Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-14 / 11. szám

8 DÉI MAGYARORSZÁG Szombat. T05Q. gtnu'ár 14. a _ M Hir a Szegedi Kenderfonógyár és az érsekújvári Len- és Kenderkikészitíígyár kooperációjáról A szegedi gyár igazgatósága cáfolja a tranzakció híréi (A Délmpgyarország munkatársától.) Egy buda­pesti híradás arról számol bo, hogy kooperáció ké­sz ül a visszacsatolt Felvidék egyik legnagyobb yydrvá'lalcita: a; Érsekújvári Lm- cs Kenderkiké­s ilögyár Rt, meg a Szegedi Kcndcrfonógydr Rt. kőzött. Az Ér.-ekujvári L«n- és Kcndcrkikészitögyár Rt. az elcsato ás o!őtt a Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe tartozott. A c.-ch megszállás ideje alatt a vállalatnál a Böhmische Escomte-bank; -'/erzett rrszvénytöbbséget, a legutóbbi - időkig e pénzintézet patronátusa alatt folytatta működését. A budapesti híradás szerint jc'cnlog azirányban folynak a iárgya'ások, hogy a szegcdi gyár ós az érsekújvári vd 'alti t között olyan irányú kooperáció létesüljön, amely a; érsekújvári üzem további za­vartalan munkáját tehetővé 1c<:i. A folyamatban levő tárgyalások sikerrel kecsegtetnek — mondja a budapesti hir — és minden valószínűség meg­van arra, hogy a szegedi gyár ennél a vállalatnál jeentős érdekeltséget válla1. Egyébként az Ér­sekújvári Len- és Kenderkikészitőgyár Rt. végre­hajtja a megfedő vállalati rekonstrukciót, amit a magyar gazdasági é'etbe való bekapcsolódás tesz szükségessé és az errevonatkozó tranzakció, mint értesülünk, rövid időn belül lebonyolításra kerül. A Délmayy irország munkatársa érdeklődött a Szegedi Kenderfonógyár Rt. igazgatóságánál a hir va'ódl ág i jelöl. Az igazgatóság .részéről munka­társunk előtt kijelentették, hogy a határozett for­mában napvilágot látott budapesti híradás nem felel meg a valóságnak. i Az igazgatóság kategorikusan megcáfolta az együttműködés hixét, azzal a megjegyzéssel: a Szegedi Kenderfonógyár nem is gondol arr , hogy érdekc'tséyet vá.laljon az érsekújvári, gyárnál, t Figyelemreméltó adatok a svájci-magyar áruforgalomról Az egyik legnagyobb svájci lapban: a Neue Züreher Zeitnng-ban a legutóbbi napok folya­mán rendkívül érdekes tudósítás jelent meg a svájdi-inagy jr. áruforgalomról. Az érdekes cik­ket az alábbiakban ismertetjük: „A svájci-magyar áruforgalom 1938 folyamán innak az alapvető megegyezésnek jegyében folyt amelyet a két állam 1937 decemberében Bécs­ben kötött egymással. A megállapodást a szerző­dd államok az év folyamán bizonyos tekintetben kiegészítették. A bécsi egyezmény eredménye­ként lehet regisztrálni azt a tényt, hogy a kivi­lel és a behozatal aránya lényegesen kedvezőb­ben alakult, mint a múltban. Magyarország bc­\ itele Svájcból íz év első tizenegy hónapjában ugyan 10.070.000 pengőről 9.350.000 pengőre esett vissza, azaz 71 százalékkal csökkent, ezzel szemben Magyarország összimportja lényegesen nagyobb mértékben, mintegy 18 százalékkal ha­nyatlott az azt megelőző évhez viszonyítva. Ma­-•yarországn ik Svájc felé irányuló kivitele ezzel szemben 22,010.000 pengőről 15,490.000 pengőre esett vissza, a csökkenés tehát több mint 29 szá­zalékot tesz ki, mig a magyar összkivitcl reduk­ciója csak mintegy 9.5 százalékot tesz ki A számszerű eredmények következtében a magyar külkereskedelmi mérlegnek Svájcot illető aktivi­tása abszolút számokban kifejezve 11,910.000 pen­gőre esett vissza". A cikk további részében részletesen felsorol­i - iz.okul az árucikkeket, amelyek a legélénkebb forgalom tárgyát képezték Svájc és Magyaror­szág kezelt Igy Svájcnak Magyarország felé irányuló árubevitelében emelkedő -tendenciát mu­Ir tot a kátrány Festék, a selyem- és műselyem fó­rul, ezzel szemben csökkent a behozatal tex'it­készárukban, pawutszövotbcn, textilinari gépek­ben, müselvemanvaiíbin, automobilokban és :ni toniobikilk.il részekben. Magyarországnak Svájc f' (é irányuló áruki­v-lele ezzel. szemben főleg a mezőgazdasági ter­mények terén mutatót némi emelkedést. Emelke­dett i szilvaki vitel, u zöld főzelékek és' a szárí­tott főzelékek kivitele, ezzel szemben azornen csökkeni a szőlőt,ivitel és i hüvelyes vetemények kivitele. Nagymértékben csökkent Mauvarors/ág­nak Svájc fele irányuló állatcxportja. Mig 1937­ben vágómnrhacxportunk Svájc felé 1,190.000 pengőt tett ki, addig 1938-ban 318.000 pengő volt a kivitt vágómarhák értéke l.ócxportunk is 608 ezer pengőről 203.000 pengőre csökkent. Ezzel szemben bizonyos árnyalati emelkedést mutat ba­romfi- és tojásexporlunk. Figyelemreméltó, hogy egyes iparcikkek te­rén Magyarország lényeges kiviteli emelkedést ért e] Svájccal szemben. Igy 1938 folyamán a Svájcba irányuló izzólámpakivitel értéke 263.009 pengőről 308.000 pengőre, a rádiócsövek és rá­dióalkui részek kivitelének értéke 215.000 pengő­re, a női és Jeányruhák kivitelének értéke 130 000 pengőről 413.000 pengőre,' a fésüáruk kivitelének ériéke .221.000 pengőről 213.000 pengőre emelke­dett. A svájci gazdasági élet egyébként nagy vá­rakozással tekint a Magyarországgal való to­vábbi gazdasági összeköttetés elé, főként azért, mert tisztában vannak azzal, hogy a megnagyob­bodott Magyarország a kölcsönös gazdasági kap­csolatok tekintetében is lényegesen nagyobb és kedvezőbb lehetőségeket nyújt. —oo— 11 kitűnően bevált cipészipari mühetyfanfolyam január 21-én ér véget (A Délmagyarország munkatársától. Jelentet­tük, hogy az iparügyi minisztérium engedélyével cipészipari mühelytanfolyamot rendeznek Szege­den, ezt megelőzően pedig cipcszipari szak rajz­tanfolyamot hallgattak végig az önálló szegedi iparosok A műhelyt,mfolyam most a befejezés­hez közeledik é^ máris megállapítható, hogy je­lentősen elöbbrevittc a szegedi cipőkézmüipárl. A tanfolyam előadója, Budípestről Szegedre delegált Pétcry-Bórbás Béla szakoktató különösen az or­lopcd-munkára és a kisiparral szemben kétség­telenül fönnálló, kényes igényeket kielégítő leg­precízebb kézimunkára fekteti a fősúlyt. A tan­folyam január 21-én fejeződik he és a hallgatók mindennap résztvetlek az előadásokon. A tanfo­lyam résztvevői közül tizenhatan leteszik a mes­tervizsgát is. Tényleg esak örülni lehet az ilyen tanfolyamok megrendezésének, mert ezek jelentős lépésvl vi­szik előre az aniugv is ióhirü szegedi kézműipart. A mostani tanfolyam hallgatói a vizsgán számét adnak majd eddigi munkásságukról és bebizonyít­ják azt, hogy a gyáripari cipővel szemben milyen értéke van a.kéziipari munkának, amely minőség­ben is kielégíti a legkényesebb igényeket. Az ipari tanfolyamok iránt fokozódó érdeklő­dés nyilvánul meg, úgyhogy az az akció, ame­lyet az iparügyi minisztérium három évvel ez­előtt indított, olyan eredményeket produkált, hogy a magyar kézmüiparosság szakmai tudása mindenben versenyképes a külföldiekével. —ooo— X PK-kölcsönt kaphatnak jövőre a vidéki vá­rosok véglegesített alkalmazottai is. Ismeretes, hogy a Pénzintézeti Központ bekapcsolásával aa állami és más közintézmények tisztviselői, u. n. tisztviselőkölcsöket kaphatnak előnyös kamat- és törlesztési feltételek mellett. Ebből a csoportból eddig esak a vidéki városok tisztviselői marad­lak ki. A Magyar Városok Szövetsége ebben aa ügyben ismételten interveniált a pénzügy- és bel­ügyminisztériumban és hivatkozott arra, hogy en­nek az égető kérdésnek a megoldása 11000 igény­jogosultat érint. Most elhatározó lépések tör­téntek, amennyiben a pénzügyi és belügyi kor­mányzat beleegyezett abba, hogy a Pénzintézeti Központ hárommilliós hitelkereten belül folyó­síthasson tiszlviselökölesönöket a vidéki városok véglegesített alkalmazottainak. A feltételek a kö­vetkezők: Minden tisztviselő kéthavi javadalma­zásának megfelelő kölcsönt kaphat és azt a min­denkori binkkamatlábnak megfelelő fizetéssel 21 havi részletben törlcsztheti le. Budapesti értéktőzsde zárlat. Csöndes rende­zési nap volt. Az elmúlt napok lebonyolítási gond­jai elsimultak és már nyitáskor kiderült, hogy kevés rendezni valója maradt a spekulációnak. Ar. első árfolyamok az üzletmenetben egyenlőtle­nül alakultak, később a nehézipari részvények piacáról kiindulva kisebb mennyiségű áru került felszínre és mivel a vételi érdeklődés technikai okok miatt nem volt, a részvények árfolyamai csekély mérvben estek. Később a helyzet alig vál­tozott. A tőzsde gyengén tartott irányzattal zárt, nz 1 pengőnél nagyobb árveszteségek csak egy­két részvényben fordultak elő. Magyar Nemzeti Bank 159, Kőszén 235, Ganz 13, Izzó 89, Szegcdi kenderfonógyár —. Zürichi devizazárlat. Páris 11.65, Neyyork.2066, Ntfwyorfc 112.56. Brüsszel 71725, Milánó 23 2M, Amszterdam 210.60. Berlin 177 háromnyolcad, Prá­ga 15.15. Varsó 83.62, Belgrád 10, Athén 3.95. Bu­karest 3.25­A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfo­lyamai. Angol font 15.85—16.05, belga 5730—57.90, cseh korona 7.50-10.00, dán kor. 70.70—71.50, dinár (i.OO—7.50 (500 és 1000 din. címletek kivételével), USA dollár 339.00-313.00, francia frank 8.90— 9.10. kanalai dollár 332.00-337.00, hollandi forint 181.55—186.55, lengyel zlotv 60 00-61 40, len 2.40— 3.45. lova 3.00—3.60, lira 16.90—17.90, (az 500 és 1000 lirás bankjegvek kivételével), német márka norv. kor. 79.60—80.50, svéd kor. 81.60—82 50, svájci frank 76.65—77 55. Biídapesti terménytőzsde zárlat. 'X készáru piacon búzában gyengén tartott az irányzat, a tegnapi hivatalos zárlati árfolyamok változntla­nik. A rozs 15 fillérre] olcsóbb, a sörárpa 25 fil­lérrel esett vissza, a tengeri 15 fillérrel gyen­gült. A határidős piacon gyengébb volt az irány­zat. a rozs 17, a tengeri 15 fillérrel olcsóbb. Budapesti terménytőzsde hivatalos árfolyamai. Rnza tiszavidéki 77 kg-os 20.10—20.20, 78 kg-os 20.30—20.40, 79 kg-os 20.50—20.60, 80 kg-os 20 6o— 20 70, felsötiszai, dumljszai dunántuli 77 kg-os 20.00—20 10, 78 kg-os 20.20—20.30, 79 kg-os 204o— 2o.5o. 8o kg-os 2o.5o—2o6o. Bozs pestvidéki 1410 —14.20. takarmányárpa T. 16.00—16.30, szrárpa T .19.50—20.00, zab I. 18.60-18.70, tengeri tiszántúli 12.90-13.00. Oikágói terménytőzsde zárlat. Buza alig tar­i tolt. Máiusra 68.75—68 hétnyolcad, juliusra 68 71 I — hétnyo'cad, szeptemberre 69 ötnyolcad—három­' negyed. Tengeri alig tartott. Májusra 52.5, juliusra 53.5, szeptemberre öl liáróinnyole id. Rozs alig tartott. Májusra 17, juliusra 47.75, szeptemberre -18 háromnyolcad.

Next

/
Thumbnails
Contents