Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-05 / 4. szám

Csütörtök, 1939.1. 5 II Maginot-vonalak A francia miniszterelnök Tuniszban meglátogatja a Maginot-vonalat. Ami ebből a híradásból legelőször ötlik fel, az annak tudomásulvétele, hogy — mar Tuniszban i s. Eddig azt hittük, hogy csak európai betegség, táptalaja a gyűlölködésbe ojtott félelem, kórokozója egy végtelenül hoszszu pálcika, ami lehúzódik Verduntől a svájci határig. Afrika nem maradhatott ment ettől a tipikusan európai betegségtől. A Maginot-vonal áthúzódott a Földközi-tengeren, viharok és bórák hiába álltak útjába, nem volt karantén, ami feltarthatta, nem volt dezinficiens, ami kiirtotta volna. Mi se tudtunk mindig védekezni a marokkói sáska, a csecse-légy és az álomkór ellen, hogy ne is említsük azt az üzenetet, amit Keletről kapott Európa, — ahogy Ady Endre irta: a Mihályi Rozáliák csókjával. Tropikus betegségek követeltek tőlünk is áldozatot, Európa a ragályért gavallérosan fizetett az alkohollal, a rabszolgakereskedéssel és a lőporral s most a Maginot-vonallal akarja teljessé tenni az európai kultura és civilizáció kisugárzó erejének dicsőséges térhódítását a sötét földrészeken. Megépülnek a Maginot- és ellen-Maginotvonolak, a fő- és al-Maginot-k, a bevehetetlen és alig bevehető, a kaszárnyákkal és lövészárkokkal, tábori vasutakkal és teherautógarázsokkal felszerelt vonalak s amit tudomány, fantázia és tapasztalat össze tudott teremteni a védekezés módjaiban és eszközeiben, az mind megépült, vagy megépül a határok mentén szerte a világon. Hol vannak már a romantikus várak, melyek legendája Trójától P o r t'-A r t h u r i g szövődött s három világtörténelmi korszakot zárt le nehézcsikorgásu kapuival? Hol van az egész hadtörténelem, az egész stratégiai és taktikai tudomány, hol vannak a mozgóharc és állóharc tudósai, a széttagolt menetek és egvüttes összecsaoások költői s „az újkor titánjai", a lövészárokháboru hol szégyenkezik a most kiépülő vonalak mellett? Most már, olvassuk, Románia is áttért az egypártrendszerre és a Maginot-vonalakra s ezzel az acélhatárral akarja védeni azt, amit nem véd jog, nem oltalmaz erkölcs és nem igazol igazság. Ezelőtt azt hitték, hogy ki van szolgáltatva az ellenségnek az az ország, melynek természetes határai nincsenek. Most azt látjuk, hogy a mesterséges határ sokkal különb védelmet nyújt, mint a termeszet é s. Ha pótanvagból elő tudnak állitani gumit, toiást. héliumot és vajat, miért ne állítanának elő országhatárokat is pótanyagból? Minden Maginot-vonal egy E r z a t z-o r s z á g h a t a r, — jobb, mint az eredeti. A magyar bakák megmutatták vagy két évtizeddel ezelőtt/hogy mit ér a természetes védelem az olasz fronton, amikor Isonzónak le, hegynek fel vivták meg a maguk tündöklő hadi tettét többet áldozva életből, mint puskaporból. A hősiesség előtt megtorpantak az úgynevezett természetes határok, a hegyek szégyenkezve húzták be a völgybe az o<rek kárpitiát súroló fejüket s a rohanó foh-ók megtizedelték, de legyőzni nem t"<-'ták a kötelD«ségfel'esités hőseit. De most Maginot-vonalak állnak majd a hősök elé, — hol vagyunk már a farkasvermek és spanyollovasok primitív kísérletezéseitől? A föld alatt acélvárak épültek, felismerhetetlen és felfedezhetetlen rejtekhelyeken, fölöttük — drága romantika, — juhok legelésznek — és lent a mélyben acélfalak védik a föld alatti kaszárnyákat, melyek végig kisérik az országhatárokat százkilóméteres utjain. A baj csak az, hogy — ahogy Tömörkény István mondotta: vagy a szódaviz fogy el, vagy a bor, de egyszerre nem fogy el a kettő. A védekezés most túlszárnyalja a támadás tudományát, de a haladás most majd a támadás fokozására veti magát s egyszerre ki fog derülni, hogy támadni már jobban tudunk, mint védekezni s hiába építették meg a Maginot-vonalakat is. A katonai tudomány ebben a fázisban újra a védekezés problémájával fog foglalkozni s tul fogja szárnyalni a támadás legújabb és legfélelmetesebb módszereit is. S az örök körforgás meg nem áll soha s az örök verseny nem pihen el soha, amig — lesz még egyszer ünnep a világon —, az emberiség nem fog ráeszmélni, hogy más utakon, más szellemben, más tereken kell keNewyork, január 4. Roosewelt elnök szerdán mondta cl nagy figyelemmel vár beszédét az Egyesült Á.lamok törvényhozásának megnyitó ülésén. Beszédében hosszasan foglalkozott a nemzetközi helyzettel. — Újból intöszóza'.ra van szükség —• mondotta —, amikor a 76. törvényhozást megnyitom. Viharjelek érkeznek hozzám az óceán túlsó partjáról. Sikerült ugyan e. hárít mi a fenyegető háborút, de a béke nincs biztosítva. Körmöttünk mindenfelé — hadüzenet nc kül — kit ónál, gazdi ági háborúk resnie és megtalálnia az együttélés és együttműködés feltételeit. Hiába rajzoljuk tele Maginot-vonalakknl a térképet, hiába helyettesítjük vele az országhatárok vonalát, a repülőgéprajokat n légelhárító ágyuk ezredeit, hiába rohanunk egymás után a felfegyverkezée költségeinek fenéketlen paélyébe, hiába öltözik vasba az egész világ, egyszer mégis csak rá kell jönnünk, hogy — mint ahogy a vasút teremti meg a forgalmat, — a felfegyverkezés teremti meg az összeütközéséket. A fegyvert egyszer mégis csak helyettesíteni fogja az emberiség a lélekkel, a fegyver rozsdásodó, avuló erejét a lélek örökfényü, örökragyogásu hatalmával. Senki nem akar gyáva megalkuvás apostola lenni, de minél kisebb nemzet tagjai vagyunk, annál inkább kell belátnunk, hogy az erkölcsi igazság Maginot-vonaláb a n jobban kell biznunk és inkább szabad reménykednünk, mint azokban az erőditményszériákban, melyeket velünk szembe épitett fel az igazság Carthágójának romjain a tébolyba menekülő nyugtalan lelkiismeret. dúlnak. Ro'ylk a katonai és gazdasági fegyverkezés, uj katonai és gazdasági támadások veszélye fenyeget. — A külföldön tomboló viharok közvetlenül fenyegetik — folytatta — a: amerikaiak számára nélkü ö:hetetlen három dolgot: a vallást, a demokráciát és a jóhiszeműséget. — Eljöhet az idő, amidőn az embereknek készen kell lenniük arra, hogy megvédjék nemcsak otthonukat, dc mindazt, ami egyházukon, kormáni/rends:er(ikön és biztonsóaukon u anszik. ML Beck lencyel külügyminiszter Berchtesgadénben tárgyal Hitlerrel Németország ukrán, balti és keleíeurópai terveiről Berlin, január 4. Beck lengyel külügyminiszter Parisból jövet, holnap reggel ér", czik Münchenbe, ahonnan tovább utazik Berchtesgadenbe Hitler kancellár meglátogatására. A berlini lengyel nagykövet visszaérkezett szabadságáról és azonnal Münchenbe utazott, hogy fogadja Beck külügyminisztert. London, január 4. Beck külügyminiszter az angol sajtó értesülése szerint a Németország és Lengyelország között ujabban felmerült kérdésekről főként Németországnak az ukrán probléma iránti érdeklődéséről fog Ribbentrop és esetleg Hitler kancellárral eszmecserét folytatni. A Times berlini levelezője szerint Beck valószínűleg biztosítékokat fou kérni Danzig ügyében. A Daily Herald szerint Beck külügyminiszter Németország keleteurópai politikájának világos tisztázását fogja kérni s elsősorban azt kérdezi meg, mik a németek céljai a Balti-tenger, továbbá Danzig és végül, hogy Németországnak mi az álláspontja a cseh-szlovák lengyelellenes izgatással szemben. U tránellenes propanandáí kezd Lenpye'orezág Varsó, január 4. A vilnai lengyel hatóságok a kormány utasítására erős akciót kezdtek az ukrán propaganda ellen. Do'.ecsko ukrán papot és több vezető ukrán személyiséget kiti'asitott k. Do'.ecsko vezetése alatt az ukrán vezérek és fehéroroszok között titkos konferencia foiyt le Vilnában, ahol lefektették az ukrán állam megalapításának a'ape veit. Ezek a tervek egyet jelentenének Léngye ország feldarabolásával. Roosewelt üzenete »4 külföldön tomboló viharok fenyegetik az amerikatok számára né% külözhefeóen bárom dolgot: a vallás?, a de.roUrécóí és a jóhiszeműségen — %Nem engedhetjük mer?, hegy a valós és emberies érzelmeink ellenségei vegyenek körül bennünket, készek vagyunk tanácskozni más nemzeíekke «