Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-12 / 9. szám

Csütörtök, 1959. január 12. DÉLMAGYARORS7ÁG 7 lizinliáz és imíivémr • HET.I MŰSOR: Csütörtök délután: Válóok. Dayka Margit és Tönzs Jenő felléptével Csütörtökön este: Válóok. Páratlanbérlet 19. Dayka Margit és Törzs Jenő bucsufellépése. Pénteken este: Bombaüzlet. Operettbemutató. Premierbérlet 22. Szombaton délután: Faust. Ifjúsági előadás Filléres helyárak. Szombaton este: Bombaüzlet. Páratlanbérlet 20. DMKE. Vasárnap délután: Ezredeskisasszony. Mérsé­kelt helyárak. Délutáni bérlet. Vasárnap este: Bombaüzlet. Bérletszünet. Hétfőn este: Bombaüzlet. Bérletszünet. DMKE —oOo— Válóok — Vig játékbemutató a Városi Színházban — Amerikai vígjáték. A társszerzők: Harris Milared és Gollmano Harold hajánál fogva előráncigált ötlet köré fonják a vérszegény mesét; erőszakkal inditják meg a válópört az egymásért rajongó színésznő és hírneves közgazdasági szak­író között. És a házaspár a szerzők akaratából, meggyőződése ellenére tényleg megindittatja a bontópört. A bűbájos csibészkisasszony, a ringlin hizlalt külvárosi pillangó személyében meg is ta­lálja az ügyvédi zsenialitás a válóokot s addig bonyolódik a bonyodalom, mig végül is marad minden a régiben: a házastársak megtalálják egy­mást és még ma is élnek, ha meg nem haltak. Ami a szerkezetépítés törvényét illeti: ezzel Kapcsolatban csupán annyit, hogy a telefon a „Válóok"-ban főszerepet játszott. Viszont Sha­kespeare telefon nélkül is jobb darabokat hagyott a hálátlan utókorra. •De toljuk át a színházi este súlypontját a szórakoztatás oldalára s akkor máris két kézzel szórhatjuk a borostyánt a szerzők lábai elé. Vi­dáman, ötletekkel zsúfoltan pereg a három felvo­nás s a nézőtér boldogan tapsol. Sok gondosságot árult el a rendpzés s éppen ezért fokozott baj, hogy az összhatást apró fi­gyelmetlenségek rontják. Igy pl. a „bezárt" ajtó mögül kíváncsi illetéktelen leselkedik, a kulisszák között imbolygó árnyak suhannak s torz figurá­juk a nyilt szinre is betolakszik. Miféle falusi di­vat ez? Több előzékenységet a közönséggel szem­ben! Mindent kárpótol azonban Dayka Margit já­téka. A kitűnő művésznő utolérhetetlen östehet­séggel, ugyanakkor öntudattal és játékintelligen­ciával prezentálta a válóokot. Tüneményes volt. Alig akarták leengedni a színpadról. Partnere: Törzs Jenő, nem vérbeli vígjátéki szinész. legalábbis nem ilyen groteszk kivitelben. Művészi fokra forrott egvéni nózait és hangsú­lyait ezúttal is élveztük, bár helyenként hiba volt Salamon Bélát utánoznia. Más szerenben a teg­nagvohb örömmel méltattuk volna egyébként is már többször elismert kvalitásait. Egészen nagvvonaln volt Szilágyi Eszter, aki lulnőtt immár az átlagos kereteken. A kisebb szerepekben a közvetlen és egyre többet igérő Lontay Margit, az enyhén lámna­lázas, de nagvon iigves Kamilli Judit topábbá az ezúttal háttérbeszorult Homokav Pál. Sza­bó István Mihályi Mária ("ilven csunva maszk elviseléséhez hősiesség keltt és a talpraesett Ibnrai Ferenc tünt még fel. Az előadást táblás ház nézte végig. (BE) —oQo— = Csányi Piroska rádióelőadása. Szerdán dél­előtt 10 óra 45 perces kezdettel Budapest I. hul­lámhosszán nagy érdeklődéssel kisért újszerű rá­dióelőadást tartott Csányi Piroska, a Délma­gyarország munkatársa, akinek szines, eleven írá­sait jól ismeri és értékeli a szegedi nyilvánosság. A kitűnő irónő „Egy halhatatlan szerelem árnyé­kában Krasznahorkán" cimmel irt vonzó és hatá­sos előadásában meghatóan szén regényes rajzot adott Andrássy Dénes gróf és Hablavetz Francis­ka, a szép és nagytehetségű színésznő örökreszóló a síron is tul tartó romantikus szerelméről. A hal­hatatlan krasznahorkai szerelem eev regénv érzé­keny bensőségével elevenedett meg Csánví Pi­roska előadásában és a regénv mellett különösen értékesek voltak azok a részek, amelvekben ava­tott irói tóttal meghatóan gvengéd leirását adta az Andrássvak ősi várának festői környezetéről, a vár szénséfféröl és a történelmi manyoleum hir­dető emlőkéről. A nagy irói készséggel megrai­zolt érdekes előadásnak, qz értékes irói meglátás­nak és szines előadásnak a rádióban is méltón megérdemelt sikere volt. Harmónia hangversenyek 2ö-ikán Tisza, 8. Mcstcrbérlct V. Dánquartett fuvola, hegedű, gordonka, zongora. Műsoron: Hán­del, Haydrf, Beethoven és dán szerzők müvei. Jegy Déimagvarországnál. —ooo— A színház* iroda hírei Zsúfolt ház ünnepelte tegnap este Dayka Mar­gitot és Törzs Jenőt a Válóok cimü amerikai víg­játékban, amelyet ez a két kitűnő művész több, mint százötvenszer játszott Budapesten. A nagy­sikernek ma délután és este folytatása lesz. mert már alig lehet jegyet kapni, olyan nagy az érdek­lődés. Bombaüzlet. Holnap este mutatja be az operett­együttes legjobb szereposztásban a legújabb vig­opereltct' a Bombaüzletet. A főszerepeket Mészá­ros Agi, Komlós Juci, Mihályi Mária, Vesndv, Szokoly, Szalma, Tamás alakítja. Minden komikus­nak ragyogó szerepe van! A Bombaüzlet hétfő es­tig bezárólag marad műsoron. Faust. Szonihaton délután a Faust kerül szinre ifjúsági előadásban, a legjobb szereposztásban filléres helvárakkal. Bob herceg A Ketten egy jeggyel-akeió kere­tében kedden "este a legszebb Huszka-oprrett: a Bob herceg van műsoron. A címszerepet Sz. Pat­kós Irma énekli. Holnap este a komikusok operelFe: Bombaüzlet premier! — Ha folytonos bclpangásnitól és tulsok gyo­morsavától okvetlen meg akar szabadulni, ugy ne mulassza el reggelenként egynegyed, esetleg félpohár természetes „Ferenc József" keserüvizet éhgyomorra inni. Kérdezze meg orvosát. Férfi öltönyt g» aofusxövetböl már 58 pengőért ké­szítek, löké lei es modern sxabáisal elsőrendű kidolgoxással - o v á c s A n 1 a 1 urlsxabó, Somogy f-u. 15. lem. Hóíefiérke (Walt Disney filmje a Széchenyi Moziban) Valójában most kezdjük érezni, milyen uj, tel­jes és valóságos művészet a film. Boldog moso­lyok, jóizüen harsány kacagások és meleg könnyek között ülünk a nézőtéren és azt vesszük észre — önmagunkon, szomszédunkon —, hogy kétezer mé­ter változó és muzsikáló kép valami gyengéd fi­nomsággal, az érzések bensőséges emberségével váratlanul és egyszerűen — megjavított . . . Vala­mi varázsba, valami mesébe, valami meleg áram­ba kerültünk, — abba a derengő révületbe, abba a halk és duruzsoló félálomvilágba, amelyben any­nyit ringatództuk gyermekálmaink puha párnápán, amelyben tisztán és romlás nélkül emberkék vol­tunk, most éledő, nyiladozó szivünkkel, amikor még meleg hullámokkal tudtunk sirni a jóság hajóján és kitárulva, boldogan tudtunk nevetni a játék szökőkutjain . . . Igen, ez a legnagyobb csodája és művészete ennek a filmnek: dobbanó sziveket va­rázsol belénk rideg és kietlen emberekbe és visz­szindul velünk az álomvilág mesés erdejébe. Anyánk szava csendül álmaink fölött fehér pár­nánk tengerén . . . * Az egymást kergető változás a vizuális cselek­mény, az izgalmas semmitevés mivé fejlődött, amig a film eljutott Walt Disney költésze­téig ... Az ut adva volt: az izgalmas és érzel­mes eseménvkergetés után a táiak élménye kö­vetkezett, aztán fotográfiákban és látványosság­ban elvonult néhány irói remekmű szikár borda­zata és utána a shakespearei erdő is következett, a Szent Iván-éji álom Beinhardt kísérletében. Most itt van az ui technika megvalósult uj művésze­te. amelv olv részesévé teszi a nézőt, mint a leg­jobb szinnad. — a néző is szerelőiévé vált a tá­jéknak mosolyával és Vránvévpl és mindenekelőtt megdobbanó $zivével„ és a Sze.nt íván-éii álom Jündériátéka máskép is itt kisért e halhatatlan (élményben, — a mese és a fantázia. :-;z álomvilág és a költészet talán alig érte még oly közelről a nézőt, mint Walt Disney Hófehérk é-jének lel­ket változtató jóságában. * Mit nézzen először a néző: a rajz hókuszái-i varázslatait, a szinek naplementei pompáit és aj­konyati árnyalatait, az alakok és figurák eszmé­nyi jellemzését, a mozgások és vonalak gyengéd harmóniáját, vagy a szivünket megölelő mese köl­tészetét ... És az egész kép fölött valami mese­beli zene szól a szerelmi képzelet galambszár­nyaitól; a törpék táncoló indulójáig, vagy Hófe­hérke zsongó álomkeringőjéig. Kép és mese, kör­nyezet és zene, ez igy mind együtt Walt Disney kénzelete és üzenete, egv másik világról, amely­nek szereplői és élői szeretnénk lenni. Fölépités és szerkezet, megoldás és részletezés mind ui eseményt ielent. Ahoev a játék elindul és a halvány párákból kibontakozik a gonosz ki­rályné toronyives. hegves vára, ez már az az ar­chitektúra, amelvet csak n mese énitbet fel a szi­nes ceruza szárnyaival. És ahoev meelelenik Hó­fehérke, az álomvilág szépségesen szelíd herceg­nőié, valóban a gyermeki rigmus subán velünk: ..Szeme kékie tiszta tó , . . Arca fehér, mint a hó . . ." Báios és gyengéd, álnmhereegnő ... És külön művészet a raiznak és filmnek külön köl­tészete, ahogv HöfehérVe mozog és hallik, abouv táncol, szinte légiesen lebeg. — a ra!zfi'm csodá­latos esztétikáin: a mozoás hercegnői igézete . . . Szinté mindegvik kénen valami sorsdöntő, mesleivtés szinte megfoghatatlan. Az ember sze­retne ott maradni és sokáig idézni még esv­egv perc Igézetét Most e evors és sürgető sorok­ban még csak néhánv elröopenfi jelenet: kísérlet, megríggflni. pmi velünk marad — A mesevilág mindpn éintÖTÍnla Ös megriiö őrömii hing'i lUl-iiri a naeuet'ül^r^eu plrog-r- TTó Z-VZ„1"o gonosztól és röfoot-íől űzve ol—aszs-o zs l.-órsz—vossmrin "koiing a vadonban. é^ogv lélpkzetfoitva méné1-ül mö­götte és körülötte a r»reéieg r*meí. a fáknak ós indáknak- kinvuló polip karjai. amint utá­na kapkodnak fagyos és végzetes ujjaikkal, —« ezek a szinek és ez a rengeteg szinte csak Maeter­linck rímeiben éled, a Kék madár bűvös erdején ben ... És ahogy ájultan és elveszetten ősz­szeroskad és köréje gyűlnek szelíden és gyengé­den az erdő állatai, nyulak és őzikék, kuvikok és mókusok, — ez a film egyik legszebb, legtisz­tább és . . . legemberibb költészete. Walt Disney állatvilága: maga is külön költészet, emberek szá­mára, akik emberek szeretnének lenni. (Ez a tor­kot fojtogató, kétségbeesett menekülés a rengeteg rémei között az erdő jóságos pajtásai közé: cz nemcsak szép és megrázó, de mélyen elgondolkoz­tató és szibolikus, > — a gyermekien tiszta Hó­fehérkének az életből a mesébe, az emberek kö­zül a vadon állatai közé kell menekülnie, hogy megmentse életét és kinyithassa szivét . . .) És mennyi finom figyelem, mennyi jóságos hu­mor, — ahogy a törpék megjelennek alakjukban a Szent Iván-éji álom kézmi'ieseit idézve, ahogy a rubintot válogatják, ahogy Hófehérke a madarak és mókusok segítségével kitakarítja a poros és pókhálós törpe-házikót s ahogy a kis fehér herceg­nő a törpékkel táncra perdül ... — a tiszta mo­soly ölelkezik a friss, gyermeki kacagással! A mesevilág mellett élmény: a madárvilág, — és hu­moron, derűn, rajzon és mesén tul: a szinek külön költészete. A varázstTikörben mgjelenö gnóm zöld­méregarca, a törpevilág bokrétái után a kibonta­kozó várkastély hideg, éjféli kékje, a boszorkány­konyha kotyvasztó füstjei és befejezésül a boldog beteljesülés meleg barnáidban a csillogó arany földöntúli sugarai . . . Álomország a mesék szí­neiben. Egy film, ami megmelegít és boldoggá lesz. Ki­bontja. a szivünket, könnyünk fátylai csillognak. Az uj filmteehnika élményszerű művészete, amely részesévé te«;Z a legnagyobb csodának: a jóság­nak és a boldogságnak Walt Disney: a film zse­niális. korszakot teremtő művésze. Több annál, — költő. Vér G vörav

Next

/
Thumbnails
Contents