Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

2 DÉLMAG YARORSZÁG Szerda, 1959. február T kat Franciaországgal. — Hitler tegnapi beszéde nem keltette azt a benyomást, mintha a német kancellár ujabb válságba készülne dönteni Európát. A be­széd bizonyítja, hogy Németországnak épp­úgy szüksége van a békére, mint más állam­nak. Mussolini sxombaíi besséde Rőmn, január 3T. Mussolini szombaton nagy beszédet mond, amelyet feszült érdek­lődéssel vár az egész diplomáciai világ. A fasiszta nagytanács ülésének legfontosabb pontja Mussolini külpolitikai beszámolója lesz. Ismertetni fogja Chamberlain római tár­gyalásának lefolyását, Ciano gróf magyaror­szági és délszláviai látogatásának eredmé­nyeit, a spanyol nemzeti hadsereg győzelmé­nek jelentőségét és Hitler beszédének követ­kezményeit. Az ülés zárt lesz és Jöbbórás beszédből kivonatot közölnek a nyilvános­sággal. Meglepő olcsón vásárolhat —• Karácsonyinál Egye* pár cipőket Jó anyagból P 5.90-től Modell cinöház Tisza L. körút 40 és Klauzál-tér 3 $zám öt felszólaló a zsidótavaslat bizottsági vitafábo Rövidesen a bizottság elé terjesztik a tervezett módosításokat Budapest, január 31. Háromnapos szünet után folytatta a képviselőház egyesitett bi­zottsága a zsidójavoslat tárgyalását. Az első felszólaló Knob Sándor volt. Véleménye szerint a javaslat melyen belenyúl a gazdasági élet szerkezetébe és végső kihatásaiban megbolygatja a gazdál­kodás alapvető elveit, ami egyúttal azt je­lenti, hogy előreláthatólag rendkívül súlyos kéj okot és zavarokat fog felidézni. Sajnálat­tal látja, hogy sem ennek a javaslatnak, sem pedig az egyensulytörvénynek az indokolása nem tárgyilagos társadalompolitikai studium. Nem látja azokat a belső politikai erőket, amelyek a kormányt a társadalmi és gazda­sági radikálizmusnak erre a vonalára kivéd­hetetlenül kényszeritették. Ha pedig, nem belső erőkről van szó, hanem máshonnan je­lentkező szuggesztiókról, ezeknek a a szug­gesztióknok a javaslat végrehajtása nyomán jelentkező súlyos gazdasági következmé­nyek ismeretében mindenkinek kötelessége cllentállni, — mondotta. — Nem kétséges — folytatta —, Kogy a háború után kialakult európai status quo megváltoztatását célzó folyamat nem állott meg meg. Németország a világpolitikában a maga hatalmi birtoknllományának növelésé­re gondol. Ha ezekből a törekvésekből hábo­rús konflagráció támad, Magyarország előre­láthatólag nem maradhat passzív szemlélője nz eseményeknek. Ez a világpolitikai helyzet is arra kötelez tehát, hogy az ország gazda­sági erőforrásait gyarapitsuk, a zsidójavaslat végrehajtása nyomán azonban gazdasági életünk fejlődése ellenkező irányba terelődik. >— Számolni kell azzal is — folytatta —, Kogy az elproletariálózádásra kényszerült < 6- 700 ezer főt kitevő zsidóság fogyasztása lényegesen mepcsnnpnn. Számolni kell az­zal is, hogy meglevő gazdasági kapcsolataink meglazulnak és a magyar kivitel megcsök­ken. Azzal felezte he beszédét, hogv Ka az or­szágban elhatalmasodott demagógiától füg­getlenítve mérlegelték volna a gazdasági szempontokat, a javaslat ebben a formában nem kerülhetett volna a parlament elé. Ezután H a á m Artúr szólalt fel. Termé­szetesnek tnrlia. hogy Knob Sándor a javas­lat ellen bestéi, mert a liberális világ egyik exponense. Elfogadja a javaslatot, még ak­kor is elfogndia, ha csak egy hajszállal megy tovább az első törvénynél, mert szerinte min­wnv tisztítássá RUMR1T és FESTESSE » kelmefestő és verjytlsxtUóval. — Klfo­(láslalon munka. Olcsó árak. A/érev ucca 6/b. Telefon 30 67. den lépés ujabb honfoglalást jelent. A libe­rális világ minden eszközt felsorakoztat a ja­vaslat védelmére. Kéri a miniszterelnököt, hogy ne engedjen a javaslatból. Ezután Gratz Gusztáv mondott beszédet. A népek és népcsoportok lelkiségének fejlődésére — mondotta —, két különböző tényezőnek van döntő befolyása, mert ugy a közös faji leszármazás, mint a hosszú együttélés közös tulajdonságokat ala­kit ki az emberekben. Különböző fajú elemek­együttélése seholsem gyengítette a nemze­teket, hanem ellenkezőleg, azok megerősö­désének cs ellenállóképességük fokozásának egyik legfontosabb tényezője volt. Ez a fo­lyamat tehát nem káros, hanem hasznos és büszkén utalhatunk arra, hogy annak hasz­nát Szent István már ezer év előtt felismerte. Én is azok közé tartozom — folytatta —, akik meggyőződéssel vallják magukat a ma­gyar nemzet hü fiainak, anélkül, Kogy igényt formálhatnék arra, hogy engem a magyar fajhoz tartozónak tekintsenek. — Számos példáját látom annak — foly­tatta —, hogy a zsidóság más nagy nemze­teken belül teljesen be tudott illeszkedni az illető nemzetek lelkiségébe és vele annyira azonossá vált, hogy küléhbségét zsidók cs nemzsidók között nem is lehet észrevenni. De Magvarországon is ki ne ismerne száz és száz zsidó faiból származó jó magyar em­bert? Mindnyájan epvütt jártunk az iskolába zsidó gyerekekkel. Egyetlen egyet sem tu­dok közöttük, aki ne lelkesedett volna mind­azokért az eszmékért és ideálokért, amelyek a magyar nemzet eszméi és ideáljai. Százez­rekre megv azoknak a magyar zsidóknak a száma, akiket minden elfogulatlan ember ma is teljesen asszimiláltnak tekint, annyira, hogv az ő gondolatviláguk és a nemzsidók gondolkodása között semmi különbség nincs. — Gazdasági tekintetben — mondotta ez­után — a mnpvar zsidóság tevékenységét csak olyan valaki tarthatja helytelennek, vagv értéktelennek, aki a magvar gazdasági fcilődést nem ismeri. Kétségkívül a zsidóság faji lulaidonsápai közé tartozik a konstruktiv gazdasági munkára való képesség. Ez a te­hetség azonban az egész nemzet fejlődése szempontiáhól nem hátrányosnak bizonyult, hanem értéknek. Aki Magvarország gazda­sági fejlődésének csak alapvonásait is is­meri. annak tudnia kell, hogy a zsidóság — és részben a németség — közreműködése nélkül sohasem. lehetett volna megnyitni azo­kat a gazdasági erőforrásokat, amelvek lehe­tővé tették, hogv Magvarország rövid idő alatt a gazdasági kűlturának aránylag magas fokára tudott felemelkedni. •— Nem látom sehol sem azt a tökét — FOTOKOPIA L IEBM ANN fényképész: Kelemen-u. 12. mondotta — és azt a vállalkozási szellemet, amely alkalmas volna arra, hogy azokból a romokból, amelyeket mesterségesen idézünk most elő, uj életet legyen képes varázsolni; Nem tudja elfogadni azt az intézkedést, amely közjogi gettóba helyezi a zsidóságot. Ha külön népcsoportot teremtünk a zsidók­ból, más népcsoport is külön népcsoportként való megszervezését fogja követelni. — Megtagadni az asszimilálódás lehetősé* get olyanoktól, akik asszimilálódni akarnak, egyértelmű a nemzet erejének szándékos és tudatos gyengítésével. Elégségesnek tarta­ná, ha csak a bevándorló első vagy legfel­jebb második generációval szemben alkal­maznának átmenetileg kivételes intézkedése­ket. Ki kellene mondani, hogy mindenki, akinek apja már 1880 előtt magyar állam­polgárságot kapott és itt folytatott üzleti te­vékenység után adót fizetett, teljesjogu ál­lampolgár. Ha a javaslat keresztülvitelével kapcsolatos veszélyeket el akarjuk kerülni, a' végrehajtásra sokkal hosszabb időt kell adni, Attól tart, hogy éppen azok fogják érezni elsősorban a maguk testén ennek a javas­latnak káros hatását, akik ma azt hiszik, hogy; a zsidóságnak a gazdasági életből való eltá­volitása rájuk nézve jobb helyzetet teremt. Kérte végül a kormányt, vegye revízió alá álláspontját. Gratz Gusztáv után Rainiss Ferenc! szólalt fel — A zsidókérdésben annak" a gyakorlati politikai álláspontnak alapján, amelyet Beth­len István irányadónak szabott meg, csalc kettőt tehetünk: vagy semmit sem csinálunk"; vagy valóban mélyreható változtatásokkal támadjuk meg egyszerre és egyidőben azt az állapotot. A gyakorlati politika — felfogá­sa szerint — azt diktálja, hogy radikálisait és világos megoldással menjünk előre. — Lehet, hogy válság követi a javaslatot, Ka törvényerőre emelkedik, ennek előre valŐ hangsúlyozása azonban nem a nemzet ér­dekében való. mert vehetjük a kérdés másik oldalát is. Mindent el kell követni a tör­vény civilizált végrehajtása érdekében. Junk­timot kell teremteni a gazdag és a szegény zsidók kivándorlása között. Ezután kijelentette, hogy házassági tilalomt esetén, ha továbbra nem tesszük lehetővé el keveredést zsidó és nem zsidók között, igert messzemenően hajlandók megszavazni a kevertvérüek teljes egyenjogúságát és velülc szemben minden ellenszenv feladását. Hoz­zájárul a zsidók alkalmaztatásához, amikor1 minisztertanács teljes felelősséggel állapíta­ná meg, Kogy zsidó szakerő egyelőre csak külföldi honos szakemberrel volna helyette­síthető. Külföldi szakemberek" behozatalát nagyszámban egyáltalán nem tartja az or­szág érdekében valónak. A javaslatot végül elfogadta. Az ülés végén D u 1 í n Jenő felolvasta a kisgazdapárt deklarációját. — A független kisgazdapárt megütközés* sel állapítja meg — mondja a deklaráció — hogv már napokon keresztül tárgvalják fi zsidójavaslatot anélkül, hogy a javaslaton' tervezett módosításokat a bizottsággal ismer­tetnék. A nárt mefállaoitja, Kogy ez a tár­gvalási módszer átlátszó taktikai célokat szol­gál, amelyekhez a független kisgazdapárt magát eszközül oda nem adja; A független' kisgazdapárt énpen ezért ugy határozott, Kogy mindaddig, mig a módosításokat elo nem terjesztik, a javaslat megvitatásában' nem Vesz iészt. A bizottság legközelebbi ülés'ét szer'dárt, délelőtt tartia.

Next

/
Thumbnails
Contents