Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-10 / 270. szám

me Szombat, 1938. dec. 10. •••••imbhbhbhí^hmhhm^hhbh A honvédelem uf alapjai 1938 december 7. nevezetes napja a ma­gyar történelemnek: Barthn Károly honvé­delmi miniszter a képviselőház ülésén be­nyújtotta ah önvédelmi törvényja­vaslatot, amely a világháború tapasztala­tain és okulva a modern hadviselés techniká­ját figyelembevevő uj alapokra helyezi az or­szág honvédelmét. Á magyar honvédelem történetébe elme­rülve, most ocsudunk arra a megállapításra, hogy évszázadok óta csak most születik meg nz első általános védkötclezett­ségen felépülő nemzeti hadse­reg. _ , ^ . A hétköznapi szóhasználat nemi hízelgő önámitással már a m. kir. honvédséget is fel­díszítette a nemzeti hadsereg kedves címé­vel. De a monarchia hadszervezetének isme­rői bizonyos rezignációvnl takargatták öntu­datukban a honvédségről szóló 1868:XLI. tc. T. §-ának szövegét: „A honvédség a fegyve­res erőnek kiegészítő része". A világhá­ború hadrendjében ez a kiegészítő rész a hadcsoportoknak átütő erejű magját alkotta ttgyan, dc igencsak elkeveredett a közös had­erő alakulatai között. 1919-ben az ország felszabadítására Sze­gedről elindult nemzeti hadsereg ön­kéntes vállalkozás, népfölkelés jellegével to­borzott alakulat volt. Ezt követte a zsoldos hadsereg igen korlátozott létszámmal. Csak rzév tavaszán ismerte el a nevezetes bledi crtekezlet Magyarország szabad fegyverke­zésének jogát. Az általános hadkötelezettsé­get kirrtondó honvédelmi törvényjavaslatot a kormány ezideig a trianoni tilalom miatt nem terjesztette a törvényhozás elé. Az uj honvédelmi javaslat jelentősegének felértékeléséhez szükséges némi történelmi visszapillantás. A Szent István létesítette ál­lamszervezet korában a hadsereg ma­gyar volt ugyan, de a király személyes vezetéséhez kötött hadkötelesség az arany­bulla 7-ik cikke és több dekrétum 'értelmében korlátolt honvédelmi köteles­ség volt. A nemzet szabad tagjai csak kül­tánradások ellen tartoztak az országot meg­védeni. A Szent Korona államszervezetében kiépült a bandériális hadszervezet, amely még mindig erősen partikuláris jellegű volt Ennek a kornak erőtlenségét panaszolja Zri­nyi Miklós, a költő, amikor a török expanzió idején igy kiált fel: „Fegyver, fegyver, fegy­ver kévántatik és vitézi rezoluciól Elfussunk? Nincs hová. Ami szabadságunk az ég alatt sebun nincs, hanem Pannóniában ..." Csak Rákóczi korában az 1715. évi VHI. tc. teremti meg az állandó hadsereget, amely az általános felkelés mellett királyi jogra támaszkodik. üe a Habsburgok uralma alatt az állandó hadsereg nemzeti jelle­g e kopik s lassan veszendőbe megy. A bonvédelem kötelességének egészen al­talános és szintiszta magyar jellegét a most benyújtott törvényjavaslat tartalmazza. A javaslatnak alanvető elve, Kogy az ország minden polgára személyes szol­gálatával és vagyonával egyaránt köteles a haza védelmében részt venni. A világháború egyik legkeserűbb tanulsn­PolHihai napilap gá volt, hogy a katonailag győztes hadsere­get is le lehet győzni az arcvonal mögötti ré­szek fegyelmének felbomlasztásával. A korszerű háború, egyik jellegzetessége, hogy váratlanul a legkülönbözőbb formák­ban s előre meg nem állapitható mértékben lepi meg az egész nemzettestet s éppen azért a jövő háborújában az egész or­szág hadszíntér lesz. Ebből az is következik, hogy a híjboruban nemre és kor­ra való tekintet nélkül mjnden emberi és anyagi erejével az egcsz nemzetnek részt kell vennie. A Legfőbb Honvédelmi Tanács létesítése, a leventeköbelezettség tágítása, a kiképzés, tényleges szolgálat szabályozása a szervezés természetes mozzanatainak fogla­lata. Uj dolog: a honvédelmi munka­kötelezettség korhatárának mindkét nemben 14—70 év közöt­ti megállapítása. A személyes érde­keltségnek ez a roppant méretű kitágítása új­ra emlékezetünkbe idézi Zrínyi Miklós álmát, a fegyvert és a vitézi rezoluciót. Ha a jövő kontúrjainak kirajzolásában elmélyedünk, rá­találunk maid egy uj fpgalomra is: a honvé­delmi munka vitézségére, az arcvonal mö­götti országrészek cselekvő lelkesedésére. Tunisz, december 9. Pénteken délelőtt ujabb tüntetések voltak Tuniszban. Többnyi­re fiatal korzikai emberek vonultak fel a vá­ros főutcáján, a rendőrség szétszórta őket, a később ismét összeverődött néhányszáz olasz a Giovinezzát kezdte énekelni. Több letartóztatás történt. Az olasz tüntetésekre ellentüntetések következtek francia részről, ezeket is szétszórta a rendőrség. Franciaország több városában is volt tün­tetés. A francia diákok az olasz konzulátu­sok előtt tüntettek, közben Szicíliát és Szardí­niát Franciaországnak követelték. Milánóban mintegy száz egyetemi hallgató tüntető me­netet rendezett a városon keresztül. A diá­kok „Tunisz, Korzika, Dzsibuti!" — kiáltások közben elvonultak a francia konzulátus épü­lete előtt, majd a fasiszta szervezetek háza előtt szétoszlottak. Rómában többszaz egyetemi hallgató tüntetett péntek délelőtt. A tüntetők bejárták a város főbb ut­vonalait, először a fasiszta székház elé vo­nultak, majd a francia követség elé akartak menni, ott azonban rendőrkordon várta őket, mire rendben elvonultak. Gayda cikke az olasz-francia viszonyról Róma, december 10. Az olasz sajtó a rosszakaratú kitalálások és rágalmak politiká­XIV. évfolyam 270. sz. Ezentúl nem a hadsereggel rokonszenvező együttérzés fűti majd a győzelmi esélyeket, hanem a hadi tevékenység lényegében való együttmunkálkodás rendezi egyetlen fegyel­mezett organizmussá az egész nemzetet. A külpolitikai horizont még mindig igen homályos. A Dunamedence kérdései rende­zetlenek. A népi elv müncheni vezérszólama csak egyik árnyalata volt az elkövetkezendő szükségszerű hatalmi átrendeződésnek. Geo­politikai adottságok, történelmi igények vár­ják a mérlegretétel időszerűségét. Az uj éle­tet remélő nemzet nem vonhatja ki magát a felkészülésszabta kötelességek, terhek válla­lása alól. Lehiggadt tárgyilagossággal álla­píthatjuk it.eg, hogy a magyar társadalom­nak minden rétege, a legnagyobb lelkese­déssel fogadja a honvédelem intézményes megszervezésének híreit és nemcsak helyesli az elhatározást, hanem állandóan sür­getni fogja a törvény végrehajtását, e keretek kitöltését, tágítását, a korszerű esz­közök tökéletesitését. A magyar népet a tör­ténelem nevelte rá a katonai szellem és vi­tézi erények tiszteletére. Az uj véderőrend­szerben ősi energiák találnak megnyilatko­zási lehetőséget. Ha a történelem ilyet dik­tál, mi benne leszünk. mmmmmaammmmummmmmm—nmmmr jának tudja be azt a beállítást, hogv Német­ország a francia-német közös nyilatkozat alá­írásával megtagadta Olaszország természetes jogainak és törekvéseinek támogatását. A Giornale d'Italia mai számában „Mindent újra kell kezdeni" vezércikkében Virginío Gayda főszerkesztő kifejti Olaszország ál­láspontját a francia-olasz viszony tekinteté­ben. Rámutatott arra, hogy a Franciaország irányában fennálló olasz kérdéseket nyilt és megoldatlan kérdésnek kell tekinteni. A biro­dalom megteremtésével jelentősen megnöve­kedtek a Vörös-tengerhez és a Vörös-tenger bejáratához fűződő olasz érdekek. Természe­tesen fontos olasz érdekek fűződnek többek között Tuniszhoz, Szuezhez és Dzsibutihoz. —oOo— Cseh-szlovákia határbiztositékot kér Franciaországtól Páris, december 9. Jól értesült körökben megerősítik, hogy a párisi cseh-szlovák kö­vet pénteken délelőtt pontos felvilágosítást kért Bonnet külügyminisztertől, milyen uj kezességet hajlandó vállalni n cseh-szlov ik állam jelenlegi határaiért. rolQtafóűnak a sorozatos tüntetések Tunisz miatt ,A Franciaország iránijában fennálló olasz kérdéseket nuiltes meg­oldatlan kérdéseknek kell tekinteni" — „Fontos olasz erdekek fOzddnek többek között Tuniszhoz, Szuezhez es Dzsibutihoz"

Next

/
Thumbnails
Contents