Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-26 / 21. szám

7 tartja, hogy a légvédelmi gyakorlatok és a légi támadások esetéri is a lelkészeknek ugyanaz a mozgási szabadság biztosíttassák, mint az orvosoknak. Mint a régi képviselőház egy tagja, kegyelettel adózik azoknak a légi magyar képviselőknek, akik annakidején annyit küzdöttek és harcoltak o magyar vezényleti nyelvért és a hadsereg magyar zászlaiért és akik nem érhették meg, hogy azt törvény biztosítsa. a Húz ezután a honvédelmi javaslatot általánosságban elfogadta. Az interpellációk Ezután megkezdték az interpellációk tárgyalását. •D r ó z d y Győző az első interpelláló a magyarországi cigánykérdés ügyében. Történelmi visszapillantást vet a cigányok származására. Indiából indultak el. A nyelvük árja nyelv, a fajuk tiszta árja. És mivel ők keveredtek talán a legkevésbé, tehát a cigányok a legtisztább árják. Elmondin azután, hogy a cigányságnak Ázsiából Európa felé áramló első csapatai igen arisztokratikusak voltak, magukat hercegeknek, grófoknak, sőt királyoknak tartották. A jómodoru, vagyonos embereket előbb iól fogadták, azután elkezdődött a cigányülclözes. Európa egyetlen országában sem akarták őket befogadni, golyóval, akasztófnvnl irtották őket és Magyarországon is sokat kivégeztek közülük. Mária Terézia egyerresen elrendelte, hogy minden cigány anyától el kell venni a gyermeket, a cigányoknak nősülni sem szabad. — Megbízhatónak látszó becslés szerint a cigányok száma Csonkamagyarországon 150 —150.000 között lehet. Nem akar ezeknek külön népcsoportot létesíteni, nem követel cigány államtitkárt, nem akarja hogy mint képviselők heiöjjenek a Házba Magyari és Kóczé. A cigány igenis ne legyen külön népcsoport, hanem maradjon a magyar társadalom egy létege. A cigányságnak az a része, amely nem muzsikál, vagy nem foglalkozik más 'tisztességes munkával, elviselhetetlen élősdi réteg a magyar parasztság között. A vasdiktátor R a j n i s s Ferenc interpellációja következett: „a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. ügyével kapcsolatos gazdasági visszaélések tárgyában". — Biró Pál volt n vasdiktátor — mondotta —, ő képviselte a magvar termelést a nemzetközi vaskartellben. 14 millió pengő bruttó bevételről tettek tanúságot azok a mérlegek, amelyek alapján eligazodni nem lehet. Hatalmas osztályokkal biró vállalatnál egyedül egy ember nem követhet el valutasibolást. Egyedül Biró Pált, akinek elegendő időt adtak a szökésre, nem lehet egymagában felelőssé tenni. Kijelentette ezután, Kogy a kartellek a vámpolitika következtében szereztek vagyonokat, azért ezekben a kérdésekben nem lehet a tiszta magántulajdon álláspontjára helyezkedni. Erélveskezü kormánybiztos {kiküldését kéri a Rimamurányi élére, hogy a felelősség kérdését megállapíthassák. Tudni akarjuk, mi van a noteszben, tessék beszélni a noteszről. Lehetetlen, hogy a tárgyalásokat ugy vezessék, hogy ami kényelmetlen és kellemetlen, azt félreteszik és amit le lehet tárgyalni, azt előadják. — Ha meglesz a zsidótörvény — mondotta végül — és vele egyidejűleg nem lesz meg a ' gazdasági élet felülvizsgálása, akkor a zsidótörvény azért fogja az országot tönkre tenni, mert nem tettük meg egyidőben azokat a megelőző intézkedéseket, amelyek nélDÉTMA GYÁR ORSZÁG kül a zsidótörvény végrehajtása csakugyan romlásba döntheti az országot. Német isko!a Horváth Zoltán interpellációja következett ezután a pilisborosjenői elemi népiskolában bevezetett német tanítási nyelv tárgyában. — Értesültem róla — mondotta —, Kogy most már nemcsak a pilisborosjenői elemi iskolában, hanem egyéb németajkú községekben is, minden tiltakozás ellenére, németre változtatták a tanítási nyelvet. Nem tudom megérteni, miért és kinek a a kedvéért történik, hogy az apró gyerekeket, akik szintén magyarok akarnak lenni, rákényszerítik, hogy németül tanuljanak. — Hogyan lehetséges, Kogy valaki, aki nemzetgyalázósért bűnösnek mondatott ki, olyan jogokat követeljen, amelyek beleütköznek az állam szuverenitásába. Miért teszik ezt? Mi ennek az inditó oka? A magyar embernek kell, hogy a lelkét elszomoritsák ezek a dolgok. Kérte a kultuszminisztert, hogy állitsa viszsza ezekben a falvakban a magyar iskolát. Legyen minden sváb faluban, ha kívánják, német iskola, de legyen magyar iskola is. Bizzúk a lakosokra, melyik szülő melyik iskolába akarja íratni gyermekét. De nem lehet község a magyar állam területén, ahol csak német iskola van. A minisztertől várja a megnyugtatást és azt, hogy a magukat vezéreknek feltornászó urakat hessegesse el, ha pedig olyan német akad, aki nem vállal velünk itt közösséget, az vándoroljon ki n szomszéd hatalmas, nyolcvanmilliós birodalomba. Egv sváb község Baross Endre „több fővároskörnyéki sváb község kérelme a magyar nyelv tökéletes elsajátítása tárgyában" interpellált. A fővároskörnyéki sváb nép olyan fejlődési folyamaton megy át — mondotta —, amelyet feltétlenül nekünk kell irányitanunk. Felolvasta Solymár község kérvényét, amelyet ötszázan irtak alá. Solymár község ebben a kérvényben azt panaszolja, hogy kényszeritik a gyermekeket, hogy németül tanuljanak. „Mi nem akarunk németül tanulni, hiszen úgyis tudunk, hanem magyarul akarunk tanulni, mert ha magyarul nem tanulunk, elpusztulunk a főváros szomszédságában." Nekünk nemcsak a jó magyar kenyér kell, hanem szükségünk van a magyar nyelvre is. Ne hallgassanak azokra, akik a német falvakat járják, mert azok nem a mi embereink, hanem bérencek, akik maguk mondották. bogy ez a kenyerük." — Ez a sváb nép látja — mondta ezután —, hogy a magyar nyelv tudásában lemarad és ezért zavar állt be a községekben, amit reparálni kell. A különleges lelkialkat vonja magával, hogy a budapestkörnyéki svábság semmiféle népközösségi gondolatba nem tud belehelyezkedni. — Ezt nyomatékosan le kell szögeznem a kormányzat és a hiányosan informált berlini kormány felé is. Amennyiben a berlini kormány érdeklődik ezeknek a sváboknaka sorsa iránt, meg fogja találni a módot, Kogy a magyar kormánnyal együtt tegye azt meg Legutóbb egy német népművelési tisztviselő ezt mondotta: — Nein Verdimnél van a német temető, hanem Magyarországon. (Hallatlan! — kiáltják a képviselők.) — Vigyázzunk, Kogy ne németesitsük el öz óvodát is. — Basch ur azt akariai — kiáltiák. A kultuszminiszter válasza Csütörtök, TQ3Q. január 26. egészen németajkú iskolát kivannak gyermekeik számára. De meggyőződésem és tapasztalatom, hogy vannak — és pedig nagyobb számban —, akik magyar iskolát kívánnak és nem kivannak mást, minthogy gyermekeik a német irást-olvasást, a német nyelven való számolást sajátítsák el. Sokan vannak tehát, akik magyar nyelven és magyar szellemben kívánjak gyerekeiket neveltetni. A miniszter ezután arról beszélt, Kogy minden községben nem lehet felállítani mind a három iskolatípust már csak pénzügyi okokból sem. A helyzet ugy alakult, hogy 576 tanitó magyarul, 751 tanító vegyesen fog tanítani. A rendszer bevezetése miatt építendő uj tantermek száma 80. Mindenesetre megszüntette azt, hogy a községekben ez ügyekben gyűlések legyenek. Beírások mindenütt az anyanyelv szerint történnek. — Nem fogom engedni sem a magyar állam, sem a magyar kormányzati intézkedési jogának csorbítását. Vannak emberek, akiket mpg lehet győzni, de sokan vannak, akiket nem lehet meggyőzni, — mondotta végül a kultuszminiszter. Kivándorlás M e i z 1 e r Károlv interpellált ezután a miniszterelnökhöz a magvarországi zsidóság kivándorlása ügyében. Tiltakozott az ellen> hogv a kormánv nem tiltja meg a zsidóság vagyontárgyainak külföldre való kivitelét. Kérte a kormányt, hogy ismertesse azokat az elveket, amelvek alapján a kivándorlás történni fog. A figyelmet felhívta a külföldre szakadt magyarok visszatelepítésének fontosságára. \ Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. _ R u p e r t Rezső a miniszterelnökhöz Intézett interpellációt a Felvidék Corpus separatum jellegének megszüntetése sérelmeinek képviselőházi bizottság utján való megvizsgálásáról. Nem tartja megokoltnak a Felvidék különálló helyzetét. Az utóbbi időbért panaszok érkeztek a Felvidékről is, de a csonka országban is panaszkodnak a Bataüzemek miatt. Parlamenti bizottság kiküldését tartja szükségesnek. Kérte, Kogy állítsák vissza az önkormányzatot a Felvidéken is. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. Takács Ferenc sürgette a mezőgazdasági munkásság bérkérdésének rendezését. Teleki Mihály földmüvelésügyi miniszter közölte, hegy a mult évi 1.68 pengős átlagos napszámbérrel szemben most 1.96 pengő a napszámbér. Ez 16.7 százalékos emelkedést mutat. Megfelelő intézkedéseket kiván tenni a mezőgazdasági munkásság téli foglalkoztatására. A Bata-gyár T ó b 1 e r János a magyar cipőipar védelmei tárgyában interpellált az iparügyi miniszterhez. Esztergályos János a Bata-gyár magyarországi letelepedése ellen tiltakozott. K u n d e r Antal iparügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy az érsekújvári cipőüzem 1932-ben alakult és a Bata-rendszer szerint állítja elő a cipőket. A kisiparosság védelme címén elhangzott felszólalás voltaképpen 700 munkáscsalád megélhetését veszélyeztette. Azt mondották, hogy ez az üzem nem magyar. Magyarországon sajnos, több üzem van, amely nem magyar tulajdon. Gondoskodás történik, hogy rövid idő alatt az üzem vezetése teljes mértékiben magyar kézbe kerüljön. Ha Bata-rendszerü cipőüzem akar működni Magyarországon, á kisiparosság szempontjainak teljes figyelembevételével adnak engedélyt. Jaross Andor felvidéki miniszter emlékeztetett arra, hogy a mostani államfordulat lázas napjaiban az érsekújvári munkásság a legnagyobb aggodalommal látta, hogy a Bata-gyár le akarja állítani az üzemet. Az érsekújvári nemzeti tanácson keresztül akkor mi készséggel tettük lehetővé, hogy fennmaradjon az üzem. Gondoskodás történt, hogy magyar érzelmű, gerinces ember álljon a vezetőség mellett ellenőrzőként. Peycr Károly a munkanélküliségről infer-, pellált. Kun der 'Antal iparügyi miniszter: "A" kormány munkaalkalmak teremtésével segit a munkásokon. Ha a számukat nézzük az ipari termelés különböző áüaiban, látjuk, hosy » foglalkoztatás nagyobb, mint az elmúlt esztendőben. Az ülés háromnegyed 8 órakor ért véget. FRIT/ GERGELY műköszörűs, Mérei-u. 2. (Püspökbaxár) acéláruk. Fodrászcikkek Teleki Pál kultuszminiszter válaszolt az elhangzott két interpellációra. — Tapasztalatom és meggyőződésem — mondotta —, hogy vannak olyan németajkú állampolgárok és olvan községok, amelyek