Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

50 Df.r.MAC;yAROR«7*G Vasárnap, 1059. taruiár T. FŰZŐk 9 mellfarlók, gumtfŰZÖk, haskötők készen II A I « « l Tea ti ál és mériék után a legdivatosabb kí- " d 1 u ü • f« 15*1-1131 Vltejfogn elsőrendű minőségben ^^^Sfo^i^üLic kifogástalanul MAROKKOI NAPLÓ (Dél-Algírból, a franci i Idegenlégió egyik szegedi légiönistájától kapluk az alábbi sorokai). ('. Bcchar (Région Saharic), (1933 december.) Táborunk nyugalmát nem zavarja semmi. KiirÖtöltünk az Atlaszok kopár szírijei belefúrják mngukal Marokkó kék egébe, I.ent i völgyben, csodás pálmaerdfín keresztül csörgedezve mosta medrét n Qnrd-Sous liaragoskék vize. Buja délszaki növényzet tarkasága. Gyönyörű keitek ápoltsága elárulják, itt emberi kéz műveli a földet. Mint egy fecskefészek, oda tapasztva a völgy lejtőjén, lépcsőzetesen ereszkedik le a páhrák kőző Kaszbuch-Azongár. Málndozó meredek falai mögött él egy hajdan hatalmas törzs maradéka. Őseik a régi szabid Dél-Marokkó daliás tnureggjci, a törzsi harcokban kipusztultak. A vörös vályogkunyhók némaságában csak a mult kísért. Francia Dél-Marokkó nagyresze még ma sem kultivált. A nomád lörzsek lelkük vágyával ősrégi népies összejöveteleken hódolnak Matunabbin'k. A szabadság népe nem tndla elfelejteni ezerévi ; költőjét. A törvény itt soha nem fogja kiölni az érzést a vágyat, a szabadságot. A kerület parancsnokságok a behódolt területeken óvatosak. Az Idegenlégió mcnetszázidai\ ' minden évben rendőri köriitakat vezetnek le. Az Atlaszok ismeretlenségén keresztül elértük az Azongár völgyet. Még fáj egy itt volt cslé.uek az cn.léke. Ebbe a zajtalan csöndbe csak azok jönnek. akik valakit vagy valimit el akarnak felejteni. Századunk akkor innen elvonult, do egy honfitársam itt maradt, egy pálmafa alatt. Sorsa: életregény. * 19ÍV3 . . . A negyedik marokkói légióezred Agndlri garni/.onjabao egy este riadót fújtak a kürtök. Bábeli zűrzavar. A oaminok örült iramban röpítettek bennünket az Ait-bakai kerület psraner.unkságáink állomás erődje fele. Több törzs tribünje föllázadt. A helyőrséget körülzártak. Az Atlnnli-occán mellett roboglak velünk a gépkocsik. A tenger éjjeli ködében mellettem ezor rorgott cgv honfitársam. Nem beszélt. Pedig csík nz utolsó utánpótlással sodorta hozzám a sors. f'seh katonaszökevény v«U. Beregszászból juto't az idegenlégióba. A hontalanok hazájuk népdalaiban ts bujkálnak a világ elől. Dalolása közismert volt n században. Tisztán, élesen csengő hangjával tulénckcltc a száguldó Benault-motor berregését. A zendülés után hónapokig 'portyáztunk a lázongó tribünök. terülctjeln. A „Touroéc de pollee'1 útiránya az Azongár völgyben ért véget. Pár napos pihenőre tábort .építettünk. Honfitársam arcát is mnr barnára é.gette a marokkói nap. Égszínkék szemével sátorverés közben túlnézett nz Atlasz-völgyön. Talán kereste szülőföld jét. a Felvidéket . . . Taszítunk szik la tömbét az épülő tábor védfafához. F 'vinásra nézünk. Leveti csuromviz ingét. Nyakán finom láncon kis kerek email érem. Itnjta négylevelü lóhere. Az Azongár völgy Ijedt népe gyümölccsel, dallal és ősrégi láncaival hódolt a civilizáció zsoldosseregének. A knszbah térségén ott keringelt elöltünk egy tuuregg leúuy. Légiesen lengéi arcfályla mögött megigézően éjfekete szempár. Lángoló szenvedéllyel sugárzott ifjúsága. Szép válli.it befödte kibontott hullámos haja. Homlokán . karmin szalagon régi ezüstpénzek ékeskedtek. A bőrdobok gyorsütemű kongó pergésére fátyolát magi körül lebegtetve, lejtette a törzs fátyoltáncá' " Mintha megérezte volna honfitársam sóhaját, aki mellettem állt és először látott Atlasz-virágot. Csörgő kézdobjával körüljárva a -csoportosulásban. szedte a pénzadományokat.' Egészen j közel jött hozzánk. Meztelen karjait, amelyeken j csontkarperecek feszültek a vállára tette. Észrei vette a nyakán függő email-érmet. Kíváncsi szemmel nézte a négylevelii lóherét. Végtelen bájjal belenézett a széniébe. Honfitársam elfelejtette a centimest a leány kézdobjába vetni. Feje a mellére csüggedt, két kezével eltakarta accát. Sajgó kiáltás szaladt ki a száján: — Máriát Napokig el tudott lenni beszéd nélkül. Fölsajgó sebének fájdalmát ismertein. Fiatalságát ide börlönözfe a hontalansága. Gondoltam, fiatal kora biztosíték arra, hogy megnyugszik, olyan lesz, niint én. Egy késő estén nz északi táborőrs irányából rgy fegyverdörrenéssel eldöntötte sorsál. Őrhelyén a szive körül lőtt sebbel találtuk meg. — Élek még? — kérdezte tőlem fáradt, tétova tekintettel. Égkék szemével rámnézett, újra megszólalt. — Anyámé volt, add oda annak a leánynak! És erejének végső megfeszítésével leszakította nyakláncát. Lezártam szemeit. Sohase szólt róla. Rájöttem, a hontalanok sorsi közös lett, összekapcsolta életét cgv hontalan lauregg-leánnyal. Megácsoltam kereszt Fejfáját. A tábortűznél éget le. m rá a nevét: JKováts János, 21 éves, Beregszász, Magyarország,. . . Két olasz bajtársammal a kaszbah temetőjében, egy pálma alatt elhaiitoltuk. Keiltbum, a tauregg leány, mint minden este, másnap is olt keringett csoportunk elölt. Felém nézve- kereste honfitársam szőke fejét. Még pihegett tánca után, mikor hozzám lépett, kézdobjában csörgő renlinies-ekkel. Kezemben égett az email-érem. Bátctlem a pénzhainiazra. Megfogta a karóm, dobját leiévé nézte az érmet. Lehajtotta fejét és hallgatott. Éreztem a karomban szive verését. Keiltbum az Atlaszok gyermeke volt. Nem ábránd, hanem vérének lüktetése, a természet hajtolta gondolatait. Pálmafák árnyékában gránátalmák nedüju oltotta szomját. Az Atlaszok tauregg leányai ismerik a csillagok járását, a szó) hatalmát. De ha őszintén igazán szeretnek, hogyha szeretnek — belehalnak. Hatalmába keritett Keiltbum lelki tusája. Szivbemarkoló fájdalommal elvezettem honfitársamhoz. Éjfekete szemébea könnyek csillogtak. • Az elmúlt két év, h'ögy elrohant. Századunk újra elért Azongár mellé. Visszahoztam honfitársam emlékét, ebbe a csöndes völgykatlanba. Még áll a régi táborfal. Még látni az akkori táboilüzek kiégett üszkös helyet. Kevesen vagyunk m-a már, .akik a két cv elölt lázongások idején ittjártak. De vannak az újoncok közölt uj honfi'arsak, újabb hontalanok. Fölkeresem velük honfitársunkat. A néma temetőben szorosan mellette egy faúré gg sírhant. A fehérre festett lapos kőlap ferdén lehasítva névtelen. A földbe ültetett fohér csontok egy tanregg leány pihenőhelyét jelzik. A benszülöttek kíváncsi csoportja körül áll bennünket. Tőlük megtudjuk, hogy Kcilthum, a taureggtörzs kiközösítettje lett. És a két hontalan, két ellentétes világ a sirontul egymásra talált. A Kaszbah felé vezető uton. a gyermekek seregében meglátok egy gömbölyű arcú szőke, göndör fiut. Vidáman majszol egy kettétört gránátalmát. Fölkapom, maszatos kacsóival bclcszánt hajamba. Nyakán finom láncon kis email-érem. Négylevelü lóhere. Nyakam köre fonja karjait. Égkék a szeme. Újra érzem a tauregg leány kezének szorítását, szivének verését. Leengedem, elvegyül a gyermekhaddal az ul porában, llonfilársam élő emlékétől nem tudok szabadulni soha. Dornbach József. Az összes ur! és női divatcikkek, férfi kalapok, ágy- és aszíalnemiiek, felfes kelengyék. GFB harisnyák egész éven ál legolcsóbban. Pollák Testvéreknél TSRöK JÁNOS kfinyvkSfömesIcr Szeged, Ke'emer.-utcq 1. Készít: szépirodalmi könyveket egyzter- kiviteltől a tegízlösesebb kivitelig, üzleti könyveket, tékákat, dobozokat, montirozásokat a le;?o'c*6hb árban RosnerJózsef villanyvilágítás! vállalnia Rádiók nagy választékban kedvező gyári (elíéíelek melleit. Díjtalan bemufaíás vételkényszer nélktl'. Országos Faíermelő és Sylvánia Fakereskedelmi R.-T. Szeged Alsótiszapart 15. — Telefon 10-24. Alsóvárosi feketeföldek 57. — Telefon 17-59. Termelések: fenyő, épüielfa és deszka. - Fagyapoi és gyümölcs - csomagoló gyapot - Eceíforgács.