Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-03 / 2. szám

Kedd, 1939.1. 3. politikai napilap XV. évfolyam 2. szám. n Sárkány-mozgalom Az elmúlt esztendő decemberében egy uj mozgalom lépett a közélet porondjára. Szó­vivői a Törzsökös Magyarok tömö­rülésének nevezik Sárkány cimen indított folyóiratukban hirdetik meg figyelemreméltó programjukat. A mozgalom kirobbanása logikus követ­kezménye a zsidókérdés rendezésének és a hungaristák mohó terjeszkedési vágyának. Pethő Sándor, a Magyar Nemzet kiváló közirója vetette fel egyik vezércikkében azt a gondolatot: „Magyar érdek-e, hogy többé­kevésbé asszimilált indigónak (zsidók) he­lyébe félig-meddig, vagy talán sehogyse asz­szimilált más indigénák (árják) jöjjenek?" A gondolat azzal a konklúzióval zárul: „Magának a magyar fajnak semmi különö­sebb előnyét sem látnók a zsidókérdésnek egy olyan rendezésében, amely asszimilált zsidók helyett a nácizmusban disszi­milált svábok részére készítené elő a 80:20-as arányszám revízióját." A Sárkány programcikke „Törzsökös, to­tális faivédelmet" cim alatt a következőket irja: „Hovatovább árjákból lett keresztény testvéreink hozzáfogtak, hogy bennünket is teljesen kiszorítsanak. És ez nem is látszott már számukra nehéz feladatnak, hiszen a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyáról hozott törvény, amely a zsidóság egyenjogú­ságát nyirbálta meg, immár a zsidó egyen­súlytól is megfosztotta mohó előretörésüket. A kisebbségbe szorult törzsökös magyarság egyre nehezebb helvzetben van. Mit kell fenni tehát a törzsökös magyar értelmiség­ért? Okos, de vasfegyelemmel szervezett ki­sebbség médiára helyes taktikával kell vis­szaszereznie azt a hatalmi és társadalmi bir­tokállományt, amelyet az idegen térhódítás tőle elragadott. Nem szabad agresszív és ex­panzív fajvédelnii programot felállítani, mert ebhez nincs elég ereje. A lehetőség szerint vissza kell vonulnia attól, hogy az expanziv áriafajvédelem szekerét vontassa, amelynek bakián a sváb kocsis hajt és amelyben neki csak a gebének a szerepe jut. E helyett meg kell szerveznie minden oldal felől a saját, to­tális és egyelőre védelmi állást elfoglaló tör­zsökös nemzeti küzdelmét: a totális és nem­zeti fajvédclmct." A zászlóbontókra ezekután már csak az a feladat vár, hogy tisztába tegyék a program­ba burkolt Ankerschmidt-kérdést és őszinte baráti jobbot nyújtsanak a szentistváni állam­eszmét tisztelő, áthasniíulásra hajlamos né­met-magyar testvérek felé. Ez az uj fogalmazásban jelentkező faivé­delem elismeri, hogy a tiszta faj fogalma fik­ció, mert nemcsak mi, magyarok, de Euró­pa minden népe keveredett faj. De az is bi­zonyos, hogy az idegen származásúak is az idegen nevüek között vannak olyanok, akik családjuk évszázados múltja és a magyarság­gal történt vérkeveredésük folytán teljesség­gel magyarokká váltak. Ám vannak olyanok is, akik magukban hordják idegen fajiságuk tudatát és fajiságuk szolgálatának készsé­gét is. Figyelemreméltó a Törzsökös Magyarok azon megállapítása, hogy a törzsökös mag y a rs ágnak saját hazájában kisebbségi érzései vannak. A tör­zsökös magyarság saját lelke és belső ér- | zései szerint kívánja megállapítani á magyar élet berendezését. Nem ak^r technikai beren­dezésektől csillogó O s t r a u m, avagy Siedlungsgebiet lenni. A törzsökös magyarok mozgalma tehát a zsidókérdés elrendezésén tul a Hungarizmus megtévesztő cimcbe burkolt germán szellem terjeszkedésének akar gátat emelni. A magyar élet érzékenyebb lelki szeizmog­ráfjai már jókor megérezték a hungaristák mozgolódásában jelentkező idegensé­get. Ennek a „völkisch"-gondolatnak anti­toxinját termelte ki a közhangulat a törzsö­kös magyarságnak megmozdulásában. Az egészséges szervezetnek reakciója ez a frá­zisok felhőiébe zavarodott torzkeresztesek kártékony Iélekrombolásával szemben. A hungarizmus gondolatát egy nagy asszimi­miláns, Prohászka Ottokár fogal­mazta meg klasszikusan szabatos értelmezés­ben az „Élet" cimü folyóirat egyik vezető cikkében. Abban nem volt agresszív fajma­gyarkodás, de annál több felemelkedés n Szent István alkotta állameszme magasságá­ba. A torzkereszteket faragó és torzelmélete­ket fuvolázó neo-hungarizmus ezt a szépsé­ges, tartalmában mély értékeket bordó fo­galmot deformálta és kompromittálta. Kiér­zik belőle a Made in Germany eredet, avagy ami még értéktelenebbé teszi, annak majmo­lása. A Sárkány-mozgalom kétségtelenül a ten­gelyéből, valódi értelméből kizökkent hun­garista mozgolódásnak reakciója. Ha elméle­tét még nem is tudta szabatosan kiépíteni, de már puszta jelentkezésében is figyelemre­méltó. Ösztönök megnyilatkozása, mély ér­zéseket gerjesztő jelenség. Érdemes arra, hogy a nemzet sorsát kémlelő lelkek figye­lemmel kisérjék fejlődését. Daladier látogatást tett Korzika szigetén és tovább indult Tuniszba X francia miniszterelnök utazása és az olasz aspirációk Páris, január 2. Daladier francia mi­niszterelnök újév napjan délben elindult tu­niszi és korzikai útjára. Este 10 órakor Tou­lonba érkezett, háromnegyed órával később a „Foeh" páncélos cirkáló fedélzetén útnak indult Korzika felé. Hétfőn délelőtt kilenc órakor megérkezett Ajaccióba. A miniszterelnök ágyúdörgés és a lakos­ság lelkes tüntetése közben átszállt a „Foch" cirkálóról egy kis torpedónaszádra. A parton Korzika prefektusa és a korzikai parlament képviselő tagjai fogadták. A tömeg lelkesen ünnepelte Daladier miniszterelnököt, aki a polgármester üdvözlő szavaira beszédben válaszolt. — Amikor Franciaország üdvözletét ho­zom — mondotta —, nem . mulaszthatom- el, hogy meg ne álljak az Önök szigetén, amely természetes gócpontja az anyaországnak és összefűzi vele Önöket. Tudjuk, hogy megőr­zik saját hagyományaikat, tudjuk, hogy kü­lönböző területek egyéni hagyományai csak erősítették Franciaország egységet. Bármi­lyen is eredetünk, mindenekelőtt franciákká váltunk, mert franciákká akartunk válni. Fran­ciaországnak nincs szüksége arra, hogy erő­szakos, fenyegető legyen, nincs szüksége ár­ra, hogy engedien, Franciaország a szivek­ben és a lelkekben él. Franciaországnak arra van szüksége, hogy erős legyen és erős is. Ezt akartam mondani Önöknek, akik katona­és tengerésznép fiai. Ezután lelkes éljenzés közben felszállott a hadihajó fedélzetére, amely rövidesen el­hagyta a kikötőt. A miniszterelnök hajója negyed 4 órakor érkezett Bastiába, ahol a lakosság lelkesedéssel fogadta, majd hat órakor Daladier hajóra szállt és tovább utazott Tunisz felé. X francia salfO A párisi sajtó politikai és erkölcs! szem-' pontból egyaránt nagy fontosságot tulajdo­nit Daladier utazásának. A lapok hangsú­lyozzák, hogy az utazás szorosabbra fogja fonni a Franciaország és északafrikai tartó­mónyai között fennálló kapcsolatokat. Az Ordrc szerint Daladier északafrikai lá­togatása azt jelenti, hogy Franciaország min­den körülmények között meg fogja védel­mezni gyarmatbirodalmának területét. A Journal hangoztatja, hogy Franciaor­szág hajlandó megegyezni Olaszországgal észszerű alapokon. Evégből azonban felesle­ges kísérletet tenni Franciaország megfélem­litésére. Más szeleket is láttunk már — Irja a lap. Felesleges dolog továbbá a megegye­zés céljából nemzetközi értekezletet hívni össze. Á két ország között szilárd és gyümöl­csöző megegyezés jöhet létre francia-olasz közvetlen tárgyalások során. Az Excelsior felveti a kérdést, hogy Olasz­ország voltaképen mit kiván Franciaország­tól. A lop szerint nem valószínű, hogy olasz részről akár Tuniyz, akár Korzika, akár Dzsi­buti bekebelezésére gondolnának. Valószí­nűbb, hogy Olaszország Tuniszban francia---1 olasz közös kormánvz.atot óhajt létrehozni, még pedig olyan módon, hogy a tuniszi olasz alattvalók ügyeit egy olasz prokonzul, vagy* ! legátus irámátsa. a francia kormányzatié] tel­| jesen függetlenül. i

Next

/
Thumbnails
Contents