Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-29 / 24. szám

<faci?rnnni fanuár 29. DÉl.M AGYAROR SZAG 5 jj Vitézi Szék elbúcsúzott a Budapestre távozó vitéz Szendrey László székkapitáuytól (\ Délmagyarország munkatársától.) Szombaton zsúfolásig megtelt a vitézi székház nagyterme. A Vitézi Szék búcsúztatta Budapestre táv0'ó volt székkapitányát: vitéz Szendrey László alezredest és ugyanekkor iktatta be a székkapitányi li-ztségbe az uj vitézi székkapitányt: vitéz Meskó Zoltán dr. ny. orvos-tábornokot. \z ünnepi ö-szejővele'en résztvett az egész sze^di Vitézi Szék és igen sokan a város előkelőségei közül. Ott volt vitéz Imezs György dr. fői-plán, Mérey László altábornagy, hadtestparancsnok, Gáttfelder Gyula dr. megyéspüspököt Kiss Gyula képviselte, Sillcy Antal bánáti tábornok, Konczua'd Endre dr. táblai elnök, Paraszkay Gyula, a törvényszék elnöke, Buócz Béla dr. rendőrfökapitányhelyettes, Sziies Endre postafőigazgató, Tóth Tibor, a MAV üzletvezetőségének igazgatója, Széli Pál főtörzsorvos és még sokan mások. Vitéz Lengye'. Imre dr. járási vitézi hadnagy Ducsuzlatta a Vitézi Szék nevében a távozó székkapitányt. Há'ás köszönetet mondott azért a fáradtságot nem ismerő munkáért, amelynek nagy eredményei a vitézek nyugodt, bo'dog és testvéri életét biztosították. A várományosok nevében vitéz Szörényi József búcsúzott el vitéz Szendrey alezredestől. Utána a búcsúzó székkapitány állt a fellobogózott emelvényre. Meghatott szavakkal mondott bucsut vitéz bajtársainak. Nem érdemli meg a dicséretet — mondotta —, hiszen az, amit tett, hazafias, szent kötelessége volt. Beszéde után az egybegyűlt közönség hosszú percekig lelkesen ünnepelte a volt székkapitányt és családját. A búcsúszavak elhangzása után vitéz Szendrey alezredes beiktatta a székkapitányi tisztségbe vitéz Meskó Zoltán dr. ny. orvos-tábornokot. — Átadom a székkapitányi tisztséget és átadom a szivemet is... mondotta halk hangon, könynyezve és átölelte az uj vitézi székkapitányt. Vitéz Meskó Zoltán megköszönte a bizalmat és kérte vitéz Szendrey a'ezredest, valamint vi.óz bajtársait, hogy segítsék abban a munkában, amelyet hazafiúi lelkesedéssel és örömmel válla). 1000 pengőnél magasabb árat Is fizetek brilliánt ékszerek Uarálfúért. Aranyat, ékszerzálogjegyet magas áron veszek. Nagy óra- és ékszerjaviló műhely Laczkó ékszerész Kárász u. 14. Delka-iizlet mellett. Névtelen feljelentés egy haláleset ügyében Orvosrendőri boncolás fogja eldönteni, természetes halállal halí-e meg Molnár György gazdálkodó, vagy megmérgezték (-1 Délmagyarország munkatársától.) Csengele G'O. szám alatti tanyán pénteken elhunyt Molnár György 51 éves gazdálkodó. Molnár két év óta betegeskedett, az orvos tüdögümőkórt állapitott meg a ha ál okául. Ezzel egyidejűleg névtelen levél érke.ett a rendörségre. A levél azt a vádat emelte, h°gy Molnár György nem természetes halállal halt "lc0, hanem megmérgezték. Egyizben már kapott ilyen értelmű levelet a ^ndörség, akkor lefolytatták a nyomozást, de •*mmi olyan nyomot nem találtak, ami arra engedett volna következtetni, hogy a betegeskedő fiazdát lassanülő méreg hajtja a sir felé. Most elrencictok Molnár György holttestének fdboncolú üt. LAMPEL és HEGYŰ ?USPÖKB4ZAR Február 12-ig R e k ord olcsóság! Kötött férfi sporting bolvlios belsővel 2.90 Női harisnya p»mat -.46 Kötött férfi divatsál -.58 Divatbluz pamut ős bukló 1.80,2.50 1 Divatos női harisnya kistiibá. 1.28 Harisnya klsbibl., műselyem -.88 Nőt téli nadrág bolyhos 1.68 Vastag téli zokni ".78 Férfi pulóver ujatlan. 2.60 Női nadrág svájci kötés 1.40 4. Tiszta gyapjú pulóverek és kabátkák 7.— 8. egységár kon Női bélelt börkeztyii 3.80 Női fekete börkeztyii Női börkeztyii csak kU srámor 2.80 1.80 Kötött fiu sporting 1.88 Nöi combiné .relci kötés 1.90 Megdöbbentően romlik Szeged gazdasági élete Az elmúlt 10-15 év alatt gyárak, vállalatok, kereskedések és pénzintézetek tömege szűnt meg (A Délniagyarország munkatársától). Nagyon sokan és nagyon szokszor megállapították, elmondották és megírták már, hogy Csonkamagyaiország városai közül Szegedet sodorta a legáldatlanabb helyzetbe a trianoni végzet. Szinte közhellyé vált már annak a ténynek a hangoztatása, hogy az Alföld metropolisa a trianoni békeszerződés következtében egész gazdasági területét elveszítette és nem . kapott kárpótlást ezért a pótolhatatlan vesztéségért soba. Az ország testéből leszakított Délvidék, a Bácska cs Bánát népe a háború végéig Szegedet tekintette fővárosának, idekiildtc a szegedi iskolákba fiait és a szegedi vállalatok, ugy a kereskedelmi és iparvállalatok, mint a pénzintézetek, a Délvidéken találtak nagyszerű piacra. Ezeket a gazdaság: kapcsolatokat a - békeparancs durván fzéjjeitépte és Szeged itt maradt a hármas határ szélén, elszigetelten, kikapcsolva szinte teljesen a mnradékország vérkeringéséből is, mert a várostól északra esö terülelek lakossága továbbra is Budapest felé gravitált, talán még fokozottabb mértékben, mint eddig EGY ELÁRVULT ERŐFESZÍTÉSEI Az elárvult város óriási erőfeszitéseket lett hosszú éveken keresztül, hogy megállítsa e vég zetes folyamatot, amely elsorvasztással 'eoyogette és fenyegeti még ma is régi életerejét. Hatalmas áldozatokkal, nagy eladósodással sikerült is ideigóráig pótolnia a szörnyű veszteséget, Meglepetés lesz mfndenhlnek az bérpalotákat, kisvasutat, egyetemet épített, közüzemekkel kísérletezett, hogy elvesztett forgalma helyett uj forgalmat teremtsen a maga számára. ' Ezeknek a mesterséges beavatkozásoknak a hatása csak ideig-óráig tartott és bizony csupán tüneti kezelésnek bizonyult, mert a kitasztrófáíis bankzárlat után elkövetkező gazdásági összeomlás ebben a városban éreztette először és talán a legnagyobb mértékben bénitó hatását. Az állandósult dekonjunktura ellen vívott reménylelen harcnak rengeteg halottja van. A vállalatok egész sora omlott össze az elmúlt másfél évtized alatt és bizony ezek helyett a megszűnt vállalatok helyett ujak nemigen keletkeztek. Hiábavalónak bizonyult a hatóság minden eró"fészitése, hogy óriási kedvezmények biztosításával Szegedre csábítsa a gyáralapító érdekeltségeket, mert Szeged igenmessze esik ugy a nyersanyagok termelő helyeitől, mint az • értékesítést piacoktól és a vasút nem volt hajlandó tarifáiisl kedvezmények nyújtásával támogatni Szeged ioA7ÁR0S gos törekvéseit. EDnek következtében a szegedi gyárak termelési költségei tetemesen nagyobbak, mint bárhol másutt az országban, versenyképességük így a minimális. Ez a katasztrofális helyzet ölte azután meg a meglévő gyárak jelentékeny részét is. MÁSFÉL ÉVTIZED SZOMORÚ VESZTESÉGLISTATÁ Összeállítottuk az ehnult másfél évtized alatt elsorvadt, vagy megszűnt szegedi vállalatok és Kerten az Hzltfben őrieWíhít