Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-25 / 20. szám

Szerda, 1939. január 25. DÉCM A GY A R OR S7 A G 3 Később indul mafd Budapestről a délutáni és esti szegedi gyors az uj menetrend szerint Menetrendi értekezletei tartottak a szegedi városházán (A Délmagyarorszag munkatársától.) Kedden délelőtt menetrendi értekezlet volt a városháza bizottsági termében. Az értekezleten. resztvettek: Ricsóy-Uhlyarik Béla dr., Csongrád és Békés vár. megyék főispánja, Pálfg József dr., Szeged polgármestc.c, Dósa István alispán, Varga Gyula dr. gyulai polgármester, K. Nagy Sándor szentesi polgármester, Nikelszky Jenő makói polgármester, Tonelli Sándor dr., a szegedi kereskedelmi és iparkamara főtitkára, Raincr Ferenc kamarai elnök, a MÁVAUT és az SzCSV (a volt ACsEV) kiküldötte, a MÁV részéről Bánhegyi István, a vasutigazgatóság forgalmi osztályának főnöke, valamint a pestmegyci kereskedelmi érdekeltségek küldöttsége. Az értekezleten Bánhegyi István elnökölt. Megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a tavaszi menetrend megállapításánál a legnagyobb mértékben igyekeznek honorálni a fölmerült kívánságokat. Most van tárgyalás alatt a Budapest— Békéscsaba—Arad gyorsvonat menetidejével kapcsolatos az a kivánság is, hogy a vonatpár indulását két árával előbbre hozzák. Eddig 9 órakor indult Budapestről, a tervek szerint hét órakor indulna. Ehhez a csatlakozásokat is hozzá kell igazítani,'illetve az eltolódásokat megfelelően beilleszteni. Ugyancsak ez a vonat este 22.15-kor érkezne vissza Budapestre. Ez a változás nagy környéket érdekel és a mellékvonalak bekapcsolódása nagy körültekintést igényel. A Budapest—Stegcd gyorsvonat menetidejének megváltoztatására is érkezett beadvány az értekezlethez. Itt mindössze tízperces eltolódásról lenne szó; a Budapestről 14.05 perckor induló gyors 14.15-kor indulna és igy 17.16-kor érkezne Szegedre. Ugyancsak a későbbi gyors, amelyik 18.50-kor indult eddig, a mostani elgondolás szerint 19.10-kor indulna Budapestről és 22.05-kor érkezne Szegedre. Az értekezlet hosszasan tárgyalta a kérelmet, amely a budapesti tartózkodás szempontjából sokat jelentene az ügyes-bajos dolgokat intéző vidékiek számára. Valószínű, hogy a keresekedelemKorzó Mozi Storda, csütörtök A Metró filmgyár újdonságai II lázadó férj Házassági komédia. A főszerepben : Dobért nontgtjmertj es Virginia Bruce Ma nagy premier a Belvárosi Moziban CROMN példátlanul nagysikerű regényének filmváltozata REZTABLA KAPUALATT A METRÓ GOLDWyN MAYER nagyszabású feldolgozásában, a főszerepekben Dr. Manson Róbert Donát Krisztina ...... Rosalind Russcl és a Metró gárdájának legnagyobbjai. Előadások: 5, negyed 8 és negyed 10. ügyi minisztérium is jóváhagyja ezt a változást, bár igen figye'emreméltó az az ellenérv, hogy a mellékvonalakon ezzel a várakozási idö jelentősen megnőne. Rendkívül érdekes vitára adott alkalmat a Békésgyu'a—Békéscs-ba—Szeged vonatközlekedés ügye. Ugyanis évek óta panaszok hangzanak el a lassú közlekedés miatt. Az értekezlet elhatározta, hogy a menetidőt megrövidítik vonatonként félórával. Sámson kő ség kikü'dötte fe'panaszolta, hogy a község 70 kilométernyire fekszik a vasútvonaltól s valami módozatot kell találni, hogy a község bekötő uíat kapjon a vasúthoz. Ugyancsak megindult az intervenció tbban az irányban, hogy Szeged és Szentes között autóbuszközlekedést állítsanak be. A menetrendi értekezletről készült jegyzőkönyvet Bánhegyi István felterjeszti a kereskedelemügyi minisztériumba, ahol az egyes pontokat ismét leiárgyalják s érdemben határoznak. Az uj menetrend, amennyiben a kereskedelemügyi miniszter a javasolt vá toztatásokat is jóváhagyja, májusban lép életbe. A honvédelmi miniszter beszéde a Házban a magyar hadseregről »A nemzet nyugodtan bizhatja magát a hadsereg védelmére« — »4 tisztikar nem foglalkozik pártpolitikával, pártokon felQI álló nemzeti érzés hevili, hü a kormányzónak teteti eskühöz és az alkotmányhoz« Budapest, január 24. A honvédelmi miniszter nagy beszéde volt a képviselőház keddi ülésének eseménye. Az ülés elején Szinyei Merse alelnök bmutatta az-Országos Izraelita Iroda kérvényét, amelyet Bródy Ernő terjesztett a Ház elé. A kérvényt áttették a zsidójavaslattal foglalkozó bizottsághoz. A honvédelmi javaslat vitájában Hubay Kálmán szólalt fel. Azt mondotta, hogy a javaslat nem a kormány, hangm a honvédség és a honvédelmi miniszter személye iránti bizalomból fogadja el. A karpaszományosokat hadapródnak kellene nevezni. Ezután Bartha Károly honvédelmi miniszter mondotta beszédét. Elfogódottan szólalt fel először a Házban, mert mélyen átérzi az általa képviselt javaslat megbecsülhetetlen értékét. Sikerült honvédségünket — mondotta — a trianoni korlátozások ellenére magusszinvonalu hadsereggé fejleszteni, amely európai összehasonlításban is jól megállja helyét. A vita során pártkülönbség nélkül megnyilvánult a szeretet a honvédség iránt. Ugy a maga, mint a honvédség nevében köszöni ezt az elismerést és biztosítja a nemzetet, hogy a honvédség mindig érdemes marad az elismerésre. — Katonás őszinteséggel rá kell mutatni arra, hogy a javaslat az eddiginél nagyobb áldozatot kiván a nemzettől. Háború esetére tervgazdasági alapon kell berendezkedni és ily módon kell biztosítani a polgári lakosság ellátását. Gondoskodni kell arról, hogy a háborúban az egyéni szabadság érvényesülése az ország nagy érdekeit nc veszélyeztesse. — Végtelenül fontos, hogy a háborúban az egész nemzet egységes politikai vezetése biztositható legyen. Az egységes politika! ( vezetésnek a szerve lesz a jövőben a legfőbb | honvédelmi tanács. — A honvédelem egyik legfontosabb eleme — mondotta — az állam gazdasági felkészültsége. Csapataink a világháború végén mindenütt ellenséges területen harcoltak s hogy mégis elvesztettük a háborút, azt gazdasági felszerelésünk hiányosságának köszönhetjük. Ezután a tisztikar politizálásának a kérdéséről beszélt. A valóságnak megfelelő helvzet az, hogy a tisztikar mint ilyen, nem politizál. . Egyénenként túlnyomó részben él a tisztikar tagjaiban a meggyőződés, hogy a pórtpolitikai harcokba való beavatkozás csak az ország érdekeinek veszélyeztetését idézheti elő. A tisztek betartják a kormányzónak letett esküt és hivek az alkotmányhoz. A tisztikar nem foglalkozik pórtpolitikával, hanem pórtok felett álló nemzeti érzés heviti. — A magyar tisztikar azonban nem idegen test a nemzet életében, ezért nem nevezhető politizálásnak, ha a tiszt bizalmas körben bírálatot mond napi eseményekről. Voltak azonban, vannak és lehetnek egyes tisztek a jövőben, akik a maguknak tulajdonított küldetés hitében, vagy akár a gyorsabb előremenetel kedvéért a pártpolitika felé tájékozódnak. Az ilyenektől elvárom, hogy mint önérzetes és becsületes honvédtisztek, elsősorban önmaguk vonják le az igy beállott összeférhetetlenség következményeit. (Általános helyeslés.) Ha pedig ez mégsem történne meg, az illető tiszt biztos lehet afelől, hogy én magam fogom vele szemben ezeket a következményeket levonni. A miniszter ezután a vita szónokainak válaszolt. A nők munkaszolgálatát illetőleg, ha meglesz az országos nővédelmi tanács, készségesen fogja annak a véleményét kikérni. A legutóbbi válság idején sok tapasztalatot szereztünk s a légvédelem azon az uton van, hogy korszerű szinvonalat érjen el. Végül a szocialista szónokoknak válaszolva, kijelenti, hogy tudatában, van a munkásosztály fontosságának a honvédelemben. A miniszter beszédét a Ház nagy tetszéssel fogadta. M a 1 a s i t s Géza szólalt fel ezután. Köszönetet mond a miniszternek azért, hogy megmondotta, hogy az 1918-as összeomlás oka a gazdasági helyzet volt. A magyar népet nem érheti vád, mert erején felül megtette kötelességét. A legnagyobb önfeláldozás árán sem tehettük meg, hogy a hadsereg ellátásán felül még Ausztriát és Németországot is mi élelmezzük. Ilyen körülmények' között nem csoda, ha a hadsereg nem kaphatta meg a kellő támogatást. Dc erről nem a magyar nép tehet, hanem a hasznavehetetlen osztrák szoldateszka. Ehhez járult még, hogy a magyar nép belefáradt a háborúba, mert nem látta a háború célját. Malasits felemiitette ezután, hogy az utóbbi napokban külföldi cégek arra szólítottak fel bennünket, hogy ne fejlesszük n zsidók által teremtett ipart, hanem az iparSzéchenyi Mor.l Szerdán 5, 7. 9 A magyar színeszek élgárdája a legvidámabb magyar nagy produkcióban Az ember néha téved Tőkés, Dayka, Csortos, l'ágor, Mály, Gózon.