Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-20 / 16. szám

7 DÉLMAGYARORSZÁG t-e.yró január 20. szik • kuta'án főváro?bs. A rvemte.iok végső rohamra készülnek Barcelona r'len, c'őzőlog el akarják vágni azt a fontos vasúti vona'at, anwly Kataioniát Franciaországgal öszs.ekö i. EzzC az éle1 .•mszá'tittist akarjuk lehetetlenné tenni. Az e'mult napokban a nemzeti tüzérfég d tag h rlnincp.er gránátot lőtt cl naponta. Költözik o korntánu BarcelonADAI . Sa'amanca, január 19. A köztársaságiak elhatározták, hogy a belügy- és íötdmive'ésügyi minisztériumot Albacste'.c, a pénzügy- és közlekedésügyi minisztériumot Madridba helyezik át. A minisarteie'r.öfcsájj és külügyminisztérium az utolsó pillanatig Barcelonában marad. Csáky külügyminiszter visszaérkezett Budapestre Budap'sjanuár 19. Csdky István gróf külügyminiszter berlini útjáról csütörtökön délben vl?s;a r'rse t Bud pes'r .ahol ünnepélyein fogadták. A külügyminisztert esőnek Werkmetster budapesti némo; ügyvivő üdvö:ölte, majd £sáky gróf Vinci o'a?z kötettel beszélgetett, később fogadta S m cg miniszteri tanácsos üdvözlését. Cd\y István gróf külügyminiszter be.-lini útjával kapcso'alozan kijelentette, hogy a legjobb benyomásokká' és megelégedessél tért vissza. — A hagyományos magyar-német barátság Ismét érvényesült — mondotta —, a megbeszélések a icgs:iv6'ijessbb szellemben folytak le. Minden a két á'lamot kö:ö:en, vagy Magyarországot ku önlege en érdeklő kérdésekben baráti megértén-e ta"ált. — Tudomásom szerint — mondotta — az uj kancellári palota küszöbét a külföldi államférfiak közül én léptem át hivatalosan elsőnek. Azt hiszem, ebien szándékosság volh E gesztust a bará i Magyarország szem c'őtt fogja tartani. \ képviselőház eőpliangti lelhescdéssel köszönti o honvédelmi fovasloloi „A hoxividség felülemelkedve mindenen a magivor Államfőt es az alkotmányt szoiaaila" — „Mindent mea kell odnt a honvédsédnek, ami erőssé ts ütohepessé teszi" Budapest, január 19. A szerdai izgalmas interpellációs vita után a képviselőház csütörtökön folytatta a honvédelmi javaslat tárgyalását. Árvátfalvy Nagy István volt az első felszólaló. — Nagy ötömmel hallgattam — mondotta — tegnap Sulyok képviselőtársam kijelentését, hogy itt nem szabad semmiféle pártpo. litikui szempontnak érvényesülnie. Valóban így van és sem a hadseregben, amely pártok feiett kell bogy álljon mindenkor, sem n politikában nem szabad érvényesülnie olyan tötekvésnek, hogy a hadseregbe bármiféle pártpolitikai szempont bevitet sék. — A hadirokkantak — folytatta — a maguk erejéből egy vagyonőrző vállalatot létesítettek, amely sz.ázszázalékban a szövetség tulajdona és ott sémmiléle idegen érdekeltség nincsen. Amikor mi igy dolgozunk és 109 bajtársnak és családjaiknak ryujtunk megélhetést, akkor egy nyilas lapban támadás éri vállalkozásunkat, hogy ez egv zsidó vállalat, nem érdemli meg a támogatást. Leteszem a Ház asztalára ezt a kimutatást, amely szerint a 109 alkalmazott között öszszesen 0 zsidó bajtárs szerepel. De a hat zsidó bajtárs közül is négyen több, mint 50 százalékos hadirokkantuk. Olvan bajtársat, akinek a balkarja szét van roncsolva, talár, még a nyilas testvéreinknek sem kell kipécézniök és támadniok. Vitéz Sotnogyváry Gyula volt a következő felszólaló. Beszédében a kassai bevonulásról szólt és arról, hogv Ungváron a magyar katonák milyen hősiesen vertek vissza a csehek orvtámadását. Felvidéki utjain tapasztalta, hogy az idősebb felvidéki generáció a húszéves cseh elnyomás alatt megacélosodott, de a felvidéki magyar fia1 íbng nem ismeri teljesen a csonkaország hus/éves küzdelmét az elszakított területekéit. Fzután a magyar katonai erényeket méltatta. a javaslatot elfogadta. S h v o y Kálmán volt a következő felszólaló. A honvédség történetében korszakaikon rak tartja a javaslatot, amelv hosszú évtizedekre megalapozza a honvédség fejiÖdcsét> A nemzeti hadsereg Szegeden született meg. Ehs neiéssel emlékezett meg a szeged: gazdaifjákrol, akik elsőnek siettek az akkor még kis hadsereg zászlaja alá. Horthy Miklós lett a vezérlő csillaga a honvédségnek. •— Nemcsak a felvidéki bevonulás — folytatta —, hanem a január 6-i munkácsi események is beigazolták a magyar honvédség hervadhatatlan érdemeit és hősiességél. Ezután azzal folytatta, hogy a törvény megalkotásánál gondolni kell arra, hogy kicsi otszág vagyunk, adott pillanatban minden embetre szükség lehet, majd a tisztikar ügyéről beszélt. — A tisztikart minden időben érdekelte a politika — mondotta —, ha nem a napi politika, de a világpolitika hatása az országra. Dc én, mint katona állithatom, hogy a magyar tisztikar a múltban soha nem vett részt aktivan a politikai életben, legkevésbé a pártpolitikában. — Lehet, hogy a közelmúltban a tisztikar egyes részei foglalkoztak politikával. Nyilván ez késztette a legfőbb hadurat arra, hogy intő szózatot intézzen a tisztikarhoz. A tisztikarnak ez az úgynevezett politizálása azonban csak átmeneti jelenség. Állítom, hogy a honvéd tisztikar nagy összessége ma is felüláll minden pártpolitikán, hü az alkotmányhoz, az esküjéhez és a magyar államfőt akarja csak szolgálni. — Meg vagyok győződve arról, hogy a csapatparancsnokok olyan esetben, mikor a tisztek politizálnak, közbe »s fognak lépni. Erre a legnagyobb biztosítékunk maga a honvédelmi minjszter ur, aki katona és nem politikus és aki ezt a szempontot mindenkor érvényre is fogja juttatni. Mert nincs nagyobb veszélv egy hadseregre, mintha beengedi sorai közé a politikát. Meggyőződésem, mint öreg katonának és törvényhozónak, hogy a magyar honvéd tisztikar semmiféle pártpolitikai célokra nem lesz !kapható. De az ország lakosságához is van egy kérésem. Szeresse és féltse a magyar honvédsésret é.« még csak kísérletet se tegyen senki, hogy politikai célokkal közeledjen a hadsereghez. A törvényajvaslatot azzal szavazom meg, hogy ez mielőbb Nagymagyarország honvédtörvénye legyen. Shvoy Kálmán után Lányi Márton szólalt fel. Megköszönte a honvédelmi miniszternek azt a konciliáns magatartását, amelylyel a bizottsági tárgyalások során az ellenzék szempontjait magáévá tette. A javaslat beterjesztésénél voltak alkotmányjogi aggályaik. Ezek azonban nagyrészben eliminálódtak. Mindent meg kell adni a honvédségnek, ami azt erőssé és ütőképessé teszi. K nemzetközi helyzet feszült, vagy mint külföldi lapokban olvassuk: „ködfoltos". Nekünk tehát mindenre fel kell készülnünk, arra is, hogy a jövő háborújában nemcsak a katonaság, de az egész nemzet, a polgárság is harcol. Egy háborúban nem elég a katonai fegyelem, az egész nemzetet átfütő lelkesedésre, összefogásra van szükség. És feltétlenül belső megbékélésre, A magyar alkotmány lesz a jövőben is, amely mindig meg fogja óvni a nemzetet minden beolvasztási és megsemmisítési kísérlettel szemben. Drobny Lajos: Ha a javaslatból törvény1 lesz és a kormányon férfiak állanak, forradalom nem fenyegeti az országot. Jól emlékszik arra a nyugtalan időre, amikor Rátz JenŐ lett a honvédelmi miniszter. A legjobban nyugtalanította akkor a közvéleményt a tisztikar állítólagos politizálása. Rátz Jenő megnyugtató kijelentéseket tett bemutatkozásakor. Nem szabad összetéveszteni, hogv pártpolitikát üz-e a tisztikar, vagy figyelemmel kiséri a politikai eseményeket. Drobny: Szabad-e a közvéleményt izgatni a nemzeti függetlenség politikai jelszavával olyan rém ellen, amely nincs? A baráti hatalmak részéről nem fenyegeti veszély; az ország függetlenségét. Meggyőződése, hogy a javaslat a magyar corpus juris egyik gyöngyszeme lesz. A következő felszólaló V o z á r y Aladár volt. — Természetes, hogy ilyen nagy horderejű kérdésnél igennel szavazunk — mondta. Csak afelett vitázhatunk, hogy ki tud többet tenni, többet adni a hadsereg javára. — Igy is van 1 Ebben a kérdésben mind egyek vagyunk I — kiáltják. Vozáry Aladár: Normális békéről beszélni nem lehet és hogy vannak az országot veszélyeztető helyzetek, azt a munkácsi eset is bizonyítja. Barátaink csak akkor fognak bennünket értékelni, ha nemcsak szóval, hanem fegyveres erővel is segítségükre lehetünk. Mindenkinek már most a helyére kell állnia, hogy tudja, mi lesz majd a kötelessége•— Január 6-án Munkácson — folytatta- —* a magyar tiszt, a magyar térképész és honvéd példásan teliesitette kötelességét. Ebben á szent harcban láttam a magyar honvéd öntudatát, a magyar tiszt kötelességteljesítő érzését és a tisztikar, valamint a legénység közötti teljes összhangot. — Ezzel — fejezte be beszédét — a javaslattal helyreáll a magyar honvédelem jogfolytonossága és adja Isten, hogy helyreálljon ezzel az ezeréves magyar jogfolytonosság is. Az ülés 2 órakor ért véget. RHEIIMA, löszvény, csuz, isohias, izületi fájdalmait gyógyíttassa Budapesten a HUNGÁRIA FÜRDŐ ilkoholos tör kölyfUrdöf ében. VII., Dohány u. 44. Orvosi felügyele 1 Jlcsó pausálé árak. Ellátás és szobákról gondoskodunk az épületben levő Contlnentál szállóban. Ismertetöt küldünk.