Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-28 / 23. szám

4 DCLMAGYARORSZÁG Szombat, 1939. Január 28. Összeszurkál! kél fiatalembert a Csillagbörtönből szabadult fegyenc (A Dé'magy irorszdj munkatársától.) Véres jeleneteket renderett csütörtökön dé'.ulán az egyik ki.skundorozsmai ors7águti vendéglőben egy Csillagbörtönből szabadult, többszörösen büntc.ett előéletű ember. Szrót.a Gusztáv 38 éves vasbetonszerelő mintegy tiz nappal ezelőtt hagyta el a CsMagbürtönt, ahol kü'őnböző büncre c'tmények miatt hosszabb büntetését " tö'töttc. Szróka nC;n magyar állampolgár, ezért büntetésének kitö'té:e után a magyar hatóságok Kübskházánát áttették a határon és örökre kitiltották a: ország területéről. A volt fegyenc ennek ellenére pár nap múlva visszajött és a határmenti magyar területen csavargott. Kisebb lopásokat is követett e', ezért a csendőrök elől Szeged felé menekült. Csütörtökön délután a kiskundorozsmai országúton betért egy vendéglőbe. A vendéglőben tartózkodott két fiatal leány és több fiatalember. Szróka udvaro'ni kezdett a leányoknak, csokoládét, narancsot vásárolt nekik, amit » a társaságukban levő fiafa'cmbcrek nem vettek jónéven, Márta Ferenc és Kapus Béla felszólították, hogy távozzék a vendéglőből; Szróka erre nem volt hajlandó, amire verekedés keletkezett. A verekedés hevében Szróka előrántotta bicskáját és öss:eszurkdlta a két fiatalembert. f Ezután elszaladt és e'bujt egy szalmakazalban, onnan húzták elő a rendőrök. Szróka Gusztávot a szegedi rendörségre hozták, majd újra bíróság elé fogják állítani. Erősen emelkedik a kereslet a bélyegpiacon A Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül nem szabad bélyeget külföldre vinni (A Délmagyarország munkatársától.) A bélycgpiacon az utóbbi hetekben egyre inkább nö\ekszik a kereslet és egyre élénkebb az érdeklődés a bélyeggyüjtés iránt. Ennek egyrészt az az oka, hogy télen a bélyeggyüjtés úgyszólván szezonját cli, a hosszú téli esték kedves és nem utolsósorban hasznos foglalkozása a bélyegek válogatása, selejtezése, lemosása. Másrészt a bélyeggyüjtés ma már komoly üzleti érdek, ugy az állam, mint az egyén részére, mert a művészi kiállítású bélyegsorozatok; amelyek az államnak is jövcdelcmgyarapodást jelentenek, a külföldi bélyeggyűjtők előtt nagy kcdveltségnek örvendenek s igy bárki, aki szakszerűen foglalkozik a bclycggyüjtéssel, vagyonosodásának alapját vetheti meg. A bclyeggyüjtési láz emelkedésével kapcsolatosan beszélgetést folytattunk több szegedi bélyegkercskedővel és a posta illetékes oszláiyárak vezetőjével. A kapott információkból érdekesen bontakozik ki az a tény, hogy a bélyeggyüjtés ma már nem csupán szenvedély, hanem igen jó üzlet. Tulajdonképpen minden eltett ép bélyeg érlek, mégpedig olyan érték, amely állandóan emelkedni fog. Természetesen a használatban levő egyes bélyegek, amelyek portómentcsitésre szolgálnak, igen csekély értéket képviselnek. Ezekből a bélyegekből százat lehet kapni néhány fillérért. Viszont a bélyeggyűjtő soha sem tudhatja, hogy mikor és milyen véletlen folytán emelkedik esetleg ugrásszerűen csaknem értéktelennek tartott bélyege. Példa erre az Ausztriának Németországba történt beolvasztása folytán előállott helyzet: az osztrák bélyegek hirtelen hatalmas áremelkedést érlek el és értékük most is állandóan emelkedik. Szakszerű és céltudatos bélyeggyüjtés Szempontjából helyes az, ha egyes országokkal foglalkozik a bélyeggyűjtő és azok sorozatait tökéletesíti. Komoly bélyeggyűjtő, külföldön különösképpen. csak sorozatokkal foglalkozik, tehát lepectételctlen, uj bélyeg gyűjtésével. Különösen azok a sorozatok, amelyek már kikerüllek a forgalomból. Vannak ugyan államok, amelyek sorozataik megjelenése előtt már közlik, hogy a visszamaradó bélyegeket megsemmisítik s ezzel akarják elérni a sorozat értékemelkedését. Az egyik szegedi bélyegkerrskedő szakszerű információjából megtudtuk, hogy a magyar posta a visszamaradt bélyegsorozatok árát a legutóbb 20—:t0 százalékkal felemelte. A forgalomból kivont bélyegsorozatokat a posta külön erre a célra he.állilolt osztálya értékesili s ez a postai szerv bírálja cl, hogy milyen áremelés eszközölhető az egyes sorozatoknál, amiben persze a kereslet is irányadó. A „debreceni sorozat", a „Mindent vissza!", nem is szólva a régi, rilka magyar sorozatokról, komoly értékemelkedést mutatnak. A bélyegek külföldre való szállításánál a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkülözhetetlen, mert értékkivilelt képez. A posta illetékes osztályától kapott információnk szerint bármilyen értékű bélyegnek külföldre történő küldéséhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges, •a postai ügyosztály azonban a bélyegkereskedőket jelölte meg pontos információk forrásaként. A bélyegkereskedőktöl kapott információink szerint 20 pengő értékű bélyeg kivitelére minden további nélkül ad engedélyt a Magyar Nemzett Bank, viszont ennél nagyobb összeget képviselő bélyegérték kiviteléhez szükséges a bélyegek bemutatása és csak a bélyegszakértők elbírálása alapján kapható meg az engedély. A legnagyobb érték, amelyre a Magyar Nemzeti Bank kiviteli engedélyt ad különleges indokolás nélkül, 100 pengő. — Ha valaki külföldre akar utazni — mondotta a bélyegkereskedö-informátorunk —, a legpraktikusabb, ha bélyegsorozatokat visz deviza helyett magával, mert a bélyegkivitelnél a Magyar Nemzeti Bank mindig konciliánsabb, mint bármilyen más érték kivitelénél. Nagyobb menynyiségü bélyeg kivitelére a Magyar Nemzeti Bank mindig készségesebben ad engedélyt, mint devizakivitelre és a belyegsorozatok kivitele értékesítés szempontjából már csak azért is praktikus, mert a deviza árfolyama igen magas, mig a bélyegek nemzetközi árfolyama egyelőre még nyugodt egyenletességet mutat és bizonyos, hogy az eladó külföldön mindig megkapja a remélt ellenértéket, sőt, többnyire jó üzletet csinál. A bélyeggyüjtés külföldön sok meglepetéssel szolgál. Nálunk még kezdetleges a szakszerű béb'eggyüjtés, de a nyugati államokban, különösen Angliában, Belgiumban, Hollandiában és Németországban igen fejlett, csaknem minden harmadik ember bélyeggyűjtő. A sorozat- és blokk-gyűjtéseken kivül rengeteg szempontot vesznek figyelembe külföldön, igy van, aki csak repüiőbéiyegeket gyűjt, van olyan is, aki szinek szerint gyűjti a bélyeget, például csak zöld-, vagy csak rózsaszínű bélyegeket vásárol. Persze, hogy a különböző speciális szempontok is befolyásolják tehát a bélyegek értékemelkedését. Olyan specialitások is számbajöhetnek, hogy értékes például egy bélyeglv sarkán levő példány, vagy a nyomás találkozásánál levő sorok. Szegedi vonatkozásban lény az. bogy a bélyegpiacon a kereslet jelentéke* nyen növekszik, •ami gazdasági szempontból ís jelentős dolog, mert a szakszerű bélyeggyűjtéssel bárki vagyonosodásának alapját vetheti meg. „Hz ui szociális politika legtöbb célja a nemzetszaporítás erősítése" Aníal Lajos dr. főorvos előadása az EPOL ankétján Budapest, január 27. Az EPOL', a sokgyermekes csa'.ádok sorskérdéscvel foglalkozó ankétjének má-< sodik napját Antal Lajos dr. nyitotta meg: *Biotogiai honvédelemé cimü előadásával. A magyar* tágnak, mint kis nemzetnek éppen a honvédelem szempontjából kell mindont elkövetnie népállományának fejlesztésérc. — mondotta. Uj szociális politika kell, melynek legfőbb célja a nemzetszaporitás-erősítése. Meg kell alkotni az állami népszaporodási alapot, amely hatalmas bevételi forrásokkal rendelkezhetik az örökösödési jog és adórendszerünk reformjával. Az ankét elhatározta, hogy a hozott javaslatokat emlékirat formájában eljuttatják a törvényhozáshoz és a kormány^ithoz. Egy6en hatalmas ! társadalmi mozgalmat és propagandát indítanak a sokgyermekes csa'ádok érdekében. —oOoLátogatás a Hivatásszervezetben Munkást a munkások nevében (A Délmagyarország munkatársától.) Ahogy belépünk a magyar munkásság délvidéki végvárába, a Hivatásszervezet Korona-utcai székházába, el kap a munka lázas üteme. Itt is, ott is munkáscsoporíok, az élet dala hullámzik bennük. A láza? sietségben sem ta'álunk idegeskedést, kifakadó szót' a kedvvel végzett munka öröme árad. A gyűléseket szakonként tartják 5 nagy teremben, zsúfolt házzal s — amint Radnai Mikes dr titkár megjegyzi — nem ritkán éjfélig is elnyúlnak az élénk megbeszélések, viták. Most a vasárnapi választásra készülnek. Propagandaröpcédulákat csomagolnak, címeznek, hogy a két hivstásszervezeti jelöltnek hiveket szerezzenek. Az történt, hogy az egyik lista nagyipari munkaadót je'.ölt a vasárnapi választásra. Erre a Hivatásszervezet rögtön munkába lépett, hogy a munkások érdekeit érvényre juttassák. A IX. kerületnek 80—90 százaléka munkás, kisember: miért ne képviselhetné őket olyan valaki, aki közülük nőtt ki, akihez több bizaa'muk lesz. A Hivatásszerveaet jelöltjei: Magyari Lajos Orion-börgyári munkás és Földváry Sándor kéményseprősegéd-üzletvezető. Mind a kettő szakosztályi elnök, kipróbált, képzett, intelligens és tevékeny munkás, akik teljes felvértezettséggei és lelkes odaadottsággal fogják képviselni övéik érdekeit a város közgyűlésein. Jellemző a Hivatásszervezet munkatempójára^ hogy alig arasznyi idő alatt mintegy 8000 munkást sorozott zászlaja alá. Nagy bizalommal bucsuzunk el a Hivatásszervezet titkárságától, abban a reményben, hogy küzdelmeinek diadal lesz a gyümölcse. (Ö. D.)