Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-21 / 17. szám

Szombat, 1939.1. 21. KERESZTEflV POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 17. szám Séta a zsidókérdés körül Képmutatás, súlyos hypokrizis volna hallgatással megkerülni azt a problémát, amely a maga sodró erejével Európának csaknem valamennyi államát izgalomba hozta. Ma már a törvényhozó testületek kazánjaiban sistereg az a feszültség, amelynek okos, reális és humánus levezetése az államclet biztosító szelepein keresztül szinte elkerülhetetlen. . Ebben a kérdésben a véleménytelenseg nem lehet egészséges álláspont. Sőt, egyenértékű a gyávasággal. Mi több, a hallgatás bűnpártolás számba megy a túlkapások szenvedélyével fertőzöttek mellett. Nem érezünk elhivatottságot magunkban arra, hogy. a zsidókérdés rendezésének irányitói közé lépjünk, mert éppen elég felelősséggel jár újságíró lelkiismeretességgel a fórumon keletkezett hangzavarnak hű és igazságos visszhangot adni. Kötelességünk például észrevenni a magyar püspöki karnak intelmét, amely a humánus, igazságos és a kereszténység szellem én ek megfelelő megoldás megfontolását ajánlja. Ez lenne a generális elv. Hogy a politika divatos terminológiájával éljünk, ez lenne az a tiszta plattform, amelyen a legkisebb tévedés veszélyével tárgyalhatnánk a zsidó szellem tultengésének megfékezésér 61. Amig az expanzió odáig mérgesedett, hogy most már örványszakaszok nyelvén kell beszélni róla, addig igen sok közbenső fázison keresztül engedtük figyelmetlenül felduzzadni. A keresztény társadalom bűne, hogy érzéketlen maradt az apró inzultusokkal szemben. A' zsidó szellemiség sohasem brutálisan, főleg nem frontálisan támadta meg a magyar életet. Észrevétlenül szívódott fel életformáink közé. Sokszor olyan egyéni akciók révén, amelyeket a zsidó értelmiségnek asszimilációra hajlamos része sohasem helyeselt, legfeljebb megtűrt, elnézett. Pethő Sándor irta egyik cikkében: Az erdőnek nem a fejsze és a fürész a legnagyobb ellensége, hanem a szú és a fagyöngy. Ezek az élősdiek támadják szünet nélkül a fa kérgét, ágait, szinte észrevétlen, miglen életnedveiben elszegényedik s végül kiszárad. Egy szegedi példa. Az egyik' nagysz'éksősí kocsmában egy táncmesternő tangózni tanítja a tanya ifjúságát. Eleinte értetlenül tömegeinek körülötte a tanya serdülő szépei, de később ez a fagyöngy körülöleli a romlatlan mezei virágokat és végül slowfox-ot járnak azok, akik a palotás-ritmussal sem tudtak megismerkedni. Más. Az egyik tanyai iskolában adventi táncmulatságot rendez a tanitónő. Amikor a papok ezen felháborodnak, az Isten szolgája ellen irányítja a közhangulatot. Nem kell zsidóellenesnek lenni, Kogy rámutathassunk a szúrágásnak ezekre a példáira. Itten — kicsiny dolgokban — kell megkezdeni az élősdiek irtását, hogy később ne hozzanak szégyent a zsidóságra, ne adjanak alkalmat a fájdalmas általánosításra. A magyar élet támadóinak ártalmatlanná tétele nem sért szerzett jogokat. Elmehetünk odáig, hogy nem tételezünk fel rosszhi szemüseget^ a két eset aktív szereplőjében, csupán a magyar és keresztény életszemlélettől való bántó idegességet, amely végeredményében romboló hatású és termékeny csiróztatója az . antiszemitizmusnak. A közhangulat a zsidóságot az elterjengett divatért teszi felelőssé. De kérdezzük, egészen ártatlanok azok a hüntársak, akik az egyéni kezdeményezést divattá erősíteni engedik? Az itt felhozott példák jelentéktelen apró epizódok csupán, de támadások a magyar életformák ellen. Ilyen apró tűszűrások szintéziséből alakul ki az ellenszenv közhangulata. Nagy és mélyreható probléma, vaijon nem volna-e helyesebb a zsidó szellem túlkapásait azoknak kezdeti megnyilatkozásaiban gyógvitani, mintsem a betegség elharapódzott állapotában drasztikus eszközöket keresni a sebészeti bavatkozás alkalmazásával. A kormány a közhangulat nyomása alatt a zsidókérdés rendezését égetően időszerűnek itéli. De ne csak a nemzetre káros következményeiben szemléljük a problémát, hanem a fertőzés kezdeti állapotának is szenteljünk figyelmet, amig ez a kifogásolt élet-sfilus formálható, könnyen gyógvitható. És akkor megtalálhatjuk azt a mo dus vivendit, amelyet a magyar püspöki kar és az Anyaszentegyház feje a szeretet és az emberiesség nevében ajánl a törvényhozás megszívleiésére. A Duna-medence rendezése és a magyar-délszláv közeledés Ciano és Sztojadinovics béllyei megbeszélésein Délszlávia télies semlegesséf e - London szerint az olaszi külpolitika Budaoes'—Yarsó—Belgrád és Bukarest közeledését szeretné elérni Belgrád, január 20. A béllvei vadászattal kapcsolatos megbeszéléseket nagy érdeklődéssel kiséri az európai politikai világ, A csütörtöki első megbeszélés után a vadászatot pénteken délelőtt folytatták. A vadászaton a két államférfi kíséretén kivül résztvett Olaszország belgrádi katonai attaséja is. Sztojadinovics miniszterelnöknek és Ciano gróf külügyminiszternek ma is több alkalma nyílt beható eszmecserére. Este a béllyei vadászkastélyban lakomát adtak Ciano gróf tiszteletére. Holnap vaddisznóvadá* szat lesz. Vasárnap Ciano gróf elutazik Béllyéről és Rumába megy, majd Petrovcsicsbe, ahol Pál kormányzó herceg rendez vadászatot. A' vadászebéd után Ciano gróf és Sztojadino-' vics Belgrádba utazik. Délszlávia semlegességei vállal és kívül akar maradni minden Ideologial blokkon Belgrád, január 20. A sajtó nagy részletességgel ismerteti Ciano gróf olasz külügyminiszter fogadtatását és eddigi jugoszláviai tartózkodását. Feltűnő, hogy a tárgyalások anyagáról eddig egyetlen megjegyzés, vagy találgatás sem látott napvilágot. A csütörtöki tárgyalás során, amennyire a kiszivárgott hírekből megállapítható, Ciano és Sztojadinovics inkább csak az általános politikai helyzetet tette vizsgálat tárgyává. Megállapítást nyert, hogy Jugoszlávia semlegességet vállal komoly francia-olasz feszültség kérdésében és ezt a semlegességét előreláthatóan még akkor is megőrizné, ha akár a Földközi-tengeren, akár máshol háborús viszály törne ki. Sztojadinovics hangoztatta, Kogy Jugoszlávia ezután is kivül akar maradni minden ideologiai blokkon, bár tény, hogy bolsevistaellenes állam és rokonszenvez mind Olaszországnak, mind szövetségeseinek komintemellenes működésével. A megbeszélések második része ma kezdődött és ezúttal szó volt a Duna-medence cs a Balkán-blokk ujjnrendczéséről. Tanulmányozni fogják az olasz-jugoszláv gazdag sági kapcsolatokat is. A magyar délszláv közeledés London, január 20. A Times nagy jelen* tőséget tulajdonit az olasz külügy míirisztefl jugoszláviai utjának. Valószínűnek tartja, hogy nem sot. kai Ciano gróf látogatása után Jugoszlávia együttműködése Magyarországgal ténnyé válik, Jugoszlávia messzemenő módon biztosítani fogja a magyar kisebbség jogait. Ezenkívül érdeke Olaszországnak, Kogy 9 baráti kapcsolat Magyarország és Romániai közt is megteremtődjék. Ez a téma is sző* nyegre került a béllyei megbeszéléseken. A News Chronicle a béllyei tárgyalásokkal kapcsolatban megállapítja, Jugoszlávia előreláthatólag hajlandó lesz a legmesszebb* menő kisebbségi jogokat nyújtani a Jugo*