Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-19 / 15. szám

A déf. magyarország Csütörtök, T959. TaniMr TQ. "Kalász" - szelvényre mindennemű árul kiszolgál FONYÓ SOMA villamossági vállalata, • W • V W • • « Szeged, Kölcsey uccc 4 m fclcnl a rclvifléh visszatérése a maauar gazdasági élet szamára Tonelli Sándor dr. nuiiafhozafa a vérnerlndés megindulásáról és a megoldásra vorö felodofohrOl — Az érsehuivárl paprlhotermclés, a ltizllaellátás favulása (A Délmagyarország munkatársától). A Felvidék visszatérésével kupcsolntban sok cikk és mogyuriízat látott napvilágot arról: mit is kaptunk vissza gazdasági javakban? Hogyan fog a Felvidék belekapcsolódni az egyetemes magyar gazdasági életbe. Felkerestük Tonelli Sándor dr. kereskedelmi és iparkamarai főtitkárt, hogy a szakember ismeretével világítsa meg a kérdést, amely most a legtöbbet foglalkoztatja az embereket. Tönelli főtitkár a Felvidék gazdasági helyzetét a következőkben ismertette: — November első napjaiban lezajlóit n Felvidék magyarlakta vidékeinek az anyaországhoz való csatolása. November 1—10 napjai között keretszámban 12.000 km5 területtel és egymillió lakossal növekedett meg Csonkamagyaroi'szág. a nemzet életterületének és létszámának c/ a megnövekedése kétségtelenül a legnagyobb jelentőségű és legörvendclesebb események közé tartozik. Bármilyen örvendetes is nzonban az ot szág erejének ez a megnngyobbodása, tisztában kell lennünk azzal a körülménnyel, hogy az úgynevezett felvidéki területeknek a visszacsatolása i«en Milyos gazdasági és társadalmi problémákká) áll összefüggésben, amelyeknek megoldása nagy gondot, előrelátást és mindenek feleli ii viszonyoknak teljes ismeretét tételezi fel. TÉVES KÉPZETEK — Ezek a területek husz esztendőn keresztül idegen impérium alá tartoztak, idegen jog és k> / igazgatás uralma alatt állottak és gazdasági életük, amelyet mesterségesen eltereltek a Kárpálok mi dencéjének természetes centrumától. Prága felé irányult. Husz esztendő tudatos elidegenítő politikájúnak a jelenségeit máról-holnapr-i kiradírozni nem lehet. Éppen azért nagyon gondosan kell megvizsgálni mindkét oldilróí a viszonyokat, hogy a Felvidék visszacsatolt részeinek a magyar gazdasági és társadalmi életbe való beilleszkedése lehetőleg minél kevesebb zi/kkenéssel bajtassék végre. Ez a kérdés nemcsak a kormányzatot foglalkoztatja, hanem a gazdasági érdekképviseleteket is és a szegedi kamarának ís, amely földrajzilag legtávolabb esik a visszacsatolt vidékektől, kötelessége, hogy a Felvidék kérdését közgyűlésének napirendjére tűzve, kifejezésre juttassa ennek az egyetemes nemzeti fontosságú kérdés jelentőségének a felismerését. — Meg kell állapítani mindenekelőtt, nogy az ügynevezett Felvidék tekintetében nálunk sok tekintetben téves képzetek uralkodnak. A Felvidék kifejezéshez igen sokan valami hegyes, erdős, bányákban és iparban gazdag vidéknek a képzetét kapcsolják. Ezzel szemben a valóság ÍZ. liogy a visszacsatolt magyarlakta területek, csak peremét alkotják a tulajdonképeni Felvidéknek és nngy részükben éppen olyan sik, vagy legjobb esetben dnnibos jellegű mezőgazdasági vidékele, mint íz Alföld, vagy a Dunánlulnak legnagyobb része tj paprikaközront A különbség csak az, hogy a Kisalföld, különösen a Csallóköz és Nyitramegyének a déli része már az iudusztiializált mezőgazdaság jelleg-ívei bir, ahol a termelés sokkal intenzivebb, mint az Alföld legnagyobb részén és a szemestermények mellett erősen el van terjedve bizonyos ipari növények termelése is. Egy Szegedet közvetlenül érdeklő körülmény például az, hogy Érsekújvár környékén körülbelül egy évtized óta igeit tekintélyes paprikatermelés folyik, ugy, hogy Szeged és Kalocsa mellett egy hartundik centruma is lesz már a magyar naprikatermclésnek. — Tekintettel ezeknek a vidékeknek erősen mezőgazdasági jellegére, itt is ugyanazok az értékesítési problémák fognak előálbni, amelyek az anyaország gazdasági életében játszottak döntő jelentőségű szereltet. Mezőgazdasági terményeink legnagyobb részénél különösen a gabonaféléknél a feleslegek külföldi értékesítésre lévén utalva, ezek az értékesítési gondok megszaporodtak és a jövő esztendőben a magyar kormány az eddiginél nagyobb mezőgazdasági terményfeleslegek elhelyezéséről lesz kénytelen gondoskodni, JAVUL A FAELLATASUNK — Ezzel a megállapítással szemben csalódnak azok, akik azzal a kényelmes biztatással áltatják önmagukat, hogy ami ezeken a vidékeken termett, arra szüksége volt Csehszlovákia többi részének és ezentúl is Csehország lesz c vidékek terményfeleslegének természetes vevője. Ez az elgondolás azért téves, mert a történelmi Csehország a Szudéta-vidék elkapcsolásával viszont azokat a legerősebben induszfrializált vidékeit veszítette el, amelyek élelmiszerellátás tekintetében az ország többi részeitől, illetve a külföldtől függőitek. Minthogy pedig Csehszlovákia nyugati ipari Vidékeken jóval nagyobb lélekszámot veszített, mint a keleti mezőgazdasági területeken, mezőgazdasági terményekben és élelmiszerekben aligha lesz a Magyarországhoz viszs/acsafolt területekre utalva. Ezzel szemben Németország importszükséglete a szudétavidék odak.apcsolása folytán meg fog növekedni és alkalmasint a német közgazdaság részéről fog megnyilatkozni az a törekvés, liogy a magyar termelésnek a feleslegét fokozott mértékben felszívja. — Sokan azt is hitték — folytatta Tonelli főtitkár —, hogy a visszakapcsolt területek erdőkben olyan gazdagok, hogy faellátás tekintetében Magyarország mentesülni fog a külföldi behozataltól. Ez a nézet téves, mert a nagy erdőöv az uj határtól északra terjed cl. Az bizonyos, hogy facllátás tekintetében igy is javult a helyzetünk, de az önellátástól még mindig messze vagyunk. Különösen fenyőben ezután is külföldi behozatalra leszünk utalva, mert a visszakapcsolt területeknek csak lombos erdői vannak. — A;ni az ipart illpti, 3 felszabadított területeken főleg a mezőgazdasági és mezőgazdasággal összefüggő iparok vannak erősebben képviselve. A tisztán lokális szükségletek ellátását szolgáló kisiparról ebben a vonatkozásban természetcsen nem lehet szó. Ebből azonban az következik, hogy egy mii Hó fogyasztónak a magyar gazdasági élet vérkeringésébe való bekapcsolódása a töniegellátásra berendezett nagyipart uj feladatok és uj elhelyezési lehetőségek elé fogja állítani. Némi optimizmussal ebben a vonatkozásban egy belső konjunktura lehetőségét lehet megcsillogtatni. MEGINDULT A VÉRKERINGÉS — Ennek bizonyos jelei máris mutatkoznak, amennyiben a szegedi kamara irodája úgyszólván napról-napra kapja a leveleket a visszacsatolt Felvidékről, melyeknek írói mind aziránt érdeklődnek, hogy bizonyos cikkek gyártásával kik foglalkoznak és hogy juthatnak hozzá a legjobb beszerzési forrásokhoz. Felesleges mondani, hogy az iroda a legjobb tudomása szerint igyekszik eleget tenni ezeknek a kérdezősködéseknek, amelyek a gazdasági egybeolvadást vannak hivatva szolgálni. — Az tagadhatatlan, hogy a visszacsatolt te rületeken nagyon sok komoly nehézséget kell leküzdeni. E nehézségek közé tartozik a magyar pénzrendszerre való átmenetel és az uj árviszonyokhoz való alkalmazkodás. Csehszlovákiában átlagosan magasabbak voltak a javadalmazások, tisztviselői fizetések és muukabérck, ezeket ugy kell hozzáidomitani a mi viszonyainkhoz, liogy a visszacsatolt területek lakói nagyobb sérelmeket1 ne szenvodjenek. Mások a szociális berendezések' és mások a társadalmi és üzleti élet formái is. A legjobb akarat mellett is huzamosabb időt fog igénybe venni, mig mindezek a különbségek kl egyenlíthetők lesznek. flllamtiflfárrá nevezik ki Suránvi-Unqer professzori Pefneházy Antal nyugdíjazását kérte Budapest, január 18. Politikai körökben elterjedt hirek szerint vitéz Petneházv Antal, az iparügyi minisztérium államtitkára nyugdíjaztatását kérte. Az államtitkár már napok óta nem jár bc hivatalába és politikai körökben ugy tudják, hogy nyugdíjazása után az iparügyi miniszter Suránvi-Ungcr Tivadart. a szegedi egyetem közjogi tanárát terjeszti elő államtitkári' kinevezésre. Vitéz Petneházv ma nyilatkozatában megerősítette, ' hogy Kunder Antal minisztertől nyugdijazlaJ tását kérte. Hir szerint a parlamentben felvilágosítást fognak kérni az iparügyi minisztertől Petneházy Antal nyugdíjaztatására vonatkozólag—oOo— Nehézségek az idei szegedi szalámigvártás előtt (A Délmagyarország munkatársától.) Gazdasági körökben legutóbb hire terjedt annak, , hogv bizonyos nehézségek előtt áli a magyar szalámigyártás és ezek a nehézségek jelentékenyen érintenék a szegedi szalámiipart is. Tárgyalások kezdődtek a volt osztrák piac ellátása ügyében, az Ausztriába irányuló szállitás az elmúlt években az export egyik legjelentékenyebb részét foglalta el. Ezekben a napokban fontos tárgyalások kezdődtek, hogy a jövőre is biztosítsák a magyar és igy a szegedi szalmánii részére a volt ausztriai piacot A volt osztrák piac lezárása érzékenyen érintené a szegedi szalámigyártást, nemcsak gazdasági. de szociális okokból is és éppen a munkalehetőségek biztosítása szempontjából fontos, hogy a szegedi szalámi a jövőben is elhelyezést találjon a volt osztrák, illetve s német piacokon. Az ügyben a közeli napokban várnak döntést és ettől függ a szegedi szalámiipar helyzete és munkásainak foglalkoztatási lehetősége. Az egyik legnagyobb vállalat, amely az elmúlt években jelentékeny mennyiségű szegedi szalámit vett át a Pick-gvártól. a közelmúltban levelet intézett a Pick-szalámigyárhoz és arról értesítette, hogy a jövőben a -változott viszonyok miatt nincsen módjában meghosszabbítani a megállapodást és hir szerint a debreceni Vidoni gyárral kezdett tárgyalásokat a részére szükséges nagvobb menynyi ség szállítására. Ebben az ügyben is még folynak a tárgyalások, de amennviben ez az ország egész területére kiterjedően működő vállalat beszüntetné a Pick-szalámi átvételét, ugy ez a tény igen érzékenven érintené a Piekgváral és ezzcJ kapcsolatban a szalámigyártásban foglalkoztatott szegedi munkásokat. Amennyiben a nagy vállalattal nem vezetnek eredményre a tárgyalások és a jövőre nézve beszüntetné a szegedi vásárlást, ugy hir szerint kisebb körre szorítkozna a Pick-gyár I üzletköre.