Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

( Vasárnap, 1959. fetruár !2. DÉLMAGYARORSZÁG A felvidéki tanítóság az elmúlt 20 éy alatt összekapcsoló tényező volt Észak és Dél között No0u sikerrel rendeztek meg a csongrádmegiiei népoktatási kerület pedagógiai szemindrinmát — A visszacsatolt felvidékről 05 tanito tott el Szegedre (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton délelőtt a cs o ngr ád vár megyei népoktatási kerület pedagógiai szemináriumot tartott a rókusi elemi iskola tornacsarnokában. Az elnöki emelvényen Glattfelder Gyula dr. niegyésfőpásztor, Antalfia Antal dr., Herlelendy Jenő dr. miniszteri tanácsosok, Kisparti János dr. tankerületi főigazgató és Kiss Károly dr. tanfelügyelő foglalt helyet. Résztvett a pedagógiai szemináriumon vitéz Méreg László hadtestparancsnok, vitéz Imecs György dr. főispán, Pálfy József dr. polgármester, vitéz Shvoy Kálmán dr. országgyűlési képviselő, Buócz Béla dr. rendőrfőkapitányhelyettes és még sokan mások a társadalmi élet vezető köreibői. A felvidéki íanilüh ünneplése Szűnni nem akaró ováció fogadta a terembelépéskor azt a 85 felvidéki tanítót, akik a visszacsatolt Felvidék különböző városaiból: Kassáról> Munkácsról, Ungvárról, Losoncról, Léváról, Fiitokról, Rimaszombatból és Beregszászból érkeztek Szegedre, hogy kifejezésre juttassák azt ,az elmúlhatatlan testvéri érzést, amely az elnyomatás keserű éveiben is az ősi hazához kapcsolta őket. Kiss Károly le'kcs szavakkal köszöntötte a Felvidék Szegedre jött tanítóságát. •— Szeretettel köszöntünk benneteket Szegeden •— mondotta —, hiszen nektek köszönhetjük azt, hogy a Felvidék maggarsdgá magyar maradt, nekünk maradt, miénk maradt. A közönség ismét határtalan lelkesedéssel ünncpc'te a Felvidék tanítóságát, majd Pálfy József dr. polgármester állott föl szólásra. A polgármester beszéde a (anífOi hivalásrOl 1— A történelmi időket élő mai generáció — mondotta a polgármster — különösen értékeli a magyar tanítóknak azt a megtéveszthetetlen, józan, hazafias magatartását, amellyel ingadozás nélkül megmarad a történelmi Magyarország ősi tradícióinak tiszteletében. Nagy megnyugvás ez most, amikor azt látjuk, hogy a politikai cs világnézeti propaganda hullámverései a népiskolák kapuit is ostromolják. — Amikor a pedagógiai szemináriumra egybegyűlt tanítói testületet őszinte' nagyrabecsüléssel, tisztelettel cs szeretettel köszöntöm, kiemelten üdvözlöm felvidéki testvéreinket, akik huszévi távoliét után hazatérve, most először vehetnek részt az együttes tanitógyülésen és meghatva mondok köszönetet azért, hogy e'ső utjuk Szegedre vezetett, az Alföld és a Felvidék testvéri ölelkezésére. Keresni fogjuk az alkalmat, hogy ezt a megtisztelő látogatást mielőbb viszonozhassuk. Szivbői kivánom, hogy felvidéki testvéreink jól és otthonosan érezzék magukat ebben az ősi városban. Történelmi leche — hicsihneh A polgármester nagy tapssal fogadott ebszéde után két bemutató tanóra következett. Mérfaivy Nándor felsöközponti tanitó a fcsötangai elemi iskola IV. osztályát ültette be a terem közepére helyezett padokba. A tanítás tárgya: megértetni a kis tanyai apróságokkal a haraszeje et foga'mát abból az alkalomból, hogy egymillió magyar testvérünk tért vissza a régi hazába. Szőkefejü, apró leánykák, komolytekintetü, vékony kisfiúk ülnek a padokban. Petőfi »Feketc kényért cinüi kő keményét taglalja a tanitó. — Tudjátok-e, ki irta ezt a szép, igaz verset? —kérdezi a gyerekektől. — Tudjuk! Petőfi! — zug föl egyszerre. — Mikor élt ez a nagy hollónk? — hangzik a következő kérdés. Ez már nehezebb dolog. Félénken, alig hallhatóan röppen fel innen-ontnain egy-egy évszám. — Mikor ha t meg? — próbálja őket rávezetni a tanitó. — Amikor kitört a szabadság...! — vágja rá egy önérzetes kis magyar. Nagy érdeklődés közepette G'attfeldcr Gyula megyéspüspök állott föl ezután szólásra. — A Felvidék és a Délvidék találkozása alkalmából egy gondo'atot kc'l az üdvözlés során kifejezésre juttatnom — mondotta. Értse meg és érezze át ezen a találkozáson az egész ország tanítósága, hogy a Felvidék funi'ó'ága az összekapcsoló tényező volt Észak és Dél között az elmúlt husz esztendő alatt. A politika szétválasztott bennünket, de a magyar kultura ápolása, a magyar szellemiség fejlesztése nem szünetelt egy pillanatra sem az elrabolt Felvidéken. Az ottani magyarságban kifejlődtek olyan erők, olyan tulajdonságok, olyan erények, amelyek bennünk, szabadon maradt magyarokban talán nem tudtak olyan mértékben uralomra jutni. Azt kell megértetnie itt a felvidéki tanítóságnak, hogy ezeket az erőket, tulajdonságokat, sajátságokat becsülnünk kell, respektálnunk kell. Ne elégedjék meg a Felvidék örömének és boldogságának kifejezésrejfuttatásával, hanem tanitso-n meg bennünket arra, hogy mit kell, mit Jebet tőlük tanulni. Nincs partikularizmus abba, hogy a szlovák a maga nyelvén akarja tovább élni mindnyájunk közös életét, nem lehet jogcím sem ez, sem más arra, hogy ezt az országot darabolva osszák. Régi elv, hogy egynyelvű, egyszokású ország gyenge ország s a magyar haza egy és oszthatatlan. Egység a sokféleségben: ez a keresztény egyház és a szeniistváni állameszme uralkodó gondolata. De ez a sokfé eség egy akarat és egy cél megnyilatkozása legyen. A szenvedély és gyűlölet, amely ma sokakat rabul ejtett, nem alkot sohasem nagyot. A magyarnak katasztrofális szerencsétlenséget jelentene, ha a gyűlölet uralkodni kezdene a lelkeken. Az egymás megértéséből, a lelki szintézisből keíl megépítenünk jövőnk bázisát. — Ez nemzeti és kulturfeladata a magyarnak. Erre kell vállaíkozniok a felvidékieknek itt is, hogy megértessék velünk, hogy husz nehéz éven keresztül kereszténynek és magyarnak tudták megtartani a Felvidéket. Kell, hogy tiszta szívvel mondhassuk: itt az egységes Magyarország szolgálatába állított Dél köszöntötte a visszatért Északot... A niegyésfőpásztor nagyhatású beszéde után Herlelendy Jenő dr. tartott hosszantartó tapssal fogadott előadást. Délután az ipartestületben műsoros előadás keretében folytatódott a felvidéki tanitóíág ünnepBÚTOR II Géza 6a Tsai Asztalosmesterek Bútorcsarnoka Telefon 19—82. Szeged, Dugonics-tér 11 Ének hangzik fel ezután a lanyai i kolások padsoraiból, majd a belvárosi e'emi iskola IV. osztályát vc.eti bc Zúngi Józ-cf tani'ó. A tárgy ugyanaz, de most már városi gyermekek között. Itt már szé'escbb horizonton mozog a tanítás. Széchenyi István nagy alkotásai képezik a tanítás anyagát. •— Ki volt Széchenyi István? •— Nagy magyar, nagy hazafi, — mondják egymásután a cserkészruhás kisfiúk. — Nagy politikus! — vágja rá egy pirosarcu, elevcnképü gyerek. — Tudod-e, mi a po'itika? — kérdi tőle a tanítója. — Imrédu Béla! — harsogja a kis mindenttudó. Hatalmas nevetés és nagy taps támad a kis »po'itikus« ki'e'entése nyomán. Katonanótákat énekeltek ezután a belvárosi elemi iskola növendékei, akiket szeretettel megtapsolt a közönség a tanóra után. lése. A műsor programján Antalfia Antal miniszteri tanácsos és Kormos Gcrő ungvári igazgatótanító szerepelt értékes előadással. Nagy sikerrel működött közre a tanítóképző intézet énekkara Kapossy Gyula püspöki tanácsos, egyházzenei szakfelügyelő vezetésével és nagy taps jutalmazta Welier Károly tanitó-karnagy énekét cs Haiabács Ernő tanitó zongorajátékát is. A szegedi V. honvédhadtest emléktárgyai Kassa városának (A Délmagyarország munkatársától.) Kassa város felszabaduló^ alkalmával vitéz nagyseimeczi Méreg László altábornagy, a szegedi V. honvédhadtest parancsnoka és vezénylő tábornoka a hadtestparancsnokság és a hadtest tisztikara nevében üdvözölte a felszabaduló város polgárságát. Ezalkalómmal átadta Kassa város polgármesterének az V. hadtest tisztikara részéről fölajánlott emléktárgyakat. Az emléktárgyak a következők voltak: 1. 1 darab arany »Rákóczi-gyürü*, vitéz nagyseimeczi Méreg László altábornagy alapítása, a soproni Rákóczi-intézetben. 2. ^Trianoni határ*, Csizmadia szegedi feslőmüvész o'ajfestménye, amelyet Ralimy László 9. gye. százados ajánlott föl. 3. 2 darab nemzetiszínű zászló; készítették. Vágó Nándor százados neje és a 9. gye. tiszt.' hölgyei. 4. »Ka?sa felé* cimü vers; irta: Szabó Gábor ev. a te-peres. j 5. 1 darab plakett márványalapon, készítette: Szabó Géza, a 9. gye. tartalékos főhadnagya. A Kassa városának fölajánlott »Rákóczi-gyürü»-t vitéz Mérey a'tábornagy a főreáliskola parancsnokságának átadásakor emlékül kapta az intézettől és most az intézet beleegyezésével azzal a kéréssel adta át Kassa város polgármesterének, hogy azt évente egyszer, valamely Rákóczi-ünnepélyen a Nagyságos Fejedelem és a város feJszabaditá-ának emlékezetére a mindenkori polgárMától keddigJános vitéz a BELVÁROSI MOZIBAN. 3, 5, 7, b Korzó Mozi féjfőig 3, 5, 7, 9 Csak felnőtteknek! Ködös utak Bűnügyi történet. Főszerepben JEAN GABIN mester viselje. NAGY SIKER A SZÉCHÉNYI MOZt-BAN VasSrnap 3, 5, 7, 9 . fa4tf« 5, 7, P TI/ZAVIRAG Glattfelder megyéspüspök beszéde a Felvidék és a Délvidék találkozásának jelentőségéről