Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-07 / 268. szám

kapcso'at ős jószomzzidi viszony az európai hey.et mayizt'drditósdnak és az általános b ke fen'a Ideának egyik Irgfnn'gsabb eleme. Következésképen a kct kormány minden iöe telhntöt megtesz, ho?y b'zlositea az orwá?a:k köz >Ui kapcsolatok ilyen módon va'ó klalnku'ásdt. 2m A kct ko-múny trrtiállapitja, hogy országa k köz tt nincs többé lc il'clt terméé te tü függőkérdés cs ünnepélyesen elismerik, hogy a: otzdgalk között megvont h.ttdr végleg 's. 3. A kct kormány a leghatározottabban állítja, hogy lia-midik hatalmakkal szemben fennd'ló különleges kapcsolataik fentartásáva' a két országot érintő valamennyi kérdd s a vonakozó'ag tanácskozásokat Iczzd, amennyiben a kérdések jövőbeni fejleménye nemzetközi nehézségekre vezetne. Jelen szerződés azonnal érvénybe lép. A két külügyminiszter a szerződés a'áirása után a tanácskozóié.embe vonult vis zi hosszabb megbeszélésre. Honnét és Ribbentrop tanácshozása A két á'lamférfl a nyilatkozat aláírása után folytatott mcgbcszlésén a két ország kölcsönös kWpo Htkal kérdőiéiről volt sző. Ez a megbeszélés ai tí'sö lépés volt a francia—német viszonynak a kezdeményezés szellemében való kialakítása felé. A megbeszélésben nyíltan megvitatták a francia -német viszonyt óiin'ö valumennyi kérdést. Szóba kc.-ült az dlt dános európai helyzet is. KifCjczésrc juttatta a két államférfi azt a kívánságát, hogy München sze'lumébcn a különböző európai né/ck érdekeinek kiegyen'itése utidn elősegítsék Ewópa tartós megbékélését. A mcgbeszé'és után a német és francia külügyminiszter közőcen fogadta az újságírókat és nyilatkozott a közös francia—német nyilatkozat szelle. mérői, jc'cntöségérő1 és a nyilatkozat aláírását követő megbeszélésekről, Ribbentrop és Bonnet nyilatkozata Pá: is, december 6. A tanácskozás után a két miniszter az »óra-terembe« vonult, hogy a sajtó előtt nyilatko zik. Ribbentrop külügyminiszter Franciaországnak és Németországnak a civilizációhoz való hozzájárulásáxól szólt. Felidézte azt a bátorságot, amelyet mindkét nemzet tanúsított a világháború alatt. . — A mai nyi'atkozat — mondotta — történelmi C öitéleteket semmisít meg és egyetértést teremt a két ország viszonyában. Kiemelte a továbbiakban, hogy Dalador milyen meleg fogadtatásra talált Münchenben és ma őt is ugyanolyan lelkesen fogadták Párlsban. A mni naptól kezdve uj korszak kezdődik a két nép viszonyában. Ezután i Bonnet külügyminiszter felolvasta a következő nyilatkozatot, amelyet francia és német nyelven adtak ki: »A német birodalmi külügyminiszternek dcccm. ber 6-i látogatása alkalmat adott arra, hogy be. hatóan kicseréljék nézeteiket Franciaország cs Németország viszonyairól. Ribbentrop és Bonnet megbeszélésén ncia került több európai probléma cs részletesebben azok, amelyek Franciaország cs Németország politikai és közgazdasági összeköltctéteirc vonatkoznak. Mindkét részről elismerték, hogy a két ország között kedvezően a 'okul az érintkezés és hogy a német-francia ha'ár forrná is elismerése nemcsak a két ország érdekeit sso'gdlja, hanem lényegesen hozzájárul a béke J'entartáséhoz. Ebben « reményben irta alá nyilatkozatát a kct külügyminiszter és amikor mindket ország fent art ja a jóvísconyt más országok' jkai is, ki.'ecnti akuatát a békés együttműködésre. D Ff MAGYARORSZÁG Szerda, lOVi <W«mhpr 7. a kö'csönös elismerésre, ily módon lépést tesz az álta'ános megbékéléshez.* Bonnet este a Quai d'Orsayn ebédet adott, amelyen a francia kormány több tagja Is reszt vett. Német részről megjelent a német nagykövet a külügyminiszter kíséretének tagjaival. Az ebéd uorén a francia külügyminiszter Hitler kancellár egészségére, a német külügyminiszter Lebrun köztársasági elnök egészségére ürítette poharát. „Németország lemondott Elxász-CotQaringiáró 1" Pái is, december 6. Francia részről nagy fontosságú eseménynek tekintik a francianémet nyilatkozat aláírását és utulnuk arra, hogy Franciaország és Németország most elsőizben lépett egymással közvetlen kapcsolatba. Francia részről történelmi horderejű az esemény, mert Németország a nyilatkozat uláirosával ünnepélyesen cs végérvényesen lemondott Elzász-Lotharingiáról. » Államtanács Pd is, december 6. A délelőtti államtanácson Fényképezőgépet Karácsonyra LIEBMANN Kelemen ucca Bonnet külügyminiszter beszámolt a nemzetközi hc'yzctrŐl és tájckoz'.atla minisztertársait azokról á franci e'lents megnyilatkozásokról, amelyek a közelmúltban Olaszországban történtek, az ezzel kapcsolalos dip'omdeiai lépések nl cs arról az elégtételről, amelyet a francia kormány ebben az ügyben kapott. Ezu'ái részeteken megvitatták a nemet—francia tárgyalásokat. Tunisz-tüntetés Rómában Róma, december G. A római egyetemi ifjúság kedden délben nagy tüntetést rendezett a tuniszi és korzikai olaszok mellett. A többszáz diákból álló menet „Tuniszi Tunisz! Korzikai Korzika!" — kiáltásokkal vonult végig a főváros főbb utvonalain, majd a francia követség elé akart vonulni, azonban ebben a rendőri készültség megakadályozta őket. Komolyabb rendzavarásra seholsem került sor, csupán az egyik nemzetközi gyógyszertár ablakait, amelyeken francia felit űs volt, zúzták bc a tüntetők. fl „Condor" kényszerleszállásra kényszerült a manillai kikötőben és elsülyedt Munilla, december 6. A „Condor" óriási gép, amely mult heten Berlinből Tokióba repült, Japánból visszatérben a manillai kikötőben alig száz lábnyira a parttól, kényszerleszállást végzett a vizén. A gép elsülyedt, a személyzetet megmentették. A „Condor" rndiótávirásza mar Manilla felé közeledés közben jelentette, hogy az óriási repülőgép motorjai kihagynak, de remélik, hogy tiz percen belül a repülőgép mégis eléri a manillui repülőteret. Ez azonban nem történt meg. A gép közvetlenül n part közelében kénytelen volt a vizre leereszkedni. A gép elsülyedt. Mint Tokióból jelentik, apály idején a gépet kiemelik, szétszedik és Németországba szállítják, hogy a baleset oka pontosan megállapítható legyen. Már most is valószínűnek tartják, hogy a balesetet az olajvezeték cltömődése okozta. A szegcdi poprlkakereshedök az uf korlátozó rendelet végrehajtásának elhalasztását kérik (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretcs, hogy a jkereskedclemügyi miniszter rendeleje értelmében a paprikanagykereskedőknek nyilatkozni kell december 15-ig, hogy milyen üzleti tevékenységet akarnak a jövőben kifejteni, azzal az indokolással, hogy a paprikanagykereskedés egyéb kereskedelmi, vagy ipari foglalkozással, tehát a paprikakikészitéssel összeférhetetlen, ha a forgulom 10 százalékát meghaladja. A kérdésben a rendelet az alábbi kivételezést engedélyezte: 1. A paprikanagykereskedők nagyfogyasztók számára (pl. katonaság, kórházak, stb.) közvetlenül is szállíthatnak paprikát. 2. Idegenforgalmi eélok szolgálatában kisebb mintacsomagokat kiszolgáltathatnak. 3. Azok a paprikanagykercskedők, akik a múltban egycb cikkel is kereskedtek, ezt az üzletkörüket megtarthatják. Azok a nagykereskedők, akik egyéb ipari és kereskedelmi foglalkozást is űznek, legkésőbb december 15-ig a miniszterhez intézendő beadványban tartoznak nyilatkozni, hogy paprikanagykereskedésüket, vagy .egyéb üzletüket kívánják megtartani. A szegedi paprikanngykereskedők' a miniszter rendeletével . kapcsolatosan Vágó Oszkár elnöklete mellett kedden este értekezletet tartottak a Llovd-Társulat különtermében. Az értekezleten megjelent dr. Tőnél 1 i Sándoé kamarai főtitkár is. Több kereskedő felszólalása után Á 15 r a K a m Szilveszter javaslatára elfogadták azt a megoldást, hogy mindazon kereskedők, akik felszólítást kaptak, együttes kérvényt intéznek a kereskedelemügyi miniszterhez és ebben a rendelet végrehajtásának meghosszabbítását • kérik a paprikaév végéig, 1939. szeptember 30-ig. Dr. Tonclli Sándor főtitkár figyelmeztette a kereskedőket, hogy a kérvénytől függetlenül a nyilatkozatot december 15-ig tegyék meg közvetlenül a miniszterhez, legfeljebb jelezzék a kérvény beadását. Reitzer Miklós indítványozta még, hogy a kérdésben keressék fel a kalocsai és budapesti kamarai körzetek érdekelt kereskedőit és együttesen járjanak el. Az értekezlet ilyen értelemben határozott. Minisztertanács Budapest, december G. A MTI. jelenti: A kormány tagjai kedden délután fel 5 órai kezdettel vitéz lm r é d y Béla miniszterelnök elnökletével minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács folyó ügyeket tárgyalt és hét óiakor ért véget.