Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-08 / 6. szám

w DÉI MAGYARORSZÁG Vasárnap, T939. fanuSr 8. " » —^——— —^ ———* Csecsemő helenoyfihnaoy uüiasziARDan ^tZnSS"­Az Alsóíanyal Gazdasági Egyesület lLs/íujiló közgyűlése Vízkereszt ünnepén délelőtt tartotta az Alsó­Innyai Gazdasági Egyesület saját székházának ta­nácstermében évi rendes tisztújító közgyűlését. A gyűlésen Szécsl 'Antal elnöki megnyitója után Rektcnua'd Kristóf dr. egyesületi ügyész terjesz­tette elő az évi jelentést, amely rendkívül me­leg szavakkal emelte ki Wagner Gyula ny. mű­szaki tanácsos, egyesületi tag önzetlen közéleti fáradozását ugy az egyesület, mint általában a tanyai gazdák érdekében. Beszámolt a jelentés az egyesület által rendezett borkóstolóról, jószágki­állitásról, a vetőmag beszerzési akcióról és a jóté­konyság gyakorlásáról. Kegyeletes szavakkal áldo­zott a jelentés Gerle Imre dr., az egyesület nagy­nevű alapitójának érdemei elött és megemléke­zett Kispéicr Ferenc zászlótartó, valamint Sár­kány István választmányi tag haláláról. Németh Jenő dr. jegyző olvasta fel a zárszám­adást, amelyből kitűnt, hogy az egyesület 1938. évber. 4837.88 pengő forgalmat ért el. A bevétel je­lentős részét a 3116 pengős házbérbevétel képezte. Ugyancsak vita nélkül fogadta el a közgyűlés az 1939. év! költségelőirányzatot, amely 4140 pengős keretben mozog. A tisztikar és választmány lemondása után a tisztújítást ejtették meg, amely már nem ment egészen simán. Bélint Pál (Domaszék 88.) korelnök olvasta fel a jelölő bizottság előterjesztését, amely az el­nöki állásra Wagner Gyula ny. műszaki tanácsos, törvényhatósági bizottsági tagot ajánlotta. A jelölés kérdéséhez terjedelmes beszédben Faj­ra Lajos dr. ny. ügyvéd szólt hozzá s a gazdák több ellentmondá-a közt azt fejtegette, hogy ne Október hetedikéről nyolcadikára virradó éjjel a Tátraloinnictól Csorbáig vezetö autótiital — en- • neb valamikor Klotild-ut volt a neve —, amely hegyen, völgyön, patakokon visz keresztül és hu­szonkét kilóméter hosszú, ismeretlen emberek fel­írásokkal mázolták be. Fehér festékkel írták az útra: „Slovensko — slovnki!" Szlovákia a szlová­koké. Dc ugycnczcn az éjszaka Iglón a házak fa­lára azt Írták: „Ki a csehekkel!" Október nyolcadikán I.omnic lobogődiszben fürdött. Háromféle zászlót figyelhettünk meg itt: A rendes lefk-piros-fehér csehszlovák állami lobogót. Mellette az állami épületeken í szlovák lobogó lengett. A hivatalos szlovák lobogó Itt rom igen különbözött még az állami zászlótól, mindössze annyi volt a dilfereneia, hogy mind a három szin egymás mellett fért meg. .Néhány házon azonban már uj- zászlókat len­getett az őszi szellő... Soha nem látott lobogót. A zászló vászna sötétkék. Benne hatalmas fe­hér kör és ennek közepén kettős vö-ös kereszt. Szent István apostoli kettős keresztje... Ez a lobogó eddig a szlovák aütonómisták Zászlaja volt és sokáig rendelettel tiltották apr.ak kitjizését. Toy^i-yja uj, a köyyvoiö. aki fé^ztvejt a szlovák mo/g.jlmakli.ui. inopdotia. 'hogy ezentúl ez n zászló les/ 4/ önálló Szlovákia lobogója . . . De ezen i napon még $cpki$eiu tudta, hogy ntl­képen alakul meg az önálló Szlovákia. . Előtte való napon Paulini-Tóth János, a Szlo­válasszanak elnökké nadrágos embert. A terjen­gős felszólalást kinos csend követte, Gucsi György, ördög István, Dobó István és több tekintélyes gazda névszerinti titkos szavazást követelt, végül a helyzet mégis ugy alakult ki, hogy az elnöki tisz­tet újra &zécsi Antallal töltötte be a közgyűlés. Ez a nem várt fordulat a tisztikar összeállítá­sánál is következményekkel járt. A régiek közül Tanács Mihály h. pénztárnok, Szűcs Imre ellenőr, Gyulai János és Volford István számvizsgálók nem fogadták el a jelölést s csupán választmányi tagságukat tartották meg. Az egyesület uj tisztikara a következő: elnök: Szécsi Antal, alelnökök: Dobó Imre, Masa Imre, Tanács Sándor és Tandari Antal, ügyész: Rekten­•wald Kristóf dr., jegyző: Németh Jenő dr., má­sodjegyző: Szűcs István, pénztárnok: Széli Sándor, gazda: Kúszó Sándor, igazgatók: Szabó József és Pd'fy Ferenc, ellenőrök: Makra István, Király An­tal és Savanya János, számvizsgálók: ifj. Babarczi István és ifj. Masa Imre, zászlótartók: Széli De­zső, Masa János, ifj. Börcsök Antal és Paplógó József. Megválasztottak ezenkívül 32 választmányi rendes és 16 póttagot. . A közgyűlés befejezése előtt Fajka Lajos dr. ujabb politikai természetű indítvánnyal állott elő, amelyet az elnök tárgyánál fogva nem bocsátott -szavazás alá. A gyűlés dé'.i 1 órakor ért véget. Gyűlés után magánbeszélgetés formájában újra napirendre került Fajka Lajos dr. politikai élű előterjesztése, amely azonban teljes csődöt mon­dott az alsótanyai gazdáknak az indítványozó el­leni bi a m t'an ái'ásfoglalásán. vak Nemzeti Párt elnöke, aki résztvett o zsolnai deklarációban, lapjában cikket irt és ebben a cikkben — amelynek megjelenését nem akadályoz­ta meg a cenzúra — azt irla, hogy a szlovákoknak hét alternatíva között kell választaniok. E hét al­ternatíva: dualisztikus, föderatív szövetséget alkotni Cseh­országgal; megalakítani a lengyel—cseh-szlovák hármas, szövetséget; megalakítani a lengyel-szlovák uniót; létrehozni a magyar—cseh-szlovák hármas­uniót ; megalakítani a magyar-szlovák államszövetsé­gei; Szlovákiának Németország hübérállamaként kell elhelyezkednie, vagy nemet prorektorátus, eset­leg nemzetközi garanciák mellett mindenkitől füg­getlen, önálló Szlovákiát kell alakítani. A zsolnai deklaráció előtt tanácskozások foly­tak. Ezeken nemcsak Hlinka szlovák néppártja vett részt .hanem belevonták a többi szlovák pár. lot És c tanácskozásra meghívást kaptak az egyesült magyar pártok és a szepesi német párt is. Bészt is veitek a konferenciákon. Ugy mesélik, hogy u deklaráció kihy-de.tcsc előtt a megbes?éi lc.sok crndnjéuvckcnt ijem olyan határozat tötiénl, mint amilyent nyilvánosságra hoztak. Uoijy rzorn bau a dolgok ugy ajakultak, amiként azt a nyil­vánosság tudja, abban nagyrésze volt annak, liogy ebben az időben Szlovákia cseh katonasággal volt telo és cseh nemzetiségűek voltak a csendőrök is. Különösen sok cseh katona volt Zsolnán, ahol a szlovák pártok tanácskoztak.... Tiso miniszterelnök a kormány négy tagjával különvonaton indult cl Prágából október nyolca­dikán szombaton reggel. Pozsonyban diszes ün­nepséggel fogadták az első szlovák minisztériu­mot. Másnap Bródy András vezetésével megalakult Ungvárott a ruszin kormány. ... Ezen a napon a csehszlovák köztársaság keretén belül három ország volt már és — a la­pok híradása szerint — huszonhat miniszter.., Tu-kát, akit a csehek annakidején tizenölévl fegyházra Ítéltek és aki nyolc év múlva kapott feltételes szabadságot, de Pilzcnt nem hagyhatta el, diadalmenetben viszik előbb Pozsonyba, majd Pöstyénbe. Szemevilága a börtönben erősen meg­romlott. Benes képét mindenütt leveszik a hivatalok faláról. Helyébe Hlinka András képe kerül. De amig Benes képével az ügynökök ezre! házaltak annakidején, Hlinka páter fotográfiáját alig lehel beszerezni. Komáromban megkezdődtek a magyar-cseh­szlovák tárgyalások. Ezeken már a szlovák kor­mány képviseli a köztársaságot. A közhivatalok éléről a vezető cseh tisztvise­lőket elbocsájtják. A vasutigazgatóságtól, postá­tól és pénzügyigazgatőságoktól egyaránt. A pozsonyi Országos Hivatal — amely a szlo­vák kormány kinevezése utáni napokban meg­szűnt — engedélyt ad arra, hogy a határvidéken a házakra magyar zászlókat tűzzenek ki. Kct nap­pal későbben rendelet jelenik meg, hogy tilos a magyar nemzeti szinü kokárdák, jelvények éa zászlók használata... Tiso Komáromban tárgyal... Egy Pöstvén melletti faluban özönlik a kör­nyék népe. Gyerkkocsikkal, zsákokkal, ládákkal jönnek. Aztán a városkába mennek, megnöveked­ve a többi falu lakosságával. A főszolgabíró! arra kérik: engedélyezzen nekik hatóra! szabad rab­lást! Alkudni, próbálnak. Megelégszenek három órával is . . . Az egyik öblös hangú ember mél­tatlankodik. „A prevrat idején — prevratnak hív­ják a tizennyolcas felfordulást — minket kihagy­tak. Mit ér a szabadság, ha nincsen szabad rab­lás?!" A főszolgabíró katonasággal fenyegetőd­zik. Az emberek csendőri asszisztencia mellei! mennek haza, de előbb odakiáltják a nácselnik­nak: — Ezt még megkeserülöd! Nem felejtjük cl ne­ked a mai napot! w Mialatt a komáromi tárgyalások folynak, erős katonai csapatok érkeznek a- magyar határra, Hozzák -a katonákat a szudétavidékről. Október tizenegyedikén magyar csapatok be­vonulnak Ipolyságra és másnap megszállják a sá­toraljaújhelyi vasúti állomást. Ezzel Rnszir.szkő vasúti hálózata úgyszólván teljesen megbénul. Paál Jób. Szeged Városi Színház Ma, vasárnap délután és este és hétfőn este A rut kis kacsa A legvidámabb opereltujdonság. Kedden este Ketten egy jeggge t Csárdáskirálynő Kálmán Imre legszebb operettje. Szerdán és csütörtökön este és csütörtökön dél­után DAYKA MARGIT és TÖRZS JENŐ vendégfelléptével A legmulat.-ágosabb vigjátékujdonság. .", délutáni előadások: Kedcjen; Ezredes kisasszony, filléres helyárak. Csütörtökön: Üagka Margit és Törzs Jenő fel­léptével: Válóok. ÖTVEN NAPIG A KRÁTER TETEJÉN Hogyan születik egy ország

Next

/
Thumbnails
Contents