Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-13 / 10. szám

Péntek, 1939.1.13 K ERESZ TEM Y POLITIKAI ff A P1L A P XV. évfolyam 10. szám n paprika-ankét után Nagy örömmel köszöntjük" azt a gondola­tot, amelyik a paprika-ankét összehí­vásában öltött testet. Ennek a városnak a paprika nem fűszere, nem exotikuma, nem hiressége, hanem élete és kenye­r e. Ha mindazt a problémát, ami a paprika körül felmerül, szerencsés kézzel, szerencsés gondolattal a közérdeknek és a jogos ma­gánérdeknek bölcs összeegyeztetésével old­juk meg, akkor kenyeret adtunk a vá­rosnak, életet a termelőnek, kikészitők­nek és kereskedőknek s a város egész eletét felfrissítjük azzal az erőteljes vér­átömlesztéssel, amit számára a paprika meg­felelő ára és megfelelő forgalma jelent. A Délmagyarország politikai irá­nya megváltozott, de annál erősebb az az eltökéltsége, hogy hűségesen akarja szolgálni a szegedi paprikát s mindazokat, akik a paprika termelésével, kikészítésével, vagy forgalombahozatalával foglalkoznak. Büszkék vagyunk arra a harc­ra, amit a szegedi paprika és a szegedi pap­rikából élők érdekében lefolytattunk s az ok­nyomozó történelem eszközeivel tudnánk kimutatni, hogy nem jelentéktelen eredményeket tudtunk kiharcolni a szegedi paprika és a szegedi termelők, kiké­pzitők és kereskedők érdekében. Ezt az őrtállást s ezt a küzdelmet folytatni íikarjuk és fogjuk tovább is. Nem tagadjuk meg a kormány segítségének jelentős hatá­sát és eredményét, mert ha az ország m i n­'den fogyasztója a felárban kiilön p a p r i k a-a dót fizet azért, hogy a szege­di termelők többet kapjanak a paprikáért, mint amennyit a szabad verseny mellett re­mélhetnek, akkor szegedi szempont­b ó 1 ezt a rendszert kifogásolni nem lehe­tett. A kérdés azonban az, hogy a m a i ter­melési és értékesitési körülmények között ez o rendszer ad-e a termelőknek annyi segít­séget, mint amennyit számukra a forgalom szabadságának helyreállítása jelentene? Ezt a kérdést minden termelési évadban újra és túra meg kell vizsgálni s a mai kötött gaz­dálkodást fenntartani csak addig sza­bad. amig komoly alapja van annak az állitásnak, hogy ez a rendszer maga­sabb eladási árat biztosit a termelők­nek, mint amilvenhez a forgalom szabadsá­ga mellett juthatnának. Nem érdektelen és nem súlytalan jelen­ség, hogy ma már egyre többen vannak a forgalom szabaddátétele mellett, — azt azonban természetesen senki sem sürgeti, de senki nem is kívánja, hogy a panrikatermelés Szabadságát is állítsák vissza. Ebben a kér­désben a termelők akaratát kell döntőnek tartani. A termelők­nek meg kell adni azt a jogot, hogy a ma guk sorsa felett dönthessenek, ha azt akarják, hogy a forgalom szabad le­gyen, akkor szabaddá kell tenni a forgalmat, ha pedig a mai állapot fenntartása mellett döntenek, akkor fent kell tartani ezt a rend­szert s amennyire mód van rá, — természe­tesen ez mór nemcsak a termelőktől függ, — fel kell emelni ebben az esetben is a be­váltási árat. Nem lehet teljesen figyelmen kivül Kagy­ní a kereskedelem érdekét sem. A ke­reskedelem a matra okos alkalmazkodási ké­pességével hozzásimult az uj rendszerhez is s 9 maga tevékenységi körében hasznossá tudta tenni magát. A szegedi termelőknek eddig sem volt semmi bajuk a paprikake­reskedőkkel, akik jelentős és hasznos szere­pet töltöttek be a szegedi paprika terjesz­tése és propagálása terén. A városnak az az érdeke, hogy minél több ember foly­tathasson becsületes munkát, tisz­tes kenyérkeresetet s minél több ember ve­gyen minél nagyobb mértékben részt a köz­terhek viselésében. A paprikatermelőknek és kikészitőknek az az érdekük, hogy ter­meivényeik a világpiacra kerüljenek, mert minél nagyobb lesz a kereslet, annál maga­sabbak lesznek az árak s annál nagyobb mennyiség lesz értékesíthető. Ezen a pon­ton találkozik a termelőnek, kikészitőnek és kereskedőnek érdeke s ez a pont az, ahol városi érdekké válik a paprika-problé­ma minél okosabb, minél tökéletesebb s a paprikából élők érdekeit szem előtt tartó Róma, január 12. Csütörtökön délelőtt C i a n o gróf külügyminiszter és H a 1 i f a x lord több, mint egyórás megbeszélést foly­tatott. A megbeszélés utón Ciano gróf M a ­ckensen német, később Garzia Con­d e spanyol nagykövetet fogadta. Csütörtökön 17 óra 30 perckor kezdődött meg a Venezia-palotóban Mussolini és Chamberlain miniszter­elnök második megbeszélése, amely ötnegyedóráig tartott. Róma, január 12. Chamberlain mi­niszterelnök és H a 1 i f a x lord külügymi­niszter csütörtökön este 8 érakor az opera­ház díszelőadásán jelent meg. Ezalkalom­Budapest, január 12. "A Nemzeti Egység Párt­ja csütörtökön este Bárczay Ferenc országos elnök clnöklésévcl értekezletet tartott. Az érte­kezleten a szokásos bejelentések után Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter ismertette a kishaszonbérleti törvényjavaslatnak a kormány által elfogadott végleges szövegét. Az uj javaslat kimondja, bogy legalább évi 100.000 hold földet kell kishaszonbérletekké ala­kítani és megmarad az a rendelkezés is, bogy a kormánynak két év alatt szerves tervet kell ki­dolgoznia. Ujitás az eddigi javaslattal szemben, hogy a nagyobb birtokok igénybevételénél nem az egész területre alkalmazzák a legnagyobb százalék­arányt. A kötötlforgalmu birtoknál, zsidóbirtok­nál és vállalati birtoknál az első kategória ,'-00— megoldása. Természetes az, hogy a paprika­termelőké az elsőség, akiket nyomon követ­nek a paprikakikészitők, de mindez nem je­lenti azt, hogy a paprikakereskedelem szem­pontjait el szabadna hanyagolni. A gazdasá­gi élet törvényeit jelszavakkal helyettesíte­ni nem lehet, jelszavak nem dönthetik el n forgalom szabadságának örökös megszünte­tését sem. A paprika azoké, akik azt előál­lítják s ha a paprikatermelők az értéke­sítés teljes szabadsága mellett szállnának sikra, nem lehet olyan érdek, ami a paprikatermelők egységes akaratát meghiúsíthatná. De természetesen az első feladat az, hogy a hatóságok hitelesen tuda­kolják meg: valóban a termelők egyhangú kivánsága-e a régi rend helyreállítása. Má­sok nevében senki nem beszélhet felhatal­mazás nélkül s elsősorban azt kell tudni, mit mondanak, vallanak és akarnak ebben a kér­désben a 'magyar föld magyar munkásai: a szegedi paprikatermelők. mai Verdi: Falstaff cimü operáját adták elő. A díszelőadás után Ciano gróf az Excel­sior-szállodában vacsorát adott az angol ven­dégek tiszteletére. Páris, január 12. Párisban ugy vélik, hogy az angol-olasz megbeszélésekről érkező el­ső hirek általában kielégitőek. A sajtó római tudósítói utalnak arra, bogy a római megbe­széléseket a naegenyhülés és a kölcsönös bizalom szelleme hatja át. A lapok mególlu­pitiák, hogy olasz és angol részről egyaránt békeakarat nyilvánult meg. Róma, január 12. XI. P i u s pápa pénteken délben kihallgatáson fogadja Chamber­lain (fnimsziterelnököt és H a 1 i f a x lord külügyminisztert. 1500 holdig terjed és már ennél is 30 százalék a 2 igéuybevehető terület. Ezenkívül még több kisebb módosítás történi a javaslaton s az uj javaslat alapján kb. 1,700 000 katasztrális hold terület vehető igénybe. Megem­lítette még a földmüvelésügyi miniszter, bogy külföldi állampolgárok kezén 100.000 liold mező­gazdasági terület van cs ebből 11.000 hold vehető igénybe az uj javaslat értelmében. Zsidó tulajdonban 326 birtokos, kezén 210.000 katasztrális hold van és ebből 72.000 hold vehető igénybe. A zsidó-törvénytervezet rendelkezése alapján ez a terület még növekedni fog. Bejelen­tette a miniszter, hogy a javaslatot pinteken ter­jeszti a képviselőház elé. Több hozzászólás és a földművelésügyi miniszter válasza után a párt n javaslatot általánosságban elfogadta. A kölcsönös bizalom szelleme hatja át a római olasz-angol tanácskozásokat Ma fogadja a pápa az angol államférfiakat A módosított földreform tavaslatot ma ngattfák De a Képviselőházban M uj javaslatot bemutatták a NEP csUförtökesti ertekezletén

Next

/
Thumbnails
Contents