Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-11 / 271. szám

10 DF. [MAGYARORSZÁG Vasárnap, IQjft. rWrinhrr TT. Felvinczi Takács Zoltán nyilatkozata Kaptuk a következő levelet: „Tekintetes Szerkesztőség, november 27-i rzámukban megjelent rólam egy cikk-, amely igrn különös tévedésekéi tartalmaz. Nagyon kégem, sziveskedjenek a rám nézve könnyen károssá válható adatok ellensúlyozására u mellékelt nyilatkozatot közölni, • A nevemet, minthogy nem összetett név, nem „Felvinczi -Takács"-!! ak, hanem kötőjel nélkül. Fel\ inczi Takácsnak irom. Egyetemi tanulmányaim elvégzése után nem Tettem hivatásos ujságiró (jóllehet alkalmilag '/mindig jelentek meg szakszerű cikkeim napilapokban és folyóiratokban), hanem megkezdtem állami szolgálatomat -az Országos Képtárnál, amiből épp óbban oz időben lelt Országos Magyar Szépművészeti Muzcum. A „Pester .Lloyd" 1013-ban kért fel először arra, hogy művészeti munkatársa legyek. Ez a. tevékenységem még abban az évben racgszak ídt, dc 1918 újév napjától kezdve folytatódott 1921 végéig. Közben nem „barangoltam", hanem állandóan s/olgáltam a Szépművészeti Múzeumban,, ahol természetesen egyik feladatom volt a bemutatott műtárgyak megbirálása, megállapítása, sőt értékelése is Ezt a tevékenységemet kereskedelmi jellegűnek feltüntetni nem szabad, mert nem vott nz A keleti népek művészetével szakszerűen 1(W> bt a foglalkozom. Happ Ferenc — nem Iloppe Ferenc — 1919-ben alapította az én ösztönzésemre a róla nevezett keletázsiai művészeti mii/fiiirot, amelyről s'ohasem állítottam, hogy „olyan rnvng, amely még u British Muzeum világhírű gyüfteménytárában se található". Ila ilyet állított im volna, nem érdemelném meg, hogy a világon legvek. A gyűjteményt, amely ma a Magyar Nemzett Muzeum Történeti Múzeumához tartozik, alapítása óla vezetem. A Kormányzó Ur Őfőméltóságának kfl'.dött kard Sumioka Tomoyoshi dr. ajándéka. (Arany és drágakő nincs rajta, mert az ellen tiltakozik a szigorú lovagi felfogásnak megfelelő japáni stílus). Nem )/ én érdemem, hogy Sumioka dr., a nagv magyarbarát, indokoltnak tartotta megajándékozni Cföméltóságát a karddal, aminek kormányzó Urunk szívből örült. Megfelel a valóságnak, hogy meghívást kaptam Japánba. Ilozlam is a Távolkeletröl több rr int ötszáz rdrgyat a TIopp Ferenc Múzeumnak, amik művészeti és tudományos szempontból fontosak és becsesek, de sohasem beszéltem róluk ugy, mint „horribilis" értékekről, A cikk szerzőjéről egy pillanatig sem tételezek fel. még rejtett rossz szándékot sem. Kifejezésre kell azonban juttatnom, hogy közleményével ncfii azonosítom magamat. Felvinczi Takács Zoltán dr., muzeumi igazgató, egyet. c. nv. rk. tanár". II vidéki iriközöiség kedvenc hotelje az ESPLANADE nagyszállód a. BUDAPEST, fll ZSIGMOND UCCA 38-10. Telefonok: 151—733.. 151-738, 157-299. Szemben a világhirii Lukácsfürdővel és Császárfürdővel, a Rózsadomb alján. — Teljes komfort, folyó melegvíz, központi fűtés. — A Nyugati pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda teljesen újjáalakítva, uj vezetés alatt áll. ELSŐRANGÚ CAFE RESTAURANT, POLGÁRI ARAK. Olcsó szobák pensióval. vagy anélkül. IIoszsraaBR Karácsonyi idényre ajánljuk dúsan felszereld vakéár unkáé Női és férfi szövetek, selyem, miiselyem, mosóanyagok és szőnyegek tényleges értéküknél fóval alacsonyabb árakon kerülnek eladásra. — Maradékok mélyen 1 esxúlllioti áron. Divaidvuház a <1 „Kék Csillaghoz Szeged, Széchenyi lér és Kárász u. sarok A világ két vége Utaztam. A vasúti kocsiszakasz izzasztóvá volt fűtve. Szemben az ablak melleit, ott ült oz egyik útitársam. Derült, mosolygó képű vidéki ur, aki joizürn szivarozgololt és a gyorsau rohanó alföldi lájkép minden ujabb egyformaságóuak szivböl örült. A kocsiszakasz ajtófelöli sarkában pedig magába zsugorodva, újságot olvasott a másik, aki alighogy kihúzta néha-néha arcát az eléje torlasztott papirlapok közül. De ha kibukkant az az arc, meglátszott bizony húrom konok, gyűrődés a homlokon és az az orra mellől élesen szájra esett két vonás, amivel el lehet kergelni mindenki maga mellől. A vidéki ur hamarosan beszélgetni kezdett. Megtudtam töle; hogy fontos ügyben utazik most a fővárosba. Kél leányát vinné egy balatonnienti város jelmezbáljára és az ö számukra níz ki most megfelelő, sőt egycdülvalóan szenzációs jelmezt. Amellyel meg kell nycrniök a balatoni karnevál jelmezversenyét. Meg kel) nyerni 1 Már csak azért is. mivel hiszen látott ö Nizzában valamikor elég karnevált ahhoz, hogy tudjon jelmezt kiválasztani! . . , Beszélgetés alatt a másik ur néhány percre kiment. Ha nem csattant volna a becsapott fülkeajtó, bizony észre se vesszük. Aztán visszatért, leült i helyére és olvasott tovább. Később az rn barátom is föláll, kedvcsen bocsánatot kér, ö is kimegy néhány percre. Szinte hiányzott arra a pár percre is Nemsokára megjön, de zavarodottan áll meg az ajtóban. — Engedelmet kérek uram, — szólt onnan hozzám. Meg kell a kalauzt keresnem. Nem tudtam elképzelni baját. Vártam a különös eseményre, amit úgyis el fog mondani, hisz,en nagyon összemelegedtünk. Egyszeresük ajtócsapódásokat hallok a perron felől. — Valami baj lehet, — vágott beiéin a gondolat. mint ahogy a rohanó vonatou ilyen ideges csapkodásra joggal gondolhat bajra az ember. Éppen megnézni készültem, amikor felnyílik a mi fülkénk ajtaja Is. Elől a kalauz, mögötte az én vidéki bácsim és körülöttük sereg kíváncsi utas. — Tisztelettel kérdem az uraktól szólt udvariasan, szalutálva a kalauz — elvesztette-e aa utak közül valamelyik a kocsi végében a pénztár* cáját? A gyüröttarcu a zsebéhez kap és felugrik. — Én. Hol van a pénztárca? — Ez voll az? — kérdi i kaluz és megunt* latja. — Ez. Gyorsan felnyitja, előgyüri a papírpénzt be* lőlc, számol. Azlán még mélyebbre szorítja .arcába a ráncokat és szúró szemmel a kalauzra néz. — IIusz pengő hiányzik. Ki találta meg? — Én —szólt elképedve az •utibarátom. Lát* szőtt rajta, liogy fejbccsapta cz a brutalitás. — Kérem kalauz, igazoltassa ezt az urat, hi* ányzik a pénzem! Persze nagy lárma lett belőle. Az öregúr iga* zolla ugvnn magát, de előtörődölt az utasok közül egy magánkívül megbotránkozott ügyvéd is és felkérte a kalauzt, hogy tanuk előtt számoltassa meg újra a .vesztes urral a pénzét. — Kzerhatezáznegyven pengő, — szólt helykén a gyűrött arcii. — Köszönöm. Most pedig méltóztassék a pénz* tárcát megtaláló urnák a talált érték törvényes öt százalék átszolgáltatni. Persze nem fizetett a gyüröttarcu. Erre — tpp nagyobb állomásra ériünk — lcignzoltatta öt íz. ügyvéd egy előhívott reodörtisztviselővcl. Feljegyezte a nevét és cimét cs vállalta rögtön a megrökönyödött utibarátom jogvédelmét. Törvényerőn fogja kényszeríteni az erszényes urat, az öl százalék megfizetésére. Tanú pedig husz is akadt. Az utazás azonban el volt már rontva. A ne* vető arcú vjdékim sápadtan ült a helyén, niegmcftliimbálla a fejét. Nem lehetett többé beszélgetésre birni. A másik azonban tovább olvasta újságját íme a világ két vége . . • KöszöneínyiSvániíás Mindazon rokon, jóbarát és isnvocő Őkr.ek. kik felejthetetlen jő férj és apa, Hc.-creg István kefekö'.őniester temctéíén resztvettek, ezúton küld há'.áö köszönetet Gyc.zo'ó családr