Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-16 / 38. szám

Csüiött&fc. IQjQ. fpb'ruar TG. DÉLMAGyARORSZAG 3 A közgyűlés leszavazta a kisgyűlés! és polgármesteri Javaslatot: nem adja 50 évre bérbe a fehértói halgazdaságot és tárgyalást kezd a szegedi halászokkal XI. Pius pápa emiéhe — Emlékművön örökilik meg a szegedi gon­dola! elinduláséi, Imrédy Béla köszöniése — Feltűnést kellő bizott­sági választások (A Délmagyarország munkatársától.) A ja­nuárról elmaradt közgyűlést szerdáit délután tartották meg nagy érdeklődés mellett. Nem­csak a városatyák részére fenntartott padso­rok, hanem a karzatok és zsúfolásig megtel­tek. A városatyák közül többen MÉM-ruhá­ban jelentek meg. A Hiszekegy elmondása után vitéz Imecs György dr. főispán ke­gyeletes szavakkal parentálta el XI. Pius pápát es a város halottait. A főispán szavait a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig. — Egy nagv lélek, egy nagy szellem, Magyar­országnak őszinte barátja tért meg Teremtőjé­hez — mondotta. A katolikus anyaszentegyház feje, XI. Pins pápa őszentsége, a laterani egyez­mény megkötője, a Quadragesimo Anno és még számos történelmi jelentőségű mű alkotója, a vi­lágbéke lánglelkü apostola, akit kora a „Béke Pápa" diszjclzővel illetett, 17 évi áldásos uralko­dása ulán a katolikus világ mérhetetlen gyászára, elburyl. Áldozzunk hódolattal emlékének. A főispán ezután igy folytatta: — A hősöket megillető tisztelettel és hazafias büszkeséggel emlékezem meg eesedi Csapó József­röf, a o áros hősi halottjáról, aki 'a Vízkereszt ­uapján történt Munkács elleni cseh orvtámadás alkalmával páratlan hősiességgel hareolva. ál­dozta ifjú életét a Hazának. Mélységes fájdalom­mal juttatom kifejezésre mindnyájunk gyászát a mérnöki hivat rl vezetőjének. B e r z.e n c z e v Domokos műszaki főtanácsosnak elhunyta felett. Ha'é.láig 20 éven át péidás lelkiismeretességgel szolgálta a várost olyan időszakban, amely a város fejlődése folytán a mérnöki hivatalt súlyos feladatok elé áUilottr és ö ezeket a feladatokat nagv sitlushan közmegelégedésre oldotta meg. Mégemlékezett ezután arról, hogy a kormány­zó Csekev István professzort a magvar—oszt kulim kapcsolatok kiéoitése körül szerzeit érde­mei elismeréséül a Magyar Érdemrend középke­resztjével. H u n y a d i-V a s Gergelvt pedig gaz­dasási főtanácsosi címmel tüntette ki. Végül heielentetle a főispán a TX. körzetben tfeuev Imre rendes és Csabfly Dániel póttag i megválasztását, Ezután vitéz Imecs Györjrv dr. főispán meg­nyitó beszéde Következett. — Isten véghetetlen kegyelméből — mondotta a főispán —. a fojtogató trianoni bilincs a mult esztendőben lehullott testünkről. Visszanyertük katonai egyenjogúságunkat, nyíltan fejleszthetjük véccröoket, gazdasági téren es kiépíthetjük had­állásainkat. szociális népi és kifejezetten magyar politikát folytathatunk és legádázabb ellenfelünk­től olyan területeket nyertünk vissza, amelyeket ok szamukra ölökre elveszettnek hirdettek. Min­dem okunk megvan arra. hogy jövőnket optimisz tikusan Ítéljük meg. Ennek a régóta sóvárgott s a tavaly megindult folyamatnak további kiépítésén keli valamennyiünknek kemény összefogássál dol­goznunk. Büszkén, öntudatosan és céltudatosan kJil magyarnak lennünk. Magyar lélek, magyar szellem hassa át egész valónkat és legyünk tet­teinkben is. neniesak gondolkozásban magyarok Elbatárojtam, hogy ünnepi alkalmakkor — és ilyennek tekintem a közgyűlést is — magyaros viselettun fogok megjelenni és ezt cselekszik a polgármester ur, valamint a város vczelö tiszt­viselői is. örömmel látom, hogy a közgyűlés igen tiszteli tagjai közül többen hasonló elhatározásra jutottuk és boldog volnék, ha ez az öntudatos de­monstráció minél általánosabb lenna Ezután igy folytatta a főispán: — Ebben az évben van 20 éves for. dutója a szegedi gondolat megszületé­sének. A nemzeti megújhodás Szeged­nek olyan büszkesége, amelyet elhal­. ványulni, feledésbe menni nem sza­bad engednie. Szegedi gondolatnak nevezik a magyar feltáma­dást, amely tt)lít-hen Szegedről indult ki. amely­nek alapján a nemzeti megújhodás városának ne­vezzük magunkat, ezt olykor emlegetjük is, dc megörökítése érdekében méltó müvet nem al­kottunk. A szegedi gondolat legyen Szeged leg. nacvobb büszkesége, Szegednek ezt nyilvántartania kell, sőt jogosan hi­vnlkodhatik vele. — Felvetem az eszmét — f.olyiatta —, bogy a nemzeti megújhodás 20 éves fordulóján emeljen Szeged méltó emlékművet a szegedi gondolatnak, amely a késő utókornak is hirdesse a magyar lé­lek halhat itlanságnt. A Duce nagylelkű adomá­nyából van elsőrendű márványunk hozzá és en­nek birtokában a költségeket könnyen előteremt­hetjük. Jövő év elején ünnepli az ország kor­mányzó urunk kormányzóságának 20. éves fordu­lóját. Az országos ünnepségből Szegednek is méltó módon ki kell vennie részét és méltóbban nem hódolhatunk, mint lingv az ö legnagyohb mü­vét megörökítő szobrot akkor adjuk át az utókor­nak. Ariin draaée Bizfos Olcsó napirend előtti felszó'a'árábnn kifejletté, hogy aggodalom üli meg a lelkeket s ennek kifejcést kell adni ezen a köz­gyü'é en. A magyar ée; válságos pi.lana'.okat él eb';cn az órákban és szorongásunknak kifeje­zést kell adnunk. Imrédy B it Ic'ks nagy szel­lem, hozzá vaó ragaszkodásról kifejezést kell aini. A ncm.e. bo'dogu á áról és nyugalmáról van szó. Amikor ezeknek az érzé.eknek kifejezést adunk, akkor köle'e séget teljesítünk. hnccs főispán beje'entette, hogy . tudomásul adja imrédy Bé á iák a napirende ött felszólalást. Ezután Tóth Imre dr. jelentkezett napirend­előtti szó ásra. A jubiláris esztendőről be szélt,. Jó'czően veszi tudomásu', hogy az Erdély­ből kiüldözött vitéz Imecs György dr. főispán tette éppen magáivá a szegedi gondolat megörökí­tő é;. — Amely nemzet a múltról re:n emlékezik, a jövőjét teszi kockára, — mondotta Tóth Imre. Mi, tisztek, a'tisztek. legénység vettük fel a sárba­tapo"ott lobogót, amelyet a fővezér emelt ma­gadba. A közgyűlés fe'áUra ünepelte a kormányzót. Bokor Pál dr. ib. főügyész napirend előtt el­mondotta, hogy a szegedi gondo'at husz évvel eze'ött egy ügyvédi irodából hdrlt ki. ö fordult Mwso'inihsz, aki a szegedi gondo'at megörökí­tésére két rajon márványt küldött. Ezt átadja és kéri a közgyűlést, hogy üdvözlő táviratot küld­jenek Mu-so'inihoz. BÚTOR Géza és Tsal Esz'alosmesíerek Bútorcsarnoka Telefon 19—82. 34 Szeged, Dugonics-tér U olcsó és ió Szendrényi Ml történt a kírályhaimi tanyán Ezután áttértek a napirendre. Pdvó Ferenc dr. tb. tanácsnok felolvasta a polgármesteri jelentést. Kardos Lajos p'ébános beje'entette, hogy a ki­rályhalmi plébániáról 11 egyén a njehova tanúja* Cimü szektába ment, de ötnek h amis a kilépési jegyzökönyve. Szóvá'.ette, hogy a szülök keresd­tercének beszerzés ű követelni, a -bennszülött sze­gedtanyai szegény lakosainál házasságok alkal­mára' nem szociális. Bejelenti, hogy az egyik ta­nító gyónás közbrn inzultálta, mert a: ö lakásá­ban gyóntatott más hely hijjáh. Kérte a tanfel­ügyelő intézkedését. Imecs György főispán beje'entette, hogy a ki­rályha'nii tanván történteket kivizsaáliák. Ezután KORZÓ MOZI Ma utoljára If'en hoit^d «®rei®m Barbara Stanwick cs Herbert Marsehal. 5, 7, 9 A legnagyobb zenés fiimjáték! Ne x*ndc rs uaóf iroe Band ITJ ÉLET HAJNALÁN. Irving Berlin 29 cso­da slágerével. Péntek KORZÓ BELVÁROSI MOZI Ma és mindennap KÉK RÚKA Hcrczeg Ferenc nagysikerű színdarabjának filmváltozata. Rendezte: TOURJANSKY, a legnevesebb orosz filmrendező. A főszerepben ZARAH LEANDER WILLY BIRGEL cs HöRBIGER PÁL 5, 7. 9 V fői-pán szavait nagy taps fogadta. Majd Vinkler E'emér dr. Negyed 7 után nyitotta meg a főispán újból a közgyü'étt és beje'entette, hogy a választás ered­ményét később hirdeti ki. Szünetben hire járt, hogy a bizottságokban nem je'ölték az ellenzéki tago­kat. Szünet után cz ellenzéki padsorok üresen ma­radtak. Ezután Csorda Mik'ős dr. tanácsnok ismertette a Magyar Tógazdaságok Rt. ajánlatát a fehértói ha'gazda ág 50 évs bérletére. A vitát vitéz Shvoy Kálmán dr. nyitotta meg. 1000 pengőné! magasabb irat fa fizetek brilliáns kövek Itaiáifáérl. Aranyat, ékszerzálogjegyei magas áron vessek. Nagy óra- és ékszerjavitó müholy Laczkó ékszerész Kárász u. 14. Deiká-ÍSzlót mellette ".-> vd a'.ztdsok következtek, amelyek idejére az ülést felfüggesztették. Kijelentette, hogy a városink nincs szüksége, hogy a hal gazda ágot bérbeadia. ötven év hosszú idő, nem szabad az utódokra ilyen terhet hagyni. Megtörténhetik, hogy semmiért adja bérbe a hal­gazdaságot a város. Precedenssé válhat ez a bérlet és a gazdabérlök is ilyen kérelemmel jöhetnek majd. Elfogadható ajánlat volna az, hogy hol­danként 4—6 pengőt fizessenek, mint minimális bért és a tiszta haszon 25 száza'ckát. Vagy a sze­SiECHENYI MOZI Ma utoljára 5,7,9 TI/ZAVIRÁG ÉSZAK FELÉ után következik Magyar feltámadás Tőkés Anna, Ottrnbay Melinda, Kiss Manyi, Kiss Ferenc, Csortos Gyula, Palló Imre Széles vila a fehértói halgazdaságról

Next

/
Thumbnails
Contents