Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

Vasárnap, Í93Q. február 12. DÉLMAGYARORSZÁG 15 Szakácskönyv Írja: Dr. Csikós Nagy /ózse/ríé —oOo— Hétlő: ebéd: gulályásleves, sajtosmetélt, gyü­mölcs; vacsora: fasírt pogácsa alakban sütve; geszte­nye, méz. Kedd: ebéd: burgonyák rém leves, tiroliszelet, rizs, makaróni körítéssel, mandulás rétes. vacsora: velős tekercs, parmezán mártással, sajt, retek; Szerda: ebéd: csontleves, velő gombóccal, mustáros leisár, savanyuburgonya főzelékkel, kifli felfujt borsodóval. Csütörtök: ebéd: zöldségleves, töltöttpaprika, Tinzer; vacsora: bécsiszelet burgonya pirével és cék­fával, déli tészta. Péntek: ebéd: halászlé, turósgombúca, gyü­mölcs; vacsora: rántott hal, mayoneses burgonyával, sajt. Szombat: ebéd: sóskaleves, egybesült disznó­romb, babfőzelék, fahéjas fánk; vacsora: majorannás húsos metélt, gyümölcs. Vasárnap: ebéd: karfiol leves, malacpecse­nye, farsangi fánk barack izzel; vacsora: tea, hideg malac, gyümölcs. VELŐST EKERCS. 4 deci tejben simára főzünik 4 evőkanál lisz­fet. Ha kihűlt, elkeverjük diónyi vajjal, 5 tojás sárgájával, kis sóval és végül az 5 tojás ke­mény habjával. Ujjnyi vastagon tepsibe öntjük, megsütjük. Szalvétára boritva gyorsan megtölt­jük finomra vágott, zsiron megpárolt, megsózott borsai és petrezselyem zöldjével fűszerezett bor­juvelővel. Még melegen összecsavarjuk. TURÓSGOMBÓCÍ öt deka vajat simára kavarunk T egész to­jással és kettőnek a sárgájával, hozzáteszünk fél kiló átpasszirozott túrót és annyi morzsát, amennyi jól összetartja. Megsózzuk, jól összeke­verjük és lisztes gombócokat formálunk belőle. Sós vizben kifőzzük. (Legjobb először próbaké­pen egyet kifőzni, hogy meglássuk, nem tul lágy vagy tulkemény-e? Első esetben morzsát, máso­dik esetben 'túrót adunkhozzá). Te<ft"8lel e!ll-«f­Vert, olvasztott vajjal és vajon pirított zsemlye­morzsával leöntve tálaljuk, FARSANGI FÁNK. 50 deka pár óráig meleg helyen tartott liszt­hez 6 tojás sárgáját, 6 deka olvasztott vajat, 5 deka porcukrot. I deci tejet, 1 kanál rumot 2 deka cukros, langyos tejben megkelesztett élesz­tőt és csipet sót teszünk. Fakanállal jól kidol­gozzuk aztán pihentetjük, mig jól megkel. Ekkor lisztes deszkán hüvelvkuiivastagságura nyújtjuk, fánkszangatóval kiszaggatjuk, újra kelni hagy­juk, maid erősen forrásban levő zsírban kisüt­jük. Először fftdö alatt siitiük, mig egyik oldala niegnirul. Igv képződik rajta az úgynevezett ..ranftli". Aztán megfordítjuk a fánkokat és fö­dő nélkül sütjük tovább, mig ez az oldaluk is megpirul. A zsir sok legven, legalább 3—4 ujj­nvi, bogy a fánkok szabadon usszaqak benne. Ne tegyünk cgvszerre sok fánkot a zsírba. Felmele­gített s esetleg kissé hígított barack, ribizke, vagv málnalekvárt szolgálunk fel hozzá. Vigyáz­zunk, hogy a tészta a készítés és kclcsztés ide­jén meg ne fázzék. CSERZY BELA: A ilóc j J nagy paioc Jzegeaen (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) RHEUM4, cöszvénv, csuz, ischias, izületi fájdalmait gyógyíttassa Budapesten a HUNGÁRlá FÜRDŐ dkoholos lörRölyfUrdöfében. VII., Dohány u. 44. Orvost felügvele 1 Olcsó pausálé árak. Ellátás és szobákról gondoskodunk az épületben levő Continental szállóban. Ismertetőt küMünk. — Ne keresgéljenek itt bútor után, nem szeretem á sok bútort, mert kiszorítja a le­levegőt ... jöjjenek, ki ere á székre, — mu­tatott az orvosságos üvegekkel, meg köny­vekkel megrakott, mellette álló székre —, ki pedig ide á sezlonrá üljön le. Hogy hibá né legyen, az üljön a székre, aki nagyobbran­gu... — mosolygott a szavai után és kezd­te is már lerakni az orvosságos üvegeket a földre. •— Ne bántsd azokat, Kálmán — szólalt meg Gelléri —, inkább mutatkozzál be Enyedi urnák, a Szegedi Napló főszerkesz­tőjének. Abba is hagyta nyomban Mikszáthi az orvosságos üvegekkel való bajlódást és ahelyett odanyújtotta kezét Enyedi Lu­kácsnak. — Mikszáth Kálmán, szabadiró ... — Szabadiró? — csodálkozott a foglalko­zását ielző meghatározáson Gelléri. — Nos, min csodálkozol? író volnék, vagy mi? Ezidőszerint pedig szabad... Vagy jobban hangozna, ha azt mondom: állásnél­küli író? Ilyen mikszáthi humor-logika után, bohé­mes hangulatlégkörben indult el a szerzőa­tetési tárgyalás. Enyedi, aki soha nem látta eddig Mikszáth Kálmánt, pontosan ilyennek képzelte el: könnyed-társalgónak, kicsit fö­lényesnek, de mindenekelőtt barátságos bo­hémnak. — Azért kerestük fel kollegám — vette át a szót most Envedi. aki helvkinálás után leült Mikszáth sezlonjára, Gelléri mellé —, bogy munkatársi állást ajánljunk fel Szege­den. A hónap végén indul a lapunk, Szege­di Napló a cime. Én vagyok a lap felelős szerkesztője. Gelléri — mutatott rá —. a he­lyettesem és Kulinyi Zsigmondnak hívják a már leszerződtetett munkatársunkat. Másik munkatársnak szeretnénk alkalmazni önt, ha meg tudunk egyezni. Mikszáth kis szünetet tartva válaszolt: — Ami a megegyezést illeti, az könnyen fog menni... Mint mondtam, szabad va­gyok. A pénzhez sincs sok érzékem, ezt már abból is következtetem, bogy soha sincs nekem ebből elég... Isten mentse meg az országot, hogy egyszer fináncmi­niszter legvekl hyen bőbeszédű bevezetés után tért rá a lényegre: — És mi lenne nekem ott, Szegeden, a végeznivalóm? — A lap közigazgatási rovatát vezetné — válaszolt Enyedi. — De természetesen po­litikai eszmefuttatásokra is szükség lenne. Ellenzéki lap leszünk, a Tisza-kormány el­lensége az Alföldön. Hiszen a politikában Ön otthon van . 7. ' — Rossz politikus vagyok én, uram •— vágott Enyedi szavába Mikszáth —, mert ha jó politikus lennék, nem az ellenzéki vi­zeken halásznék ... Aki az ellenzéki politi­kában van otthon, annak csak ilyen ottho­na van 7.. — mutatott kesernyés mosollyal i nyomor-szobájára. — Másként van ez vidéken, — legyintett | Gelléri. Enyedit nem téritette ki a témából ez a kis intermezzo, ami egyébként Mikszáth be­szédének érdekes jellegzetessége volt. Soha nem tudott a téma fonalánál szorosan meg­maradni. Az irói fantázia minduntalan el­ragadta: témáját a folyton jelentkező gon­dolattársítás, ez az asszociáció-beszövés sű­rűn megszakította és tarkította. Nemcsak Írásában volt elbeszélő, de a társalgásában is, aki előszavas mondanivalóját is ösztönösen színezte, élvezetesebbé tette. Mennyi ren­geteg aranyatérő humort prédált el igy be­szédközben ... Enyedi Lukács tehát visszatért a témá­hoz: — A Szegedi Napló becsületesen megfi­zeti minden munkatársát. A mi lapunk em­bereinek uraknak kell lenniök és nem lesz­nek betüvetőkulik 1 — És vidéken lehet csak ur, az ur 1 — ve­tette közbe a csalogatós megjegyzést Gel­léri. — Hiszen, ami azt illeti: az ur a pokolban is ur ! — téfálkozott Mikszáth. Néhánv pillanatnyi szünet után ismét megszólalt Mikszáth, de most komolyra for­dította a szót. A hangián kesernyés 'z ér­zett; valami különös, sajátos fintor került az ajkára, ami leleplezte most az állandó cini­kus humorával eltakart lelkét. A lelkét, amelvet beteggé tett az életküzdelem, o sok csalódás, meg most, különösen most: a fáj­dalmas szerelem. Ez a lélek, főképen eb­ben az időben, a szerelem miatt vérzett. El kellett válnia az Asszonytól, a legtökélete­sebb Asszonytól, a feleségétől. Milyen nagy tragédia is húzódott meg ezen elválás mö­gött. Mikszáth és felesége szerettek egy­mást. És mégis I Milyen megmagyarázhatat­lan ez a válás főképen ma: ennyi idő táv­latából szemlélve a puszta ténybeli ese­ményt. Ha azonban a lelkikénvszeredést, a válás okozóját megismerjük, különös pszi­chikai rébuszt fejthetünk meg. Mikszáthbari két lény különült el. Az iró és az ember. Az iró győzött. Vagv, valami fölsőbb erő) amely az elhivatottakat irányitja. Igy- ma­gyarázható meg csupán, hogy az „elhiva­tott" a boldogságát is képes elhagyni. A benső mindenturaló ösztön irányitja a szel­lemi felsőbbrendűek életét. Mikszáthnak is* az „emberélete" oly sokszor tehetetlen, aka­ratnélküli volt. Életének alakulásában cso­dálatosan felfedezhető az a megfejthetetlen! felső, irányitó erő, amely ugy hányta-vetet­te az ember-Mikszéthot, hogy az, — ha fi­zikai, esetleg lelki szenvedést eredménye­zett is közvetlenül —, közvetve mégis az iró-Mikszáth javára szolgált. (Folyt, köv.) 35 Pénzí" kaphat" részvényeiért. Mindenfé'.e értékpapírt legmagasab­ban vásárol: BARNA BANK, Budapest, Nádor u. 26., Tőzsdével szemben. Telefon: 121-316. Érték­papírokra kölcsönt nyujtunk. Lapunk olvasóinak Pesten METROPOLE szálloda Rákóczi-ut 58. Kedvezményes szoba- és penzióárakat számit. 18 Télikert - Kávéház - Söröző Jazz — Tánc —Cigányzene

Next

/
Thumbnails
Contents