Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-02 / 27. szám

Csütörtök, 1939. II. 2. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 27. szám Élő határok Amikor az angol alsóházban a miniszterelnök ismertette Mussolinivei lefolytatott beszélgetés anyagát, különálló pontként számolt be Mussolininek arról a követeléséről, hogy az országhatárokat a határokon vizsgálják felül és igazítsák ki. Ezt a követelést ugy tekintjük, mint a bécsi béke betetőzését, mint bokrétaünnepélyét annak a műnek, amit Münchenben emeltek világunk hatalmasai. Országhatárokat nem lehet íróasztal mellett megvonni, ha nincs természeti határ, ami elválasztja egymástól az országokat. Íróasztal mellett nem lehet megállapítani azokat a következményeket, melyek a/ országhatár uj rendezése folytán állhatnak elő. A ceruzanyom maga kilométeres sávokat takar s minden barázdához életsorsok kapcsolódnak, minden talpalattnyi föld sorsa csalódok életét és exisztenciájót dúlhatja fel, vagy fektetheti puha ágyba. A térképen rajzolt határ elszakíthatja egymástól azokat, akiket az élet ezer törvénye parancsolt és parancsol össze. A munkácsi temető Cseh-Szlovákiában maradt s — D e e g r at i a s, — visszakerült a város temető nélkül. Sátoraljaújhely most kapta vissza állomását, ami husz éven át idegen állam területén volt. Kassa visszakerült, de a város tulajdonát képező erdőségek idegenben maradtak. Hány helyen szakadt meg vasúti vonal, országút, mert pár kilométert letörnek belőle idegen határok. Van sokhelyen egész rövid vasúti vonal, mely háromszor-négyszer megy át országhatáron, vannak városok melyek mepközelithetetlenekké váltak, vannak országutak, melyeken nincs forgalom, vasúti vonalak, melveken maghalt az élet, vannak községek, melyek elszakadtak határuktól s melyek elveszítették összeköttetésüket azzal nz országgal, ahová tartoznak. Improvizált országhatárt nem leKet megvonni lakott területen anélkül, hogy ilyen anomáliák ne keletkezzenek. A bécsi döntés nem történhetett meg a vitás országhatár egész területének azzal a tökéletes helyszíni ismeretével, amit a szükséges rendezés megkívánt. Igaz. hogv a vitatkozó felek közös bizottságot küldtek ki a legszükségesebb kiicraz'tások megbeszélésére és végrehajtására, 'de iól tudjuk azt, hogy ezek a bizottságok, 'érthetően és természetesen csak azzal tudnak törődni, hopy területtel gazdagíthassák azt a földet, mely a hazáiuhhoz tartozik. A legteljesebb és leghiánytalanabb igazság szólalt meg Mussolini követelésében, amikor a határoknak újrarendezését kívánja. de nem zöld asztal mellett, hanem a határokon. Ez a rendezés tudná csak visszaadni az elvesztett utakat, a bedöglött sínpárokat, a halálra ítélt állomásokat, ez a rendezés adhatná csak rneg a városok határait s a lakosság megsemmisült életfeltételeit. De, ugy érezzük és azt reméljük", Kogy ez n kívánság nemcsak a magyar—cseh-szlovák határra vonatkozik. A trianoni határokon végig élő testbe vágott a toll, amikor kirajzolta az országok testét. Mindenütt eleven szerveket roncsoltak szét az uj határok s husz év kevés volt ahhoz, hogy a békés megegyezés szelleme legalább igyekezzék tompítani a szétszakított élet fájdalmát. Hogy csak' egyetlen példát mondjunk: husz év kevés volt ahhoz, hogy Baja és Szeged között a vasúti közlekedést a régi sínpáron helyre tudjuk állítani, pedig azt sem lehet tagadni, hogy a magyar-jugoszláv viszony sokszor volt s most is baráti közeledésre kész. Nem bizottságoknak, hanem döntőbíróknak kellene végigmenni ezeken a hatórokon, akiknek nemcsak az lenne a feladatuk, hogy az észszerüség és gazdasági érdek parancsóra igazítsák ki a határokat, hanem az is, hogy hajtsák végre mindenütt legalább a müncheni döntés diktáumát s ha a történelmi elvet nem is érvényesíthetik, érvényesítsék az etnikai elvet s adják vissza minden országnak a népe által lakott területeket. Megelégednénk egyelőre azzal is, ha a történelmi elv kisegítő megoldásoknak lenne alapja sav e g yesen lakott területek sorsót határozná mesr. Magyarország kapja vissza a magyarok által lakott területeket egészben s ahol vegyesen élnek különböző anyanyelvű népek, az a terület legyen azé az országé, amelyhez évszázadokon keresztül tartozott. Mert a történelmi elBelgrád, február 1. Belgrádban szerdán megkezdődtek a román—délszláv megbeszélések. G a f e n c u román külügyminiszter délelőtt érkezett a fővárosba és Sztojadinovics miniszterelnökkel a nap folyamán kétizben is összeült, hogy kicserélje nézeteit az aktuális kérdésekről. A kiszivárgott kevés értesülés arról szól, hogy a délután folyamán először általános politikai nézeteket cseréltek ki, különösen áll ez Gafencura, aki ismertette azokat az elveket, amelyekre külpolitikáját alapítani fogja. London, február 1. Az egész nemzetközi politikai élet azoknak a beszédeknek a hatása alatt áll, amelyeket Hitler és C h a niberlaín mondott a nemzetközi politika legaktuálisabb kérdéseiről. A fővárosokban élénken kommentálják az angol miniszterelnök keddi beszédét, ugyanakkor Roosevelt amerikai elnök vázolta álláspontját az amerikai szenátus katonai bizottságónak ülésén. Roosevelt beszédében kijelentette, Amerikának mindent meg kell tenni a demokrácia védelmére abban az esetben, ha a demokrata államok háborúba keverednének a tekintélyállamokkal. Amerika határa Franciaországban van t — mondotta a továbbiakban —, ha a tekintélyi alapon megszervezett államok elh;.távét akárhogy leszorította is az etnikai elv, az nem lehet kétséges, hogy a történelmi j o g c i m még mindig sokkal erősebb, mint annak a fegyveres megszállásnak véletlenje, amit a világháború befejezésének rögtönzött időpontja tett a területek rendezésének törékeny és tarthatatlan alapjává. Mussolini köve'~'ósét ujjongó szívvel köszöntjük s azt kivá ik. hogy a legközelebbi jövő magyar külpolitikájának tengelyévé tegye ennek a követelésnek elismertetését és végrehajtását a magyarság. Csak meg kellett indulni a területeknek a hazatévés utján s nincs többé megállás, amig legalább az a terület nem kerül vissza, aminek hazatérését a már megtörtént döntés alapja teszi lehetővé. Semmi okunk sem lehet arra, hogy ne követeljük kelet felé annak az elvnek elismerését, ami észak felé már, ha nem is teljes, de minden esetre ielentős eredményeket szerzett. Husz év alntt nem szilárdulhatnak meg az improvizált határok s két évtized nem győzheti le ezer év jogcímét és igazolását. A követelés elhangzott, minden erőt tegyünk össze, hogv annak mielőbbi teljesítését kiharcolhassuk. Sztojadinovics miniszterelnök elvei már nemcsak ismeretesek, hanem — mint aria Belgrádban ismételten rámutattak —, teljes mértékben találkoztak a román külpolitika vezetőjének tetszésével. Általános elvi szempontból tehát biztosra vehető, hogy a két reális felfogású államférfiú megbeszélései az összhang jegyében zajlottak le. Ami a tárgyalások konkrét oldalát illeti, már a délutáni tanácskozásokon szóba kei ült a középeurópai, illetőleg a Dunamedencc kérdése, amely a megbeszélések főtárgya. roznák, hogy megtámadják a demokiáciát. Az európai demokrácia vezető félfiai pontosan tudják, hogy Amerika segítségére számithatnak. A lapok szerint 25 év óta nem volt ilyen nagyjelentőségű ülése a bizottságnak. Roosevelt szerint a világ helyzete annyira kiéleződött, hogy a bizottságban ismertetett tényeket feltétlenül titokban kell tartani. Az elnök teljes felelősséget vállalt azért, hogy a legmodernebb repülőgépeket szállítják Franciaországnak. Két minisztertanács Londonban London, február 1. Ezen a héten két minisztertanácsot tart az angol kormány, tekintettel <í nemzetközi helyzetre. A szerdei reiv^ Roosevelt a demokráciák védelméről beszéli az amerikai szenMus katonai bizottságában — »Háboru eselén Amerika halára Franciaországban var « A Dnnarccdencé Kérdésiről tanácskozik Belgrádban Gofcncn és Szfoladinovics