Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

10 DECMÁGyARORSZAO ^asani^to^o. fejmiarfé. nsszoxyoM r ha szépségét, arcbőre Udeségét, frlsseségét meg akarja őrizni ugy keltesse m^w^wj A kozmellkal szalonfában (Deák F.-u. 22. «/a e.) magát • Csalódni nem fog! m Nemzell Takarékosság lag|a. Tanitvánvok szakszerű kiképzése (átképzések) esti órákban is. Történelem röpiratokban és pamptleitekben Kossuth Lajos felhívásától a francia főhadiszállás bejelenléséig Érdekes dokumentumok Tonelli Sándor dr. ritka gyűjteményében (A Délmagyarország munkatársától.) To« nelli Sándor dr., a szegedi kereskedelmi és iparkamara főtitkára, több évtizedes közírói munkássága során rendkívül érdekes, ritkaságszámba menő röpirat étt pamflet gyűjteményt gyűjtött össze. Huszonöt év alatt összegyűjtött körülbelül ezer darab kiáltvány, röpirat és könyvalakban megjelent pamflet a letűnt mult számos olyan kezdeményezése volt, ami ma is meggondolkoztat. De meg lehet tanulni ezekből a füze. tckből és könyvekből azt is: milyen körülmények Irányítottak és miért valami olyan politikai és szocidils eseményt, aminek áldásait, vagy átkait ma élvezzük, vagy szenvedjük. Természetesen mindegyiket nem közöilhetjiifc még névleg sem, csupán az érdekesebbeket s aminek hamvnsséga és időszerűség tekintetében ma is érdeklődésre tarthat számot. Iparstatisticai ltérdósek rímen kétoldalos röpirattal Kossuth Lajos for. dúlt a nemzethez 1846-ban. Kossuth ebben -az Időben a Védegylet és Országos Iparegyesület igazgatója volt és 81 pontban foglalta össze a programot, amellyel Ipnrszeretetre akarta rábírni a magyart. A 65. pcgit a legérdekesebb: „S megmarad-e a mesterember üzlete mellett, vagy mint kivált a magyarnál szokás, Égy kis lépesedéi után fel váltju műhelyét földbirtokkal, szerszámát ekével és kapával". Még nagyobb érdeklődésre turthat szamot Szegeden az a könyv, amelyet Vedres István esküdt földmérő Irt és Grünn Orbán nyomdájában megjelentetett 1805-ben. A cime Tiszát n Dunával öszve Kaptsoló Uj Hajókázható Tsotorna (Vedres István abban a kis könyvben lelkes szavakban igyekezett bizonygatni, hogy a tsatornát Itt kell bevezetni, mert ehhez Szegednek: elsőrangú gazdasági érdeke fűződik. Emellett, illetve a csatorna melleit lévő várból pedig gabonaraktárházot szerelett volna építeni Vedres István, Szeged város első építője . . . 'Annak' a röpiratnak is rendkívüli nktuálitása ran. amely 1887-ben Zágrábban jelent meg dr. Josef Pltvcrici egyetemi tanár tollából. A röpirat németnyelvű, cime: Der KroatíscKe Staat ?s Horvátország közjogi különállását sürgette. 'A koalíció idején a bécsi Reichpost hircs paniflcttct adott ki Kossuth Ferenc ellen Der wahre Franz j^ossutK címen és Kossuth apánk fiáról ugyancsak! leszedi a keresztvizet. Van a gvülleményben egv olaiznyelvü pamflet. cime II Trentino szerzője egy szocialista agitátor, ma m,r mindenütt 'smert név Bruttó Mussolini. 1911-ben jelent meg ez a röpirat Firenzében. Egyes helyeken Magyarországról is megemlékszik. Azt irja, hogy nem hisz abban, hogy Magyarország valaha is felkelne a Habsburgok ellen. Meghatottan forgatjuk a szabadságharc nagy hadvezérének, Görgey Artúrnak könyvét, a Gazdátlan Levelek-et amelyben az ősz hadastyán az őt ért vádak" ellen védekezik. A századfordulón euröpaszerte nagy feltűnést keltett egy Berlinben megjelent német nyelvű röpirat, amelynek cime: Die ungarische Krise und ilie Hohenzollern volt. "A röpirat szerzője a címlapon állott Proí. Julius A. Z e i s i g. Széles tárgyismerettel és lendülettel azt javasolta az iró, hogy Magyarország szakítson a Habsburgokkal és II. Vilmos német császár második fiát hívják meg a trónra és koronázzák királlyá. Elképzelhető mekkora elképedést okozott ez a röpirat a Monarchiában. A bécsi rendőrség egész apparátusát mozgósította, bogy a röpirat szerzőjét kezrekeritsék. Azzal ugyanis mindenki tisztában volt, hogy Zeisig professzor álnév, de meg egy nagy német tudós abban az időben nem ls ismerhette olyan alaposan a magyar közhangulatot. Sokáig nem derült kl a titok s csak akkor Jelentkezett a szerző, amikor teljes büntetlenséget biztosítottak számára. Zeisig professzor, Zlgáry Árpád a fiatal és nagyon tehetséges budapesti iró volt. Egy angol nyelvű röpiratból kitűnik", hogy Magyarország igen rokonszenvesen benne él nz Ír nép köztudatában. l'JOt-ben Dublinben megje. lent egy könyv, clmo The Ressurrection Of Hungary A parallel for Ireland volt. A röpirat szerzőjét nem ismerjük, de valószínű, hogy vezetőségi tagja volt a „Sinn Feio" ir szabadságmozgalomnak. A könyv lelkes szavakban magyarázta, hogy a magyarok a szabadságharc után bekövetkezett önkényuralomban olyan példás nemzeti magatartásról tettek tanúbizonyságot, ami az ir népnek eszményéül szolgál. Ennek a magat irtásnak hatása fogamzott meg az ir szabadságmozgalom kezdeteiben. Szószerint idézünk egy mondatot: „Lehetetlen rágondolni Írország ügyeire anélkül, hogy ne kényszerülnénk észrevenni a párhuzamot Magyarországgal". Egy nép, akinek lelkében nem ugy él nemzetünk, mint a tsehikos és gulaseh jogászén, und ka. naszen idegenforgalmi látványossága. A gyűjtemény egyik értékes és raritásszámba menő darabja, a francia főhadiszállás 1919 január 10-én kiadott röpirata. Ennek elme: Pourquoi l'AHernange a capitulé A francia vezérkar térképekkel magyarázza, hogy a rémetek katonai ereje megtört. Két érdekes dokumentumot őriz a gyűjtemény arról, hogy a háború kitörése előtt számottevő férfiak felemelték.' a szavukat ugy Angliában, mint Németországban a háború ellen. Az egyik Lichtnowsky herceg röpirata, 1919-ben je„ lent meg. A herceg ugyanis 1912—14 között Németország angliai nagykövete volt, s háború után nyilvánosságra hozta, hogy nem osztotta 1914ben a hivatalos német álláspontot a háború kérdésében. hanem békét akart létrehozni Angi iával. Ugyancsak a német-angol megbékélésben dolgozott — persze csak röpirat formájában Visoount H a 1 d a n e, egykori lordkancellár is, aki DeutscKIand und GrossKritáníeni cimü pamfletjében megírja heidelbcrgi diákságának szép emlékeit, bejárta Németországot és azf bizonyította, hogy a két ország között örökbéka nz egyetlen életlehetőség. Nem kis érdeklődésre tart számot gráf S f e r n< b e r g Adalbert hires pamfletje a régi bécsi parlamentről. Sternbergre még az idősebb korosztály emlékszik, a századfordulón a Császárváros parlamentjében g volt a viharsarok fene. gyereke. A bécsiek nem kis derülésére egy napon azzal állott fel, hogy Ferenc József király koronáztassa meg magát cseh királlyá és ezzel a Monarchiát alakítsák át trlallzmnssá. Később kiderült, bogy nagyon is tudatos volt ez a kívánság és Sternbcrg fenegyerekeskedései mögött szervezett társaság húzódott meg Egyre mélyebben hatolt le az ásó a Monarchia sirjába. * Tonelli Sándor dr. elmondja, hogy a gyűjtemény már meghaladja a magánember érdeklődését. Közkinccsé kell fenni, hogy forrásául szolgálhasson a kutatóknak, akik Ismerni akarják ezt a letűnt kort, a maga furcsa apokaliptikus kavargásában, azt a viláuot akarták megismer, nl, amelyre könnyű szívvel rámondjuk: a boldog béke kora, a nvugalom idefe, s ami, mint kitűnik, nem ls volt olyan békés és nyugalmas. Tonelli Sándor dr. a gyűjteményt vagy az egyetemi könyvtár, vagy a Somogvi-kflnwtár részérő engedi át, hogy méltó helyen szolgálja további hivatását. (hg.) Kfiszftne'nvilvótiHás Mindazon rokonok, jóbarátok, Igmesök, postai kartársak és egyleteknek, kik felejthetetlen férjem, édesapánk, nagyapánk végtisztességén megjelentek, koszorú és virágadományaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetet. özv. ÓTOTT KOVÁCS FERENC NÉ és családja. n vidéki uriközönség kedvenc hotelje az ESPLANADE nagyszállód a. BUDAPEST, III. ZSIGMOND UCCA 38-40 Telefonok: 151-735, 151-738, 157-299. Szemben a vi'.ághirü Lukácsfürdővel és Császárfürdővel, a Rózsadomb alján. — Teljes komfort, folyó melegvíz, központi fűtés. — A Nyugati pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda teljesen újjáalakítva, uj vezetés alatt áll. ELSŐRANGÚ CAFE RESTAURANT, POLGÁRI ÁRAK. Olcsó szobák pensióval, vagy anélkül. HoszL