Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

Szerda, 1939. II. 1. KERESZTEÍIY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 26. szám fl román külügyminiszter belgrádi utazása Az uj középeurópai helyzet és a fugos/láv-magyar közeledés a tanácskozás programján Bukarest, január 31. Gafcncu román külügyminiszter c ulazott Bélgrádbi. A kormány hivatalos lapja szerint Gafcncu szükségesnek látta, hogy a balkáni államok együttes bukaresti tanácskozása előtt érintkezést keressen Sz'ojadinoviccsil és a két ország érdekeit még e tanácskozás c'őtt összehangolja. Belgrád, jánuár 31. Uafencu román külügyminiszter látogatását jugoszláv részről érdeklődéssel várják, A román külügyminiszter utja kétségtelenül a: uj középeurópai helyzettel áll kapcsolatban, különösen pedig az egyre javuló magyar—jugoszláv viszonnyá'. Belgrádban azt hiszik, hogy Gafeneu most már bele szeretne kapcsolódni a Duna-medence újjászervezésébe. A belgrádi megbeszélések alkalmával érinteni fogják a kisantant további fennmaradásának kérdését is, amely a mai helyzetben már a'ig indokolható meg. Mindamellett azt hiszik, hogy a végleges döntést ezalkalommal még nem hozzák meg, hanem inkább csak előzetes eszmecseréket folytatnak. —oOo— Madridnál ujabb hadmiiveleteket kezdtek a nemzetiek Páris, január 31. A spanyol menekültek nagy tömegekben özönlenek Franciaország területére. A köztársasági katonákat csak a legnagyobb nehézségek árán sikerül visszatartani, ennek ellenére mintegy ezer katonának sikerült átlépni francia területre; a menekülteket leszerelték és két nap óta szigorú őrizet alatt tartják. Nyugtalanítóvá teszi a helyzetet az a körülmény, hogy a menekültek körében járványos betegségek törtek ki. Igen nagy nehézségekbe ütközik a menekültek cielniisgerellátása. Angol lapok haditudósítói azt jelentették, hogy a nemzeti csapatok folytatják előnyomulásukat a kataloniai fronton. A kö .társaságiak ellenállási kísérletét a nemzetiek megtörték. Madrid ostroma Londoni jelentés arról számol be, hogy Madrid ostroma kedden reggel megkezdődött. A hajnali órákban a nemzeti tüzérség megkezdte hadműveleteit a főváros ellen. II A háború tovább tart1', táviratozza Miaya London, január 31. Miaya tábornok táviratot küldött az „Evening Standard"nak, amelyben a következőket mondja: „Madridot és a többi területet sohasem fogjuk feladni, hacsak el nem esünk valamennyien. Senki se higyje, hogy a háború hemaiosan befejeződik, mert Barcelona elesett. A hnboiii tovább tart." Chamberlain válasza „A római látogatás megerősítette a baráíságot Anglia és Olaszország között ,de nem gyengítette viszonyunkat Franciaországgal" - „Hitler beszéde azt bizonyítja, hogy Németországnak épp ugy szüksége van a békére, mint más államoknak" London, január 3T. Kedden az angol alsóház újból összeült a karácsonyi szünet befejeztével. Arra a hirre, hogy Chamberlain fontos külpolitikai kijelentéseket tesz, a képviselők zsúfolásig megtöltötték a termet. Az ülés elején ifjabb Henderson Artúrnak, Hitler hétfői beszédére vonatkozó kérdésére felelve, Chamberlain miniszterelnök a következőket mondotta: — Üdvözlöm Hitler kancellárt tegnapi beszédének ama kitételéért, amelyben hangsúlyozta, hogy az angol és a német nép közötti kölcsönös nyugalmat és együttműködést kivánja. Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy újból kifejezzem azokat az érzelmeket, amelyekben az angol kormány és a nép teljes mértékben osztozik. Sir John N a 11 képviselő megkérdezte: Folytatnak-e tárgyalásokat a közeljövőben az angol és a német kormány között: Chamberlain: Nein. S h m i t h képviselő felvilágosítást kért a csehszlovákiai helyzetről. Chamberlain igy felelt: A kincstári kancellár már nyilatkozott a Cseh-Szlovákiával folytatott kölcsöntárgyalások befejezéséről. Ezenkivül az egyetlen ujabb figyelemreméltó fejlemény az a békés elintézés volt, amely a cseh-szlovák és a magvar kormány között bizonyos január 6-i és 10-i határincidensek ügyében létrejött. Az interpellációk befejeztével s Chamberlain tájékoztatta a Házat római látogatásáról. — Útközben Parisban találkoztunk a francia miniszterelnökkel — mondotta — és a két országot közösen érdeklő ügyekről folytatott beszélgetésünk megerősítette a két kormány között régebben létesült általános felfogásbeli azonosságot. — Mussolini elsősorban és mindenekelőtt világosan kijelentette — folytatta —, hogy Olaszország politikája békepolitika. Olaszország békét kiván minden szempontból és nem utolsó helyen Európa általános szilárdsága szempontjából. Különösen örvendetes volt azon Ígérete, hogy szükség esetén számítani lehet szolgálataira. Vendéglátó házigazdáink hangoztatták, hogy a berlin—római tengely az olasz külpolitika lényeges része, de ez nem jelenti azt, mintha lehetetlen volna Olaszország számára, hogy a legbarátságosabb viszonyt tartsa fenn Angliával és más hatalmakkal. — A külügyminiszter és én hosszú megbeszélést folytattunk Mussolinivei és Ciano gróffal. Ezek a megbeszélések a teljes őszinteség légkörében folytak le. Programszerű tál gyalusokat nem folytattunk, megbeszéléseink tájékozódó és nem formaszerű jellegűek voltak. — A Földközi-tengert illetően Mussolini megelégedését fejezte ki az angol-olasz egyezmény feltételeivel és ismételte, hogy Olaszország hiven be akarja tartani az ebből az egyezményből származó kötelezettségeit. Nem titkoltuk el sajnálkozásunkat afelett, hogy Olaszországnak Franciaországhoz való viszonya ujabban megrosszabbodott. A későbbi megbeszélésekből megértettük, hogy a spanyol kérdés a nagy, gát Franciaország és Olaszország között és a spanyol háború befejezése előtt alig járna eredménnyel a két ország közötti tárgyalás. — Hasznos beszélgetést folytattunk mondotta ezután Chamberlain — a leszerelés kérdéséről. Megegyeztünk abban, hogy, érintkezésben maradunk egymással e kérdés jövendő fejleménye tekintetében. — A zsidókérdést illetően kiderült, Mussolini ugy érzi, hogy ez az ügy nemzetközi kér-dés, amelyet egyetlen állam sem oldhat meg külön és amelyet ennélfogva általános vonalakban kell kezelni. — Ami a Cseh-Szlovákiának -nyújtandó szavatosságot illeti. Mussolini jelezte, hogy elvben kész elfogadni azt az eszmét, hogy a cseh-szlováld határokat vétlen támadással szemben szavatolja, de ugy véli, hogy előbb három kérdést kell elintézni: 1. Cseh-Szlovákiának magának belső al* kotmányát, j 2. Cseh-Szlovákia semlegességének kinyilvánítását, , 3. A határoknak a helyszínen való megvonását. Beszéde további során Chamberlaint a Vatikánban tett látogatásával foglalkozott*' Miután a miniszterelnök befejezte nyilatkozatát, az elnapolási indítvány során A 11 1 e e őrnagy, a munkáspárti ellenzék vezére^ megnyitotta a külügyi vitát. Hosszabbanl foglalkozott a spanyolországi állítólagos olasz beavatkozással és a francia-olasz viszony kiéleződésével. Chamberlain kijelentette, Kogy a a angol kormány spanyolországi politikája kezdettől fogva helyes volt és a mostani pillanat semmiesetre sem alkalmas annak megváltoztatására. Világos, hogy a spanyol kormány oldalán való beavatkozás csak akkort változtatná meg a helyzetet, Ka rendkívül nagymérvű volna. . — Ugy látom — mondotta Chamberlaiit —, hogy a spanyol helyzet e pillanatban nerrf fenyegeti Európa békéjét, de ha szakitottunl^ volna a benemavatkozás politikájával, a bc^ ke veszélyben forgott volna. — Római látogatásom — mondotta —í megerősítette a barátságot Anglia és OlaszJ ország között, de nem gyengítette viszonyún^