Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-21 / 17. szám

4 DEL MAGYARORSZÁG Szombat, tá>3q. Tanu'ar 2T. cokról beszelt. Ott van a vörös és barna diktatúra, amelyek bármikor készek a maguk ideológiáját fegyveres erővel terjeszteni. Ezek a háború bacillusal. Porubszky Géza ezután a katonák vallás­erkölcsi nevelésének fontosságáról beszélt. A ml magyar népünk harcos, de imádkozó katonát akar, mert csak abban bizik, aki tel­jes lelkéből tud bizni a legfelsőbb Hadúrban: az Istenben. Ezután a felvidéki Egyesült Magyar Párt kongresszusával kapcsolatban a következő­ket mondotta: — Két kérdést tettem fel az ott megjelent népünk előtt: 1. Akartok-e jól felszerelt nem­zeti hadsereg lenni? 2. Akartok-e Horthy Miklós katonája lenni? — Honvédelmi miniszter ur, mint volt tá­bori lelkész, jelentem, hogy erre a két kér­désre huszczer felvidéki magyar azt felelte: Akarunk I (Tops.) H u b a y Kálmán mentelmi jogának meg­sértését jelentette be. A napirendnél Klein Antal szólalt fel. — Köztudomásu — mondotta —, hogy a hagyományos magyar-német jóviszonyon és barátságon az utóbbi időben bizonyos köd­foltok támadtak. Ezeknek eloszlatása, a ma­gyar-német jóvíszony helyreállítása és ápo­lása valamennyiünk feladata és kötelessége. Meg vagyok győződve arról, hogy a kül­ügyminiszter ur utia alkalmával ezt a célt szolgálta. Ugyanekkor azonban a Házban Festetics Sándor gróf interpellált. D u 1 i n Jenő: Sötét dolog volt. Klein Antal: Meggyőződésem szerint ez az interpelláció nem szolgálta azt a célt, hogv n magyar-német baráti jóviszonyt hely­reállítsuk. Nem tudom elképzelni, hogy a kormány engedélyével megtartott gyűlés után a résztvevőket zaklassák és bekísérjék a főszolgabírói hivatalba. Ha németellenes izgatás lenne, a legélesebben elitélném, de l ! kell jelentenem: Festetics Sándornak ez a ténykedése mogyarellenes izgatás volt és a denunciálás jellegét viseli magán. Arra kérem a belügyminiszter utat, hogv a vád ügyéhen tartson vizsgálatot és ha ilyen eset nem fordult elő, cáfolja meg azt, mert ez fel­iétlenül szükséges a magyar-német ióviszonv fenntartása érdekében. P ú 1 f f y-D a u n József gróf Festetics tá­vollétében — visszautasította a vádakat. — Nem utasíthatja vissza! — kiáltották ft középről. Az ülés két nra előtt véoret ért. Farsanai naptár Jinuár 2t: Ipartestület: Vitézi vacsora. Január 28: Hungária: Szegedi Csónakázó Egy­let tutija. Január 28: Tanárképző Főiskola: Kamara Kó­rus bálja. Január 28: Ipartestület: Tpnrosbál. Február 1. Hungária: Szent Imre-bal Tisza: Szegedi Testgyakorlók Körének bálja. Ipartestület: Helyőrségi Altisztek táncestje. Február 2: Tisza: TTrinök Mária Kongregációjának szim­bolikus teája. Február 4. Hungária: Máv.-táucesf. Tisza: Felsőipariskolá»ok bálja. Ipartestület: Szegedi "Munkás Dal- és Testne­relő Egyesület bálja. Polgári iskolai tanárképző főiskola díszter­mében: Magyar Diákegység felvidéki táncestje. Kaszinó: a Szegedi Kaszinó farsangi estje. Február 11. , Tisza: Nemzett Bál. Ipartestület: Fémipari szakosztály bálja. Február 12. Ujszegedi Kultúrház: 'Az Ujszegedi Katolikus Legényegylet bálja. Február 18. Belvárosi 'óvóda: Szrgedi Kisdedóvó Jótékony Nőegytef és leányszakosztályának bálja. Tnirtf?tület: Frontharcosok bálja. Február 10: Emerieánás >idám táncestély a Katolikus Kör­ben. Február 21. Hungária: „Görbe éiszaka". Védekezz az influenza ellen A tiszti főorvosi hivatal felhívása (A DélDiagy arorszdg munkatársától.) A szegedi tiszti főórvosi hivatal pénteken falmgaszokat bo­csátott ki, amelyen felhívta a város közönségének a figyelmét az influenza elleni védekezésre. ^VÉ­DEKEZZ AZ INFLUENZA ELLEN« feliratú plakát elsősorban arra hivja fel a figyelmet, hogy láz­zal je.entl.cző náthával, köhögéssel senki ne men­jen emberek közé és zsúfoltsággal járó közleke­dési eszközöket ne használjon, tüsszentéskor, kö­högéskor zsebkendőt tartson arca e'é, beteget ne tátogasson senki, az influenza fellépésekor orvos­hoz kell fordulni, dc ajánlatos, hogy a veszélyez­lelett időben, még a megbetegedés előtt napi öl­centigram chinint szedni. ' I A tiszti főorvosi hivatal óvó plakátjaiból is ki­tűnik, hogy az influenzajárvány további elterje­I dését csak ugy lehet megakadályozni, ha a kellő óvóintézkedéseket mindenki megteszi. Megbizható értesülés szerint a városi ós állami hivatalokban is történtek influenzamegbetegedések. Előrelátha­tólag a városi főorvosi hivatal most már hivatalo­san is konstatálni fogja, hogy Szegeden számos influenzamegbetegedés van. Egy-két napon be­lül hivatalos megállapítást nyer az is, hogy az Isko'ákban fordult-e elő olyan arányú influenza, megbetegedés, hogy a tanítást néhány napig szüne­teltetni kell-e. Megalakul! az uj szlovák kormány Prága, január 20. A szlovák képviselőház meg­alakulása után a szlovák kormány — mint is­mere/cs — beadta formális lemondását. Pénte­ken dé'.ben Soko', a képviselőház elnöke megláto­iga.ta a köztársasági elnököt, akinek előterjesztette a szlovák képviselőház iavaslatát az uj kömény ki­nevezésére. Az uj kormány névsora a következő: Tiso dr. miniszterelnök, belügyminiszter, egész­ségügyi és népjóléti miniszter, PruHnszky gazdaságügyi minisztere Tep'.ánszki pénzügyminiszter, Durcsánszki közlekedésügyi és köAn unka ügyi miniszter, Vancso igazságügyminiszter, Sivdk közoktatásügyi miniszter. A második Tiso-kormány összetételében kevés változás van. Két tárca cserélt gazdát. A gazda­sági minisztériumot kettéválasztották, pénzügy­miniszter Teplánszky Pál lett, mint gazdasá­gi miniszter. A kereskedelmi és iparügyi minisz­térium vezetője Pruzsinszki Miklós képvi­selő lett. Csernák dr. közoktatásügyi minisz­ter kivált a kormányból, helyét S i v á k József képviselő vette át. A kormány összetétele bizo­nyos mértékben mérsékelt irányzatban fejlődik. Prchala tábornok Huszton Prága szembehe ijezhedili az uhrán bandákkal? — Lefeauverezfek 300 lázadót Varsó, január 20. A lengyel sajtó részle­tesen foglalkozik a legutóbbi ruszinföldi ese­ményekkel. Azt hiszik, hogy Prchala tábor­nok kinevezése Prága részéről határozott szembehelyezkedés a Szics-bandák garázdál­kodáséval. Mint" a Dobry Wieczor írja, a bandák ve­zetői Prchala tábornok ellen tüntetéseket rendeznek, hogy a prágai kormányra nyo­mást gyakoroljanak. Prchala látva, hogy a Ruszinföldön a hatalom kicsúszik kezéből, a lázadási kísérletre azzal válaszolt, hogy Huszt közelében mintegy 500 katonát le­fegyverzett és letartóztatott. A lázadás feje egy D e m k o v nevü ember, aki ruszinföldi főparancsnokságra tart igényt. A prágai kormány, noha a milicisták" Iránt loialis, ami a legutóbbi munkácsi támadás alkalmával is kitűnt, nem becsüli alá Dern­kov követeléseit és nagyzási hóbortját. A lap kiemeli azt is. hogy a Szics-bandnk r.agyrésze nem Ruszinföldről származnak. Ezek törekvései éberségre indították Prágát, amely bár elismerte a tartomány önkormány­zatát, mégsem akarja azt, hogv a központi kormánytól függetlenítse magát. Prchala tá­bornok hivatása az. hogy rendet teremtsen. Prága, január 20. Prchala tábornok, Kárpát-Ukrajna legutóbbi kínevezett harma­dik minisztere, pénteken Husztra érkezett. A városban nyugalom van. Chwalkovszky Berlinbe utazott Prága, január 20. Chwalkovszky Az A Meteorologiaí Intézet jelenti este 10 órakor. 1 d ő j ó s 1 a t: Gyenge ke­leti, délkeleti légáramlás, több helyen köd, változó felhőzet, néhány helyen kisebb ködszitálás, vagy kisebb eső, a hőmérséklet lassan tová'»l» csökken. cseK-szlovák külügyminiszter kabinetfőnöke és munkatársai kíséretében pénteken eluta­zott Berlinbe. A »Magyar Kuliura« irja: »A kalo'icizmus ellent Hamburgban jelenik meg egy i>Volk lm Wér­dén/. cimü folyóirat, melynek decemberi számá­ban valami Arnold Bilrgmann nevü úriember a következő épü'.eíes dolgokat irja: »A római egyház elleni harcban felette szükséges, hogy a nemzeti szocialista mozgalom éberen őrködjék eszméinek! öröksége fc'ett. Ezért mindig tisztán kell látnunk! az erő, szépség, öröm, nemzeti egység és szocia­lizmus fogalmait, hogy megőrizhessük őket a meg­hamisítás klerikális kísérleteitől. A mi örömünk­nek semmi köze sincs a katolikusok boldogságá­hoz®, mint ahogy a mi szocializmusunk is egye­nesen -nyílt ellentétben áll a katolikus karitásszal... A XIX. század katolikus szociális pöliikája csali eszköz volt arra, hogy megszerezze a tömegeket az Egyház számára. Csakis politikai és taktikai meggondolásokból kifolyólag választották annak­idején a keresztényszocialista jelzőt. Kolping és Ketteler célja semmi más nem volt, mint meg­nevelni a tömegeket a Rómától diktált kollekti­vizmus számára. A pápák és egyáltalán a katoliku­sok nem azért mutattak szociális érdeklődést, hogy kiküszöböljék a gazdasági és szociális bajokat, ha­nem, hogy mozgósíthassák a tömegeket a katoli­cizmus számára. Még a karitásznak sem az a célja, hogy segítsen a szűkölködőkön, hanem, hogy az Egyház hatalmát növelje.* Az ember igazán nem tudja, hogy az ilyen őrjöngő Arnoldokon neves­sen-e, vagy pedig sirassa el bennük a valamikor magasan szárnyaló német értelmet.* i—ooo—•

Next

/
Thumbnails
Contents