Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-22 / 18. szám

Vasárnap, 1939. L 22. KERESZTEM POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 18. szám Béke és barátság ismernünk, h'ogy a Pasics-'korszak sötét em­lékeihez képest a jugoszláviai magyarság mai helyzete biztonságos s talán még nyu­godt is, de mi ezt a biztonságot cs nyugalmat nemcsak ebben az összeha­sonlitásban kívánjuk az elszakított magyar­ságnak. A Sztojadinovics-kormány elég bi­zonyságát adta már higgadtságának, a jog irányában megmutatkozó fogékonyságának s a jugoszláv kormánynak ez az európai szel­leme lényegesen megjavította 'a magyar ki­sebbség helyzetét. De hol van még a jugo­szláviai magyar kisebbség jogi, gazdasági és kulturális helyzete a magyaroszági németek és szlovákok teljes egyen­rangúságot elért életszínvonalától? Ezen a téren még, sok teljesítetlen igéret s be nem váltott feladat jelzi a teendők útját s nem is kételkedhetünk abban, hogy a magyar ju­goszláv barátság legelsősorban a magyar ki­sebbségek politikai, gazdasági és kulturális jogait teszi teljessé. Mi békében és barátságban aka­runk élni Jugoszláviával, eleget akarunk tenni azoknak a kívánságoknak, melyeket Jugoszlávia ennek feltételéül velünk szem­ben támaszthat, de reméljük azt, hogy Ju­goszlávia sem fogja megtagadni azoknak az akadályoknak eltávolítását, melyek a két á 1­1 a m n a k, a két nemzetnek és a két népnek teljes megbékülését nehezítik meg. Áldozatok nélkül nincsenek eredmé­nyek, lemondás nélkül nincs kompromisz­szum s már ezerszer messzebb mentünk el az áldozatok utján s a lemondások terén, mint amilyen ut megtételét most mi kívánhatjuk. Termékeny és termékenyítő béke szület­hetik meg abból a baráti közeledésből, amit a történelmi helyzet készített elő s amit most a baráti Olaszország vett pártfogása alá. A Duna-medence történelmét szabhatja meg a magyar-jugoszláv megegyezés, mely­nek alkotó szellemét a két nép kisugározhat­ja majd a Balkán felé is. Ez a kapcsolat na­gyobb tekintélyévé válhatik a világpolitiká­nak, mint amilyen virágzása tetőfokán a kis­antant volt s komoly, irányító tényezőjévé válhatik az európai politikának. S a magyar nemzet tekintélye, súlya, presztízse és ere­je is megnövekedhetik ebben a barátságban. Beíelezödöli Ciano és Sztofadlnovics tanácskozása Az olasz hiiiliauminiszter vasárnap Belgrádba utazik Belgrád, január 21. A béllyei vadászat szombaton befejeződött. Ma vaddisznóra va­dásztak és a vadászat sikeres volt. A vadá­szat befejeztével ismét hosszabb tanácsko­zás volt Ciano gróf és Sztojadinovics mi­niszterelnök között. Mint beavatott körökből hirlik, a két mi­niszter között valamennyi megvitatásra ke­rült kérdésben a felfogások teljes összhang­ban mutatkozott. Ciano gróf éjjel elutazott Béllyéről, holnap Petricson Pál régens her­ceg látja vendégül vadászaton. Innen az olasz külügyminiszter Belgrádba utazik cs éjjel indul haza Rómába. A délszláv piac Róma, január 21. Gayda a Giorna.e cl'Itáliában megállapítja, hogy Olaszország és Németország nyi t ver enyhe kezdett a jugoszláv piacon. Aí o'a<z publicista azt irja, hogy Jugoszláviában a leg< erö: ebb versenytársa Olaszországnak Németország^ Más államok kevésbé zavarják az olasz kivitelt^, mert például Anglia nem dobja piacra áruit a vi-) lágpiaci árakon alul. Prchala tábornok Husszlról vissszatér Prágába Jelentést tessz a russzinfölái fjelyszetröl Beran minisszíerelnöknek gaszokon megtiltotta mindennemű tanácsko­zás, vagy gyűlés tartását, úgyszintén az uk­rán színeken (kék-sárga) kivül minden más szinü szalag, vagy jelvény viselését. Az el­lenszegülőket megbüntetik. Nagyon kevés hir szivárgott ki a béllyei vadászkastélyban lezajlott tárgyalásokról. Sem elhangzott nyilatkozatokhoz, sem az indiszkréció lésein kiszivárgott értesülések­hez nem kapcsolhatjuk rá a fantáziának mo­torját. Egyetlen körülmény van, amihez kö­vetkeztetéseinket fűzhetjük, hogy Olaszor­szág barátunk s hatalmas és nagytekin­télyű barátunk rendet akar teremteni a Du­na-medencében és a Balkánon. A kisantant Csehszlovákia összeomlásá­val — legyünk anyagszerűek a kép megvá­lasztásában, — kimúlt s ugyanez a sors vár a Balkán-szövetségre is. Azok a hatal­mi szervezetek, melyek a Duna medencéjé­ben s a Balkánon a stabilitás fenntar­tását Ígérik s a stabilitásra voltak, alapitva, ma már — folyékonyakká váltak s áljaikkal több veszélyt jelentenek, mint amennyi biztonságot nyújtottak, ami­kor töltésként szerepeltek életrehivó érdekeik védelmére. Az a népi kaleidoszkóp, amit Európának viharsarka mutat, magárahagyatva egész bizonyosan nem vá­lik a béke és nyugalom tényezőiévé. S ha most az olasz hatalom, mint az Adria t ö b ­b i részének ura, meg akarja teremteni a Duna-völgyének és a Balkánnak nyugalmát és stabilitását, nem kételkedhetünk abban, hogy ez az elrendezés figyelemmel lesz a magyar érdekekre, a magyar aspirációkra s azokra a magyar sérelmekre, amelyeknek or­voslása nélkül nincs nyugalom és nincs kon­szolidáltság. • S mindazt, amit az olasz erő, hatalom és segitő szándék megszerzett számunkra a magyar Felvidéken, most irányjelzően mu­tatja, hogy mit szabad, mit lehet s talán: mit kell várnunk az olasz beavatkozástól. S van még egy tény, ami a jövendő Jóre­ménység foka felé duzzasztja vitorlánkat s ez a baráti viszony, ami Magyarország és Jugoszlávia között az utóbbi években kiala­kult. Nemcsak mi nem felejtettük el, de Ju­goszlávia politikai nyilvánossága is emléke­zetében tartja azokat a szavakat, melyekkel Magyarország főméltóságu kormányzója nagyjelentőségű mohácsi beszédében a ba­rátság kapuit megnyitotta Jugoszlávia felé. A magyar nép és a szerb, horvát nép soha egymás ellensége nem volt. Lehettek viharok, jöhettek felfordulások, melyek egy­mással szembeállították ezt a két testvérné­pet, ez a szembenállás mindig a politika bal­fogása volt, soha nem a népek igazi akarata. Ha a népi politika elvét visszavetitjük a vi­lágháború előtti időre, meg kell értenünk azokat az igényeket, melyek kielégítését a régi Szerbia az akkori monarchiától hiába várta. S talán a mai Jugoszlávia urai is meg fogják érteni azokat az igényeket s el fog­ják ismerni azoknak a követeléseknek jogo­sultságát, melyeket a magyar határokon be­lül élő magvarság a baráti viszony kimélyü­lésének múlhatatlan feltételeként jelöl meg. Most nem beszélünk területi kívánságok­ról, amelyek tekintetében Jugoszlávia nem­csak t e 1 j e s i t ő, hanem támogató fél is lehet, de amikor magyar-jugoszláv barát­ságról szó esik, mindig meg kell emlékez­nünk a jugoszláv impérium alatt élő s a ju­goszláv impérium alatt maradó m agyar kisebbségi nemzet sorsáról. El kell Pozsony, január 21. Volosin és Révay mi­niszter szombaton egyórás megbeszélést folytatott Prchala miniszterrel. Prchala kijelentette, meg volt győződve, hogy a ki­nevezés a kárpátukrán kormány egyetérté­sével történt meg. Belátja, hogy a jelenlegi körülmények között nem vállalhatja el mi­niszteri tisztét és kijelentette, hogy visszatér Prágába." Prága, január 21. Prchala tábornokot Be­ran, a központi kormány elnöke felszólítot­ta, hogy személyesen tegyen neki jelentést a helyzetről, majd pedig vegyen részt a köz­ponti kormány hétfői tanácskozásán. Gyüléstilalom Huszt, január 21. A rendőrfőnökség falra­Chwalkovszky Berlinben Berlin, január 21. Hitler kancellár szomba­ton délután 5 órakor Ribbentrop biro­dalmi külügyminiszter jelenlétében az uj bi­rodalmi kancellária helyiségeiben fogadtai Chwalkovszky cseh-szlovák külügymi­nisztert. A megbeszélésen rcsztvett a német birodalmi külügyminiszter cs a berlini csel* követ is. Chwalkovszky és Hitler kancellár 'közti megbeszélések este ö óra tájban ertek vé-^

Next

/
Thumbnails
Contents