazdatársadalomnak is, amely igy megvédheti magát a károsodások ellen. Éppenezért a legnagvobb örömmel látjuk a Biztosító Intézetek Országos Elnökének halnlmas reformmunkáját és reméljük, hogy nem áll meg ennél az első lépésnél, hanem tovább viszi azt a programot, amelyet székfoglaló beszédében adott és amely a magyar biztosítási ügyet nyugati színvonalra emelni hivatott. H Szegedi Kenrierfonógyár szombati közgyűlése (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Kenderfonógyár szombaton délután tartotta közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A közgyűlésen a távollevő begavárl Back Bernát részvénytársasági elnök helyett Párkány Frigyes igazgatósági tag elnökölt. Megnyitójában beszámolt a vállalat elmúlt évi munkásságáról, majd ismertette az igazgatóság jelentését, amely megállapítja, hogy a gyár üzleti eredménye ugyanaz, mint az előző évben volt Az igazgatóság javasolta, hogy az idén is, mint n mult évben 3 és léi pengő osztalékot állapitsor. meg a közgyűlés és nz osztalék kifizetését hétfőn kezdjék meg A közgyűlés hozzászólás nélkül, egyhangúlag elfogadta ugv nz igazgatóság, mint a felüffvelftbizottság iclentését. Párkány Frigyes közgyűlési elrfök bensőséges meleg szavakkal vázolta a most nvugalombo vonuló Weil Zsigmond iigvvezető-igazgató érdemeit. Weil Zsigmond 1881-ben lénett a vállalat kötelékébe, 51 évig feitett ki sokirányú érdemes és eredménves működést, amellyel a legnagyobb elismerést érdemelte ki. Tevékeny része volt a viláahirü szegedi gvár fejlődésében és felvirágoztatásában. ffvártmánvainak az egész külföldi piacon való elhelyezésében és a külföldi kapcsolatok' kimélvitésében, működésével jelentékenyen hozzájárult a magvar ipar nemzetközi hírnevének és eredménveinek fejlesztéséhez. Egyik legrégibb és legbensőbb vezető munkatársa volt a hervadhatatlan érdemű Wimmer Fülön vezérigazgatónak. A közgyűlés melegen köszöntötte a nyugalomba vonuló ügwezetö-igazgatót és elfogadva az igazgatóság javaslatát. Weil Zsigmond nyugaíombavonulásához előrehaladott korára és egészségügyi á'lapotára való tekintettel, sajnálattal hozzájárult. R vidéki uriközönség "kedvenc hotelje az ESPLANADE nagyszál loda. BUDAPEST, III. ZSIGMOND UCCA 38—10. Telefonok: 151-735, 151-738, 157-299. Szemben a világhírű Lukácsfürdővel és Császárfürdővel, a Rózsadomb alján. — Teljes komfort, folyó melegvíz, központi fűtés. — A Nyugati pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda teljesen újjáalakítva, uj vezetés alatt áll. ELSŐRANGÚ CAFE RESTAURANT. POLGÁRI ARAK. Olcsó szobák pensióval. vagy anélkül. Hosz-