Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-28 / 23. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG Szomhnt, 1039. január 28. Kerékpár, rádió, gramofon, varrógép alkalmi vételek is. Alkatrészek, lemezek óriási választékban, hosszú'részletre DÓW GéOárUHáZ I*. Kiss u. Alapítva 1882. Nagy Javítóműhely. A magyar-délszláv gazdasági közeledés Magyarország ós Délszlávia gazdasági viszonyának javulásával egyre nagyobb fontosságot nyernek azok a szervek, amelyek a két ország gazdasági kapcsolatait vannak hivatva erősíteni. Már evek óta működik a Délszláv-Magyar Gazdasági Kamara, Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter vezetése mellett.. Megfelelő szervezet áll rendelkezésre Belgrádban is, a Délszláv-Magyar Gazdasági Kamara Jugoszlávia Nemzeti Bizottsága. A magyarországi kamarának megfelelő jugoszláv szervezet élén, a közgazdasági é? politikai életben egyaránt igen tekintélyes férfiú, Vlada Jlic áll, aki Belgrád város főpolgármestere, aki a legmelegebb érdeklődéssel figyelte . különösen a szegedi megnyilvánulásokat, legutóbb a Szegedi Ipari Vásár és a nyáron a Szabadtéri Játékok ügyét, 'amikor vitéz Szabó Gcza dr. tanácsnok hosszabb megbeszéléseket folytatott vele Belgrádban. A közeljövőben a kamara délszláviai szervezete clénVebb tevékenységet szándékozik kifejteni; a Jugoszláv-Magyar Gazdasági Kamara választmánya legutóbb tartott választmányi ülésén foglalkozott a kérdéssel. A tagvállalatok elhatározták, hogy felhívják jugoszláviai képviseleteiket; hogy a mozgalomban mincl intenzivebben vegyenek reszt. A szervezés munkáját előreláthatólag Juraj Tomicic dr. fogja- kezébe venni, aki a jugoszláviai Külkereskedelmi Hivatal elnöke s aki Vlada Ilic elnöksége mellett alelnöki tisztséget fog vállalni Százéves vidéki pénzintézetek Pénzügyi körökben tizennégy olyan takarékpénztárt tartanak számon, amelyek rövidesen megünnepelhetik a százéves „születésnapot". A kimutatás szerint korban legöregebb a Soproni Takarékpénztár, amely 1842-ben kezdte meg működését. Három intézet alakult 1811-ben és pedig nz Esztergomi Takarékpénztár, a Győri Első Takarékpénztár és a Kőszegi Takarékpénztár. Hat takarék kezdte meg működését 1845-ben. Ezek a Pécsi Takarékpénztár, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, a Miskolci Takarékpénztár, a Nagykanizsai Takarékpénztár, a Székesfehérvári és Fejérmegyei Takarékpénztár és végül a Veszprémi Takarékpénztár. Három alikult 1810hen. A Debreceni Első Takarékpénztár, az egri Hevesmegyei Takarékpénztár és a Szekszárdi Takarékpénztár, a Bajai Takarékpénztár 1847hen alakult meg. Ezután néhány éven át csík egészen szórványosan alapítottak pénzintézeteket hazánkban. A vidéki pénzintézetek zömét a 70-es és 80-as években hívták életre, tehftt azokban nz években, amikor megindult az ország gazdasági helyzetében a javulás. —oOo— 3 millióval emelkedett a délszláviai exgortunk Az elmúlt évben Délszláviában 15,603.000 pengő értékű árut exportáltunk az 1937. évi 12,(593.000 pengő értékű áruval szemben. Behozatalunk az elmúlt évben 21,701000 pengő értékű volt, az 1937. évi 23,820.000 pengővel szemben. Ezek szerint. kereskedelmi forgalmunk passzivitása Jugoszláv viszonylatban ténylegesen csökkent, mert mig 1937. évben 11,131.000 pengő értékű áruval hoztunk bc többet, mint kivitelünk volt, addig 1938. évben a kercsckedclmi összeköttetés paszszivitásu csak (5,101.000 pengőt tett ki. Tényleges elszámolásunk azonban lényegesen kedvezőbb, mert finánc dinár követelésünk az elmúlt évben emelkedett, úgyhogy 1938-ban a magyar-jugoszláv pénzügyi forgalom aktív szaldóval zárult. A két ország kereskedelmi forgalmában Jugoszláv részről a legnagyobb tételt a fa adta, melyből 7.6 millió értékűt (1937-ben 7.9) importáltunk, nyersbőrből 1.7 (1937-ben 1.8), ólmot 1.3 (1937-ben 0.9) vasércet 3.8 (1937-ben 5.5), korpát 1 4 (1937-ben 0.1), marónátront 09 (1937-ben 1.2) millió pengő árát vásároltunk. Magyarország vasfclgyártmányból 3.9 (1937-ben 3.7), villnmosgépet 16 (1.4), vasárukból 1.4 (185, gépeket 3.3 (1.5), motoroskoesit, sinautót 0.7 (0.4) millió pengő árát adott cl az clmult esztendőben. —oOo)( Szövetkezet vesz át egy hódmezővásárhelyi tojúsexpoitőr-céget. A Ilalpern tojásaxportőr-cég hódmezővásárhelyi telepének átadásáról előrehaladott tárgyalások folynak. A cég, mely lioszszu evek óta nagyarányú tojásexportot bonyolít le, ugy határozot, bogy telepét, amelyen higiénikus tojáselraktározó és csomagoló helyiségek vannak, felajánlja olyan szövetkezetnek, amelynek továbbra is módjában áll a tojásexport lebonyolítása. Ilir szerint az egyik nagy szövetkezénél, amelynek a baromfi- és tojásszakmában igen jelentékeny szerepe van, előrehaladott tárgyalások vannak folyamatban, melyek rövidesen nyilvánosságra kerülnek olyan formában, hogy a cég berendezésének és felszerelésének tulajdonjoga átszáll erre az intézményre. )( Az anyag- és árukészletek bejelentési kötelezettsége. Budapestről jelentik: A minisztérium korábbi rendeletei értelmében mindazok, akik ipari üzemi és egyéb nyersanyag, valamint féi és készgyártmánykészletek birtokában vannak, kötelesek ezeket a már részletesen meghatározott időben bejelenteni. Az ország anyaggazdálkodásának kellő megszervezése érdekében szükséges, hogy az említett bejelentési kötelezettség továbbra is fenntartassák, azonban a bejelentés és nyilvántartás rendszerét az eddig szerzett tapasztalatok figyelembevételével, az adminisztráció csökkentése és bejelentésre kötelezetlek tcharmentesitésc céljából egyszerűsíteni kell, ezenfelül a bejelentések megtételére az eddig megállapított kéthéli köz helyett, az anyagok nagvrészc tekintetében háronihónapj, kisebb része tekintetében 1 hónapi időköz is elégségesnek látszik. Ezeket a szempontokat érvényesíti a minisztérium 990-1939. ME számú reudcletc. Budapesti értéktőzsde zárlat. A mai rendezési napon gyengébb irányzattal nyitott a tőzsde. Mivel az elmúlt hét igen csendes üzleti forgalommal telt el, nem sok rendezni valója volt a spekulációnak. álég a legkedveltebb piaci papírokban sem fejlődött ki élénkebb iizlct, mert a spekuláció lebonyolításait már tegnap megkezdte, ösztönző hirek hiányában üzletek csak -zórványosan fordultak elő. Kezdetben az áralakulás gyengülésre hajlott, később kisebb áringadozások után az irányzat egyenetlenné vált. Az árcltolódások csak jelentéktelenek maradtak. Magyar Nemzeti Bank 164, Kőszén 251.8. Izzó üres, Szegcdi kenderfonógyár 34, Ganz 13.10. Zürichi devizazárlat. Páris 11.705, London 20.70 fél, Newyork 443.25, Brüsszel 74.90, Milánó 2330, Amszterdam 238.85, Berlin 177 egynvolcad, Prága 1515, Varsó 83.75, Belgrád 10.-, * Athén 3.775, Bukarest 3.40. A Magyar Nemzeti Bank' hivatalos valutaárfolyamai. Angol foln 15.90-16.10, belga 5750—58.10, cseh korona 7.50—10 00, dán kor. 70.95—71 75, dinár 6 00—7 50 (500 és 1000 din. cimletek kivételével!, USA dollár 339 75—343.75, francia frank 8 95— 915. kanadni dollár 332.00- 337.00, hoilandi forint 183.80-185.80. lengyel zlotv 6000-61.40, len 2.403.45. leva 3.00—3.60. lira 1690-17.90, (az 500 és 1000 lirás hnnkienvek kivételével!, német márka —.-, norv. kor. 79 90-80.80, svéd kor. 81.90- 82.80. sváiei frank 76.75—77.65. Budapesti terménytőzsde zárlat. 'A készáru piacon az üzlet ma is rendkívül mérsékelt volt. A kenyérmagok ára gyengén tartott iránvzat mellett változatlan maradt A tnkarmánveikkek piacán gyengült a középminőségü zab ára 5, a tengeri 5—10 fillérrel. A határidős piacon tartott nvitás után az irányzat elcvcngiilt. a rozs 13— 15. a tengeri ára 12 fillérrel olcsóbb. Budapesti terménytőzsde hivatalos árfo'vamai. Buza tiszavidéki 77 kg-os 20.25—20.35, 78 ktr-os 26 45—20 55. 79 kg-os 20.65—20.75. 80 kg-os 20.75— 20.85. felsőtiszai, dunatiszaközi. dunántuli 77kc-os 2015—2025. 78 kg-os 20 30—20.40. 79 kg-os 20 15 —20 55. 80 kgfos 2o.55-2o.65. Bozs pestvidéki 14 00-14.16. takarmányárpa T. 16.06-16.50. sörárpa T 1950—20 00 zab T. 19.25—19 4o, tengeri tiszántúli 13 50-13.60. Csikágói terménytőzsde zárlat. Buza tartott. Májusra 69.75— ötnyolcad, iuliusra 69.75, szeptemberre 70 ötnyolcad—fél. Tenaeri tartott. Májusra 51 háronnreolrnd. iuliusra 52 háromnyolcad, szeptemberre 52 béínvolrnd. Bozs tartott. Máiusra 4t ötnvolcad, juliusra 47.5, szeptemberre 48.5 Szeged sz. kir. város elsőfokú közigazgatási hatóságától. 1181-1939. kig. sz. Tárgy: Szőlővesszők kiirtása. Hirdetmény Közhírré teszem, hogy a szőlő és gyümölcsgazdálkodásról 1838. évi XXXI. tc. 27. §-a értelmében a közvetlenül (direkt) termő amerikai fajtákkal telepitett szőlőket 1911. év végéig ki kell vágni Vagy át kell oltani. Átoltási, illetve ki irtási kötelezettség alá következő szőlőfajták esnek: Dclavári (rózsaszín és piros), Szászoros, Noa és Izabella. Mindazok, akiknek 2 holdnál kisebb ilyen sző lőfajtákkal beültetett szőlőterületük van és a szőlőmüvelés képezi föjövedclmi forrásukat, a Földmivelésügyi Miniszterimtől az átoltás céljára ? rendelkezésre álló készlet arányában a csomagolási cs szállítási költségek utánvételével ingyer igényelhetnek csemegeszőlő oltványokat. A kataszteri holdankint megállapított kártalanítás összegéből az átoltásra ingyen kiosztott szőlővesszők értéke fejében annakidején kataszteri holdankint 80 pengőt hoznak levonásba. Az oltóvesszők igénylésérc vonatkozó bejelentéseket az átoltini kívánt szőlőterület nagyágával,' telekkönyvi helyrajzi számával, valamint az átoltandó szőlőtőkék fejtájával 1939. évi február hó 10-ig az alábbi helyeken kell bejelenteni. S'rtümihályteleken és Böszkén lakók" Bérház II. em. 19 sz. szobában Vezér Ernő írodaigazgatónál, az alsótanyaiak dr. Árendás György kült. községi bírónál, a felsőlasvaiak dr. Simon József külterületi községi bírónál. Szeged, 1939 január hó 26-án. l)r. li.ötli sk.. t. tanácsnok.