Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-07 / 268. szám

8 D É I MAGYARORSZÁG Szerda. TOirt. december 7. NAGY karácsonyi forgalmat akar csinálni? ( legyen egy m Mas-ezonnal Kísérletet Hirdessen a MlmíswmmiiuMN • — rnrn-nrnri-iriwiiLLftiuj — Aki friss és munkaképes akar lenni és lc­lulöleg el akarja kerülni, liogy kemény legyen n -/éke, emésztése meg legyen zavarva, gyakran lájjon a feje és u böre tele legyen mindenféle 1 ittanásokkal. uz igyék hetenként egyszer-kétszer i eggclizés elolt egy pohár természetes „Ferenc tó/sef" keserűvíz* t. Kérdezze meg orvosát. — Kutyatulajdonosok gyűlése. A Szegcdi Ál­latbarátok Kére Szeged összes kutyaadófize'.ő pol­lárait derember 8-án délután 3 órakor a Gazda­sági Egyesület helyiségében (Széchenyi-tér 9., II. nietet) megtartandó értekezletre meghivja. Meg­beszélés lesz a 2ó pengőre felemelt kutyaadó mó­nositá* i ügyében. • —i————in. i«»im • m színház cs művészeX • UETI MŰSOR: Szerdán este: Traviata. Operaest. Tatjnnu Me­notti, Érdy Pál, Lionlas Konstantin vcndégfcllép­level. Bérleiszünet. Mérsékelten emelt helyárak. Csütörtökön délután: Éva a paradicsomban. Mérsékelt helyúruk. Csülörtökőn este: Ide cyorc rózsám. Opcrelt­bemutúló. Premicrbérlct 14. Pénteken este: Ide gyere rózsám. Párntl rnber­let 12. DMKE. Szombaton délután: Leányvásár. Szombaton t-ste: ldc gyere rózsám. Bérktszü­not. Vasárnap délután: Tul a Nagykrivánon. Mér­sékeli belyúrak. Vasárnap este:.Ide gyere rózsám. f-.'rU-t Mi­nőt. • Hétfőn este: Mindi? a nők kezdik. » Prciriier­.bérlet lá. -Vigjátékbematató. —oOo— har-^on'a hangversenyek Hétfőn Tisza, 8. I. bérlet Filharmonikus Hangverseny Hupilnias műsor. Jegy és bérlet Délmagyaror­zúg iegyirijtlábnii és Harmóniánál. 13-én Tisza, 8. Harmónia IV. mcsterbérlct. Danvi-wilnnkaest Műsoron; Beethoven, Bochcrini, Kodály. Ritn­szkij Korsakow, Sarasaié, Kreislcr, Pagrnini­inüvek. Zongoránál: dr. Ilerz Ottó. Jegy 2 pengőtől Délmagyarország jegyirodában. —°o°— \ «zínhAzi iroda h'rei FIGYELEM! FIGYELEM! Ma esto Tatiana Menotti a TRAVIATA főszerepét énekli. A legnagyobb slágeroperett nz ,.Idc gyere ró­zsám". Magyar levegő, nngyar miliő, magyar mu­zsika. Szenzációs táncok! ,.Éva a paradicsomban'4. Csütörtökön délután i mérsékelt helyárak közönsége könnyesre kacag­ta magát n szezon legvidámabb operettjén. Vasárnap délután a legbájosabb felvidéki té­májú operett, a „Tul a nagykrivánon" keriil szinre ,nőisükéit betyárokkal, a legjobb szereposzlásbni. ' ..Mindig a nők kezdik'4 Uidonság! Premier hét­tőn. imhmmwfmmwwmmwmwn Váth János: SOLT ANYJA Történeti regény A Pélmagyarország regénye 23 S azok visszakívánták neki: Mindközönsé­gesen! Levente szivet ugy megfogta cz a csalá­dias kép, hogy semmi- kedve se volt már Docska számonkérésére, amért a foltos condróju psáztorgyerek mellé térdelt az Ur vételénél. Finom érzékével kitalálta, hogy a kereszténységen valókban testvéresülés él. A nembeli nem nézi le az ágbelit, ez nem nézi lc a szolgát, a szolga a rabszol­gát, mint a magyari részen valóknál. S a szive még jobban megnyílott Docska vallá­sa előtt. — Te Levente majd elkaptad fejedet a bünlzocsátó testvéri csókom elől! A Mi­atyánkban ezt imódkozzuk, hogy bocsásd meg vétkeinket, méképen mi is megbocsá­tunk nz ellenünk vétőknek. — Hát mit vétettem én? — huncutkodott Levente. . . — Ne tréfálódzáU Fz hitünknek a leg­szeblj tétele s mert mindenki nem csóko­lózhat össze, jelképesen a szomszédok cse­lekszik meg egymással. — Ha a bojtárgyerekkel kerülsz össze? — ráncolta meg szemöldökét Levente. — Természetesen azt csókolom vissza. Isten előtt egyenlőnk vagyunk. — Áldozásnál 1 rántott kissé, bogy melléd került s te készségesen engedted melléd .. — Már elég ideje vagy közlünk, de még nehezen érsz fel a keresztény szeretethez ... — Érted, Docska iparködoki A szerelmesek elhagyták messze maguk" mögött Bendét, anyját s a húgait, Nekik lélektelenebb volt a beszédtárgyuk. Imes a béreseket rótta meg, hogy minő falánkak voltak. Emese, mert gyenge s beteges gyomra nem birta a boritalt, ennek fogyasztását lát­ta ferde szemmel. Az anya fájó lábait horgászta föl. A pap amazokon szemet hunyt, ernezt FinI gyengédséggél, hogy még jobban kar­ján tartotta anyját, iparkodott helyrehozni. A göröngyöt is elsimította volna útjából s oz eeész terhét magára vállalta volna. Mikor a fapalotában összetalálkozott az egész család, Docska szivén érzett meg legjobban a meghatódás: — Bende, mindig megfog az intelmed "és soha se tudok betelni avval a jóérzéssel, mikor szolgálhatok a cselédeinknek! Mit fa­iadnak egész hétszám. Illő, hogy egyszer viszontszolgáljuk őket I — Te látod testvér ezt legjobban, meri köztük forogsz — felelte átérzetten a pap. * A vadász napok óta nem mutatkozott. Ni'in hozta a jelentést, hogy nyomára buk­kant-e a medvének? Docska u halászokhoz ment ki Leventével, mikor Bence hajójukon evezett át a Szálán, liogy meglátogassa a folyón tul élő lelke* ket is. Docska a hajón maradt s bejárták Leven­tével a Szála áradásait. A halászt elbocsá­totta. Maga ült nz evezőhöz és ami miatt aggságo.skodott s a lelkét tépte, jobban ne­ki adta magát a szerelemnek. Egyik szavával azt erősítette magában, hogy avar szokás s avar törvény ez. És ilyenkor parázslott, lángolt szabadon... Ám ő mar nemcsak avar volt, hanem ke­resztény is. A VI. parancs rátiport a régi pogány törvényre s ilyenkor felszakadtak a lélek sebei: Aztán clvcsz-e? Apja bele­cgyez-c? A szégyeneddel nem hagy-e iti? Szégyen! Most ébredt rá! Gyerek után vá­gyott s már már vájjon — tétovázott —? vájjon egyenes uton jut-e hozzá?! Most, ha megpezsdült a mellcbimbója, nem töltötte cl boldog vágyakozással. Nem epedt Erto, mert tiltott uton kereste és találta meg. A legborzasztóldí pedig az volt, hogy Leven­tének nem tudott szólni erről. Mért? Félt, bogy elriasztja? Félt? Mindentől félt, do egyre utána vágyott... A nádasokból csapatba, falkába verődött őszi madarak riadtak föl. Elvesztették a pá­rosságukat. Vadrucák — falkában. Szárcsák — rajokban. Kárakatnák — végtelen kvók­kvók-kvák! Egytömeg minden, nem keresi párját egy se. Még a magános gémek s ki­rályi fajtájuk, a kócsag is falkában: kive­szett belőlük a magánosság. Ö meg csak Leventével érzi jól magát! Kettesben, ket­tesben. Bújni az emberek szeme elől! — Istenem, mire vezérelsz? — szakadt föl benne a sóhajtás. Levente szeme n költöző darvak, gólyák? n napfényben átvilágított kócsagok arany­felhőjén. Elköltöző vadludak éke, ide érke­ző messze északiak tömege. Süvítve száll­nak le és szárnyverdesve kapnak a levegő­be. Ni ott hé»d dönti a fát kemencelukásá­hoz. Ha velük volna a halász, javasolná, bogy annak kasztóreumát kell Levente se­bére borítani. Amott a varsákat fényes nap­pal dészmalja a vidra. Sima fejét le se kap­ja a viz alá, mert csak a csapdától kell óva­kodnia. Nyil, utána vetett dárda nem fogja a vizesgereznáját... (Folyt, köv.) szász matyasne „ hesztuükésztíőtaníoliiainot rendez. Érdeklődés délután 3—5-ig Folső­'iszapart 1, vagy telefon 31 — 17.

Next

/
Thumbnails
Contents