Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-03 / 2. szám

Kedd, 1959". fanuáT 5. DÉL MAGYARORSZÁG 3 iYlegoídK-8 a zsidúHérdss? Erre a kérdésre P. Bnnglia Béla S. J. a Nemzeti Újságban a következő feleletet adja; Háromféle megoldás gondolható el. Az első a liberalizmusé: a merőben külső, társadalmi asszimiláció. Annak idején egyesek a polgári házasság behozatalát nálunk azzal sürgették, hogy igy könnyebb lesz a zsidókat-keresztényeket összeházasítani s ilyképen az asszimilációt előmozditani. Elég, ha a zsidók megtanulnak magyarul — hirdette ez az elmélet — s elvegyülnek a nemzeti életben s a kérdés meg van oldva. Teljes csődhöz vezetett ez az elgondolás. A zsidóság a külső korlátozás ledőltével csak annál zártabb s egyoldalubb uralomra jutott s nem ő simult hozzánk, hanem minket idomított magához. Nem a zsidók lettek keresztényebbek, hanem a keresztények lettek zsidóbbak: gondolkozásban, morálban, szexualitásban, sók egyéb téren. Másik elmélet: az előbbivel ellentétben a teljes asszimiláció módszere. Nem beolvasztani a zsidót, hanem kilökni a nemzet életéből, elhatárolni, ártalmatlanná tenni, kivándorlásra vagy ömegsemmisitésre kényszeriten;. A történelemben gyakran megismétlődött módszer; csak néha kissé embertelen és kereszténytelen s nem is vezet teljes megoldásra, amint ugyancsak a történelem mutatja. A harmadik módszer különbséget tesz: üldözi a káros zsidó szellemet, a világnézeti, kulturális és erkölcsi alsóbbrendüséget, meggátolja a zsidók társadalmi és gazdasági tulsulyraemelkedését, de ugyanakkor utat nyit a — nem merőben külső és liberális, hanem — a lelki és belső asszimiláció felé. A zsidókérdést gyökerében: a kereszténységgel való szembehelyezkedésnél akarja megfogni s megoldani; a zsidókat lassan, szeretettel s türelemmel akaria Krisztushoz elvezetni s Őraita keresztül a jobb morálhoz, az őszinte beolvadási szándékhoz, a szelid és alázatos, szerény keresztény kultúrájának, gondolkozásának s Ízlésének befogadásához. A kereszténységet magát nem tekinti még a keresztény kulturközösségbe való teljes és végleges beolvadásnak — s azért a megtért zsidókat is türelemre inti, megértésre, szerénységre s ha kell, hősi kereszthordozásra •—, de e beolvadás szándéka első lépésének tekinti, amelynek őszinte lelkű felvételével az áttért zsidó most már kétségtelenül ás viszszavonhatatlanul keresztény. Ha talán az állam és a társadalom bizonyos vonatkozásban nem tekinti is még teljes mértékben annak, erre az államot és társadalmat bizonyos fokig éppen azok kényszeritik, akik a keresztséggel visszaélve merőben külszín szerint MHMMHraBHMnnHBMnBMaMHBHnn Korzó Mozi Kedd, szerda M6Iy 6erő, Uray Tivadar, Vérles Lafos, Simor Erzsébet, Ladomerszky Maráit ragyogó magyar együttos uj filmjo Cifra nyomorúság (Uri világ) Trta: Bónyi Adorián. 5, 7, 9 áe.városi Mozi Keddtől csütörtökig Csak 16 éven felülieknek 1 A francia filmgyártás reprezentáns filmje. Asszonyok a börtönben Párisi- erkölcsrajz. A főszerepben : ítenée Saint-Cyr é. Vivián Románcé 5, 7, 9 ••••HIIIMBMHOaaHMMHi I térnek át vagy legalább is elmulasztják a keresztségből a következményeket is folytatólagosan levonni. De semmiesetre sem akarhatja a keresztény állam ezzel a várakozással és vonakodással a keresztség szentségét mint semmist és jelentőségtelent félrelökni s a lelki asszimiláció lehetőségét tagadni vagy beszükiteni. Szerintünk az egyetlen helyes megoldás ez: diszimiláció a zsidó szellemmel szemben s a belső, lelki asszimiláció szeretetteljes előmozdítása ott, ahol erre a becsületes hajlandóság megvan. Ez a helyes középút az u j pogány elméletek brutalitása és tudománytalansága s a másik szélsőség: az éppoly káros és elhibá(A Dcirnagyarország munkatársától.) Újév napján Szeged város vezetői, a vallási és társadalmi egycsü'eiek küldöttségei jelentek meg a püspöki palotában, hogy szeretetükről és ragaszkodásukról tegyenek tanúbizonyságot Glattfelder Gyula dr. csanádi megyéspüspök előtt. Az újévi üdvözlések során vitéz Imecs György dr. főispán és Pálfy József dr. polgármester jelent meg először a főpásztor e'őtt, majd sorban jókívánságukat fejezték ki: a szegedi Szánt Vinoc-rend apácakü dö tsége, Csikós Nagy József dr. és neje, a Gyula püspöktelepi egyházközség vezetősége, a Jézus Szive Szö\et ég és Rózsafüzér Társaság Ujszegeirő, a Szent József-akció és az Urinők Kongregációja, a Szent ImrC-koTégium diákküldöttséje, a szegedi szerzetes papok kü'döttségc, a szeminárium kispapküldöttsége. A tankerü'eti főigazgatóság nevében Micsák Márton tanügyi tanácsos, a pénzügyigazgatóság nevében Szcpessg Aladár pénzügyigazgató, továbbá Bakag Emil állomásfőnök és Kamzsay-Kcrg György ezredes köszöntötte a föpásztort. Délben 12 órakor VLnkler Elemér dr. az ujszegedi és belvárosi Katolikus Kör, valamint a szegedi Eaross-Szövetség küldöttségét vezette Gtattfelder-Gyu'a dr. megyéspüspök elé. Vinkler Elemér dr. kormányfőtanácsos gondolatokban gazdig üdvözlőbe zédet mondott a küldöttségek nevében. Vinhler Elemér dr üdvözlő beszéde — A főpásztor iránt való természetes és köteles hódolaton tui a szivek legmélyén á'Iandóan parázsló ragaszkodó szeretetet hozzuk mi ilyenkor mindig szerény újévi ajándékul — mondotta. Ilyenkor megnyitjuk a szivünket és előtárjuk ezeket a testetlen cs mégis e'even valóságokat. És ezekbe a szivekbe tekintvén, a hódolatos tisztelet és ragaszkodó szeretet mellett ott látni még a mi mély hálánkat is egy letűnt esztendő sok-sok jóságáért. — És ha igy kitárjuk a szivünket, b;zonyára kutatja a főpásztori tekintet: vájjon kélne a lelkekben a vetés, ennek a szentévuek a vetése; vajjón a mérhetetlen mennyiségben reánk kiáradt isteni kegyelmen tul találkozik-e valamelyes kicsinyke érdem is, a magunk emberségével kimunkált eredmény? Jogos kérdés. Nemcsak, mert az ujev a számadások lezárásának, a mérlegfdáHitásnak is az ideje, de a főpásztor joggal kérheti ilyenkor hivoiiől számon, hogy mint sáfárkodtak az elmúlt évben a rájuk bízott talentumokkal és mint fognak sáfárkodni áz e következő esztendőben. Éppen tőlünk, az egyházközségektől, amelyek vállaira a rendelés a magyar Actjo Catholica terheit is rakta. — A fc'elet a kérdésre nem lesz dicsekvő, de szégyenkező sem. Igyekeztünk elmélyülni és minél többeket elmélyíteni a hitben, a jótékonykodás és a katolikus ku'.tura terjesztése terén is, ugy vélem, történt nem egy értékelhető lépés előre. Am, ha a katolikus akciónak célja, aminthogy szerény véeményem szerint célja a társadalom különböző síkjain a le'kek békéjének összhangba, egységbe olvasztásának a mindtökéletesebb mértékű megvalósítása a katoücum jegyében és az egyháznak és fejének szándékai szerint: akkor joggal feltehető az a kérdés is, vájjon ebben a feladatkörben is a szentév nagyszerű kegyelmei mellett zott liberalizmus között. Keresztény szempontból pedig1 az egyetlen járható ut, mint ezt egy régebbi német munkában kifejtettük (Klárung in der. Judenfrage, Reinholdverlag, VX'ien—Leipzig, 1934.). Hogy ezeknek az elveknek" szemmeltartásával az adott körülmények között az arra hivatottak mikép találják meg a gyakorlatilag érvényesíthető eljárást, ez már a gyakorlati politika kérdése, amelyhez mi nem szólunk hozzá. Bizonyos, hogy minél több komoly, meghiggadt, őszintén keresztény érzéssel nyúlnak a kérdéshez, annál előbb remélhető a nemzet egésze szempontjából is legjobb és legigazságosabb megoldás. foglaltunk-c el, tjsztitottunk.e meg ujabb, jelentős területeket ? — A nyugtalanság és erjedés dinamikus folyamatát érezzük és észre kell vennünk ezt nekünk is, a mi munkaterületeinken is. Különböző variációkban egyre halljuk, hogy az uj korszellem kohójának tüzében uj embertípus születik; halljuk és a ml újságjainkban is nap-nap után olvashatjuk, hogy a maga istenadta nagyszerű rugalmasságában a kato'ikus egyház a maga eszményeivel te'itse ezt a vajúdó korszellemet; a mi táborunkban is mind gyakrabban hangzik & jelszó: Dkorszeril kereszténységet«. — És c megnyilatkozások mögött ott lappang a becsületes aggodalom, hogyha a mások által törekvéseik márkázására felhasznált >keresztény< jelzőt és jelszót nem mi töltjük meg a sokszor hangoztatott korszellem által kivánt szociális tartalommal: nagyobb érdekek és értékek pusztulnak Cl és fontos, nehezen visszaszerezhető pozíciók vesznek el számunkra. És vita kél a mi berkeinkben is a cél eléréséhez szükséges eszközök és módszerek mikéntje, időszerűsége, alkalmatossága és mértéke fö ött. Nemrég még a hitbuzgalom eszközeivel mindenkép az individuális keresztény öntudat felébresztésére törekedtünk, ma: szinte fontosabbnak látszik a kollektív keresztény öntudatnak a propaganda eszközeivel való kialakítása. Régen la1 Miatyánk szavaival csak könyörögtünk érte, hogy jöjjön el az Isten országa itt a földön is és hogy adja meg az Isten mindnyájunk mindennapi kenyerét; rna: magunkbizóan azt mondjuk: majd ml megvalósítjuk az Isten országát a földön is és majd mi kikényszeritjük a mindennapi kenyeret mindenki számára. — Nagy á;dás nekünk és a gondviselés különös kegyelme, hogy föpásztorul Nagyméltóságodat állította élünkre, aki ird ainak és szavának erejével világosságot sugároz a ködbe, rendet teremt a zavarban, utat mutat az e'tévedteknek mindenkor, de különöskép a válságok óráiban. És ezekből a tanításokból két utmutatő tábla nő ki a számunkra: az egyiken ez a felírás áll: nincs iga: kereszténység á'dozaios szeretet nélkül; és a másikon: nincs szentistvánt Magyarország igaz ke rcszténység nélkül. — Ahogyan gondolkodtam azon, mivel is kő* Széchényi Mozi Ma SACHA GUITRY premier! Keddtől 6, 7, 9 A legvidámabb, legfüszeresebb francia vígjáték EGY MOZGALMiS ÉJSZAKA (DESIRE) Hyppolit, a lakáj a francia film variációjában. Főszereplő : a francia vígjáték legnépszerűbb alakja. SACHA GUITRY Komédia az urnó és az inas körül. Csak 16 éven felülieknek. Ufévi tisztelgések Glattfelder Gpla dr. íReggéspnsgöknél