Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-25 / 20. szám

Szerda, 1939.1. 25 KERESZTEIIY POLITIKAI UAPILAP XV. évfolyam 20. szám Az angol példa Az angol távirati irodák közlése szerint hatalmas méretű politikai aktivitás indul meg Angliában, melyben az angol politikai életnek minden tényezője résztvesz. Ennek az akciónak az a célja, hogy a honvédelem kiépítése terén szükséges teendők felől felvilágosítsa az angol népet és egységes közvéleményt alakitson ki. Kedden tartották meg az első ülést s ezen a gyűlésen deklarálták Anglia politikai pártjai a treuga Deit. A kormány a konzervatív párttal és munkáspárttal együtt intéz felhívást az angol nemzethez, hogy teljesítse' mindenki kötelességét s hozza meg mindenki azt az áldozatot, amit a nemzetvédelem megszervezése tőle vár. A keddi gyűlésen kormánypárti és munkáspárti szónokok egymást multák felül a kötelességek öntudatositásában s a lelkesedés felszitásóban. Az uj véderőtörvény vitája nálunk is a teljes megegyezésnek, a nemzet értelmi és érzelmi összehangolásónak képét mutatta. A bizottsági tárgyalások alkalmával elvi kérdésekben voltak viták, de a javaslat rendelkezéseiben, a törvény szövegében megtudott egyezni a kormány és ellenzék, ami mindenesetre arra mutat, hogy az aggodalmak komolyak, az érvek súlyosak voltak s hogy a kormány nem zárkózott el a jevitást célzó javaslatok meghallgatása és mérlegelése elől. Mint messzi pásztorsip elmosódó hangja, mint remegő vox humana felsejlik bennünk a kérdés: nem 1 e h e t n e-e összeforrasztani a nemzet lelkét, akaratát, meggyőződését, nem lehetne-e hasznos munkára kényszeríteni fel-felcsapó szenvedélyeit? Ha a világ ura, — talán inkább igy mondhatjuk már: a világ egyik ura, — Anglia, meg tudta teremteni a nemzeti egységet s ha az angol világbirodalom pártjai, melyeket nemcsak vérmérséklet és temperamentumbeli 'különbségek választanak el egymástól, hanem világnézet, társadalmi szemlélet, történelmi hagyomány és osztálykülönbség is, tehát nagyjóban minden, ami egymástól emberi csoportosulásokat elválaszthat, kezet tudnak egymással fogni s kezet is tudnak egymással szorítani, amikor nagy nemzeti érdek forog kockán, akkor mi, kis nemzetnek a hadak országútjára kivetett népe, miért nem csak azt keressük, ami a korlátokat ledönti, a válaszfalakat lebontja s egyetlen útra terelhet mindenkit, akik — itt élned, halnod kell — akarva, nem akarva, de ezerszer inkább akarva, osztozkodni vagyunk kénytelenek a nemzet felemelkedésében, vagy — amitől az Isten óvjon, — hanyatlásában? A helyzet olyan kísérteties, a jövő utjai annyira bizonytalanok, a „ködfoltok" olyan fenyegetőek, minden mozdulatnak, minden lépésnek elvétése annyi veszélyJyel jár, hogy valóban összehajthatna bennünket a közös fenyegetés félelme s a közös védekezés parancsa. Miért van az, bogy mindenki a maga külön receptje szerint akarja megvédeni népét s akarja boldogítani hazáját. Nem akarunk triválisak tenni ezekben a sors lépéseitől visszhangos időben, de nincs annyi konyharecept, mint ahány recepttel dolgoznak ma a politika uagykonyhájűnuk szakácsai. Soha annyi bizalmatlanság nem ékelődött az emberek közé, mint amennyi ma atomizálja a magyarságot. Soha annyi válaszfal nem volt a legellentétescbb politikai irányzatok képviselői között, mint amennyi ma az egy uton haladókat, egy cél után törekvőket, egy, ha nem is teljességgel azonos meggyőződésen levőket egymástól elválasztja. Ma árnyalatok jobban választják el egymástól az embereket, mint — nem is régen, — a legs/.ögesebb és legellentétesebb különbségek. S az ellentétek is sokkal élesebben, sokkal kiméletlenebbiil, a magunk meggyőződésének feltétlen és százszázalékos érvényesítése s a szembenálló álláspont letörése vágyával ütköznek ki. Valamikor csak a szembenálló érveket akarták megsemmisíteni, az ellentétes álláspontokat akarták megdönteni, ma meg akarjuk semmisíteni azokat is, akik mást hisznek, mást vallanak, mást hirdetnek. A képviselőház keddi ülésén felszólalt a honvédelmi miniszter s a képviselőház ünnepi egvhangusággal tapsolta meg szavait. Páris, január 24. Barcelonában rendkívüli intézkedésket foganatosítottak. M a r t i n e z B a r r i o elnöklete alatt védelmi juntát alakítanak, ahová M i a y a tábornok rövidesen odautazik Madridból, hogy átvegye az ellenállás irónyitásót. Barcelonában igen súlyos a helyzet. A kórházak tömve vannak sebesültekkel és betegekkel. A város élelmezési ellátása fennakadt.' A lakosság a város belterületén lövészárkokat és megerősített állásokat épil. Szakadatlanul tartanak a légitámadások Barcelona, január 24. A város légi bombázása kedden hajnalban ismét megkezdődött. A repülőgépek II órakor hatodszor bombázták a várost. A nemzeti repülők csaknem szakadatlanul keringenek a város felett, bár a légelhárító ágyuk szakadatlanul dörögnek. Költöznek a külföldiek London, január 24. A barcelonai angol állampolgárokat az angol követség felhívja, hogy a lehető leghamarabb hagyják cl a várost. "Barcelona lőtávolban Bilbao, január 24. A katalán harctéren Yagnc tábornok marokkói csapa'ai a part mentén erőltetett menetben nyomullak e'őre és elfoglalták Garaffi hegyvidéket, amelynek Barcelona megvédése szempontjából nagy fontossága volt. FranA.z igaz, hogy az uj véderőtörvény vitáját zárta le a miniszteri felszólalás. De ma nincs törvényhozási feladat, nincs kormányzati intézkedés, ami független volna a nemzet védelmének kötelességétől és missziójától. Ha a nemzetvédelmi törvény ezt az érzelmi és elhatározásbeli egyhangúságot meg tudta teremteni, miért nem törekszünk erre a lelki egységre akkor is, ha más vonatkozásban kell gondoskodni a nemzet védelméről? Ma minden a nemzetvédelem diktatúrája alatt kell, hogy álljon, — összefonódnak belpolitikai és külpolitika: kérdések, kormányzati intézkedések és törvényhozási elhatározósok, ma egyetlen kötelesség van: karral, értelemmel, áldozattal, kitartással védeni a nemzetet. Ha az angol világhatalom politikai pártjai kezet tudtak egymásnak adni, miért nem tudunk mi is egyesülni a kötelességteljesités mezején, bármit kiván is tőlünk a mindannyiunk gondjára, erejére és hűségére bizott magyar nemzet? cia szakemberek segítségével itt valóságos védőövet építettek. A nemzetiek olyan gyorsan nyomultak előre, hogy meglepték a köztársasági védőket, a fontos állásokat majdnem harc nélkül szerezték meg. Ezzel Barcelona a déli hadsereg látókörébe került. Barcelona kikötője szintén a nemzeti tüzérség lőtávo'úba kerül', éppen ugy, mint az az erőd, amely a barcelonai kikötőt védi. Manresát elfoglalták a felkelők Burgojanuár 24. Kedden délután a nemzeti1 csapatok haderői e foglalták Manresa várost, amelyet délelőtt körülzártak. A Marlorcll helységet,; szintén elfoglalták. Barcelona fiatárán Lerida, január 24. A keddi napon e'.ért eredmény annyit jelent, hogy Barcelona körül a védőövet gyakorlati ag áttörték. Barcelonában a kormány elrendelte, hogy a>' nemzetközi dandárt, amelyet rövid idővel ezelőtt visszavontak a harcból és Barcelonában összpontosítottak, azonnal vessék harcba. A dandár osztagait Barcelona kü'váro^aiban állították fel. Burgos, január 24. A nemzeti csapatok niá/T csak 15 kilométerre vannak Barcelonától, Bilbao, .január 24. A nemzeti csapatok kedden este Barcc'oni közvetlen környékére értek és! mindössze egy ki ométerre állnak a város déli határától. A franciák megszállják Minorcát és Spanyol-Marokkót! Páris, január 24. Feszült várakozás előzte meg a - ter napok óta megbeszéléseket folytatott, előbüj francia kamara keddi ülését, amelyen Bonnet kül- ' a spanyol Del VayoiHit, majd a párisi német nnggügyminiszter nyilatkozatát várták a francia kor- T követte'. Az "Epoquc ugy tudja, hogy a német mány spanyol politikájáról. Bonnet külügyminisz- |' nagykő.elte! folyt'tolt megbe zéléron Bonnet kö-f Barcelona ostroma előtt A nemzetiek áttörték a védelmi gyürüi és Barcelona közvetlén közelében állnak — Miaya tábornok védelmi juntát alakit