Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-11 / 8. szám

Szerda, TQ59. fanuar TT. D É T M A G Y A R O R 5 Z Á G 3 Megfagyott ember holttestét találták egy szalmakazalban (A Délmagvar ország munkatársától.) Kedden reggel jelentették a rendőrség központi ügyeletén, hogy a rókusi tó mellett levő Gergely-utca végénél, az egyik szalmakazalban középkorú férfi holttestét találták. A holttestre egy kisfiú akadt rá. A fiúcska: Szabó János szalmát akart vinni a szalmakazalból, ekkor vette cszre, hogy a szalmából két láb mered elő. Az értesités nyomán rendőri bizottság szállt ki a helyszínre és megállapította a halott személyazonosságát. Kiderítették, hogy a szalmakazal halottja Farkas Illés 46 éves volt cipészsegéd, aki évekkel ezelőtt munkaképtelenné vált és akkor a szegényház ápoltja lelt. 1 November elején Farkas elhagyta a szegényházat és azóta gondviselő nélkül kóborolt a városban. Az ntóbbi időben a rókusi tó mellett levő szalmakazlak közelében látták esténként. Valószínűnek látszik, hogy éjszakáit a szalmakazlakban töltötte. Ott aludt a hideg téli éjszakákon is. Igy történhetett, hogy a vékony, rongyos ruházafu ember megfagyott a nagy hidegben. Farkas Illés kőkeménnyé fagyott holttestét kedden délután felboncolták. A boncolás eredményeként megállapították, hogy a halál már napokkal ezelőtt bekövetkezett. Lehet, hogy a holttest 3—4. napja feküdt a szalmakazalban. Szeged az államtól várja a Szabadtéri Játékok megmentését 170,000 pengő körül mozog az elmtTíévi ráfizetés — Még ebben a htnapban ankéfoí fari a ku'fuszm niszféMum a szegedi iáíékok ügyében — Beszélgetés Pálfy József dr polgármesterrel (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Szabadtéri Játékok körül az utóbbi időben olyan hirek keltek szárnyra, amelyekaggodalomra adtak okot. Az aggodalom ezúttal indokolt, mert arról lehet szó, hogy az idén nem zendülnek fel a Szabadtéri Játékok megnyitó harsonái, nem gyul ki sugárzó reflektorfény és nem tölti be többé a magyar szó, a magyar muzsika lelkesítő, meleg hanghulláma a Dóm-teret s a messze tájakról egybesereglő közönség szivét. Ezekkel a lehangoló hírekkel kapcsolatban felkerestük Pálfy József dr. polgármestert, a szegedi Szabadtéri Játékok leglelkesebb hívét, hogy tájékoztatót kérjünk tőle arra vonatkozólag, milyen keretek között és hogyan rendezik meg az 1939-os Dóm-téri előadásokat. Hiszen az idő sürget, mert itt az év eleje, februárban elkészülnek világszerte a különböző prospektusok, amelyekből ismét kimarad Szeged s a külföldi propaganda szempontjából újra nagy veszteség ér bennünket. Pedig a külföld az idén talán erősebben érdeklődik a játékok iránt, mint valaha. Amerikából is érkeznek levelek, amelvekből kiderül, hogy a külföld szemében Szeged magasszinvonalu művészi és kulturális centrumot jelent. Mindezt a játékoknak köszönhetjük. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy Pálfy József dr. BELVÁROSI MOZI Szerdán utoljára 4 Berl n 0 mniész Il.-'k része A legnagyobb sportesemény! Grandiózus, felejthetetlen. 5, 7, 9 korzó mozi Január 11, 12-cn, szerda, csütörtök CSAK FELNŐTTEKNEK! Rendkívüli előadások! Külön nőknek. Külön férfiaknak El enség a vérben Egy meggondolatlan cselekedet és annak következményei. A film a német és svájci társadalmi egyesületek támogatásával készült. ELŐADÁSOK: nőknek 4 és 6 órakor, férfiaknak háromnegyed 8 és háromnegyed 10-kor. polgármester igy kezdi nyilatkozatát. — A szegedi Szabadtéri Játékok ügye nem lokális dolog többé, hanem az országos magyar kultura ügyel Nem is oldható meg másként, csak ugy, ha az állami színhazak vezetői szorosan belekapcsolódnak a dologba és a kultuszminisztérium is országos viszonylatban kezeli ezt a kérdést. — A játékókat Klebelsberg' Kuno gróf is annak szánta, amivé végre ki kell nőnie magát, a nemzeti kultura szívügyének — mondotta a polgármester —, majd rátért arra, hogy néhány nappal ezelőtt, amidőn városi ügyekben Budapesten tartózkodott, bejelentette a kultuszminisztériumban a Szabadtéri Játékok körül előállott nehézségeket. Ezek a nehézségek abban állanak, hogy a i város az elmúlt esztendőben megrendezett játékokra mintegy 170 ezer pengőt fizetett rá. Emiatt fenyeget az a veszedelem, hogy elveszítjük azt a kulturális ós művészeti vonzóerőt, ami szint, tartalmat és nem utolsósorban gazdasági fellendülést jelentett. — A minisztériumban konkrét méretet kaptam arra vonatkozólag, hogy még január közenén ankétet hivnak össze a szegedi Szabiért Játékok érdekében . —• folytatta a polgármester. Az értekezleten résztvesznek az állami színházak vezetői, a margitszigeti Srabed Színpad vezetősége és Szeged képviselői. Ezen a tanácskozáson beszélik meg. hogy miiven állami támogatásban részesitik az idei játékokat. I A polgármester a továbbiakban arról nyilatkozott. hogy a kultuszminisztériumot az ország különböző vámsaiban megrendezett játékok körál uralkodó reró^zermlnnpécr bir| ta rá erre az elhatározásra. Az eddigi helyzet irjc-inforealmi szemnontból sem célravezető. Mi történt ugyanis? Nagy költséggel megszervezett propagandával'felhívtak a külföld figvelmét egy-egy „szabadtéri játékra". a külföldiek eljöttek és csalódás érte ö';eL Nem beszélünk csínján művészeti igényekről, dc arra is tekintettel kell lenni, hogy a szabadtéri programot adó város más szempontból is megfeleljen. A külföldi látogatók kényelmes szállodát, kávéházakat és más szórakozóhelyeket is kivannak s nem utolsó sorban modern partfürdőt, miután nyáron ez is elsőrendű szükségletnek számit. Szegeden mindez megvan, azonban a többi városok bizonyára nincsenek idegenforgalmi szempontból minden tekintetben felkészülve. Ezután igy folytatta a polgármester: — Éppen ezért gondolt Hóman Bálint arra, hogy kormánybiztost nevez majd ki, aki központi áttekintéssel intézhetne az ügyeket Nem titok az sem, hogy a volt kultuszminiszter Márkus Lászlóra gondolt. Arra a kérdésünkre, hogy a város vállalkozik-e ismét arra, hogy a játékokat megrendezze, a polgármester a következő választ adta: — Bármennvire kötelességünk volna ez, még sem ajánlhatom többé a városnak, hogy sarát hatáskörében megrendezze az előadásokat, mert ezt a tavalyi deficit lehetetlenné teszi. Az 1938-ban megrendezett játékok művészi sikere a legnagyobb volt, a külföldiek legmagasabb igényét is kielégítette, azonban sok zavaró tényező merült fel. ugy, hogv az anyagi eredmény erősen kedvezőtlen volt. A zavaró tényezők közül elég, ha felemlítem a külpolitikai változásokat, a vagyonválságot, a zsidó törvénytervezetet, valamint a délszláv és osztrák látogatók elmaradását. A délszláviai látogatók azért maradtak el, mert attól tartottak, hogv a Szent István-évre való tekintettel a játékok programja erősen irredenta lesz, az osztrákok elmaradásának okát nem kell különösebben indokolnom.A polgármester ezután a költséges, de hasznavehetetlen esőbiztositási szerződésről s arról beszélt, hogy ezúttal merült fel először a „szélkárok ellen" kötemdő biztosítás szükségessége is, mert az „István királv népe" diszleteit például a bemutató előadáson a szél tette tönkre. . — Tagadhatatlan, hogy ilyen nagy ar.yagi veszteséggel még egyetlen szabadtéri iátékosorozatunk sem zárult. Az elszámolás még egészében nem ismeretes, azonban bizonyos, hogy a deficit 170.000 pengő körül mozog. Ebből ugyan leszámíthatunk 30.000 pengőt az 1957. évi játékok deficitjére, 50.000 pengőt pedig a díszletek, jelmezek, egyéb berendezési tárgyak értékével fedezhetünk és ha leszámítanánk azt a jövedelmet, ami közvetett uton érte a város lakosságát s amit az idegenforgalom jelent Szegednek, akkor ez a deficit lecsökken 100.000 pengő alá, azonban ez riem változtat azon a tényen, hogy a bevételek évek óta nem fedezik a kiadósokat. A város tehát nem vállalkozhat többé arra, hogv maga rendezze meg a Szabadtéri Játékokat. A" polgármester elgondolása tehát az, Kogy a szegedi Szabadtéri Játékok megSzécftenyi Mozi szerdán 5, i, 9 Leányvárí boszorkány Lövik Káro'y regénye. Csütörtökön érkezünk b Széchenyi Moziba Hófehérke és a 7 törpe Üdvöz.ot'el W\LT DISNEY