Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-04 / 266. szám

Vasárnap, 1938. dccmBer Törzsfizetésük 20 százalékát kapják karácsonyi segélyül a városi alkalmazottak (A Déluiagyarország munkatársától.) Mcgirta a Délmagyarország, hogy a város pénzügyi bizottsága szombaton délelőtt tárgyalja a városi alkalmazottak részére javasolt karácsonyi segély ügyét. A pénzügyi bizottság javaslatot tesz a közgyűlésnek, hogy a városi tisztviselők karácsonyi ajándékképen a nyugdíjba beszámítható törzsfizetés 20 százalékát kapják, továbbá a családi pótlék háromszorosát. A javaslat szerint az összeg ötvennyolc,, ezer pengőt lesz ki. Dr. Pálfy József polgármester ezzel kapcsolatosan kijelentette, bogy az ajándékösszeg fedezetét a folyó évben tisztviselői illetménynél és a dologi kiadásoknál elért 12Ö ezer pengő megtakarítás' szolgáltatja. UJ » magyar, angol, nőmet tánc és művész HANGLEMEZEK GRAMOFONOK óri&ii választékban Kárász uccá 9 szám mmmmmmimm'% tmwwmvmmmwmm Leöntötte magát benzinnel és megégett egy kisfiú Gondozóját felmentették a gondatlanság vádja alól (A Dél ma o yar ország munkatársától.) Borzalmas •sze.cnesétlcntég történt az elmúlt nyáron egy szentes* tanyán. A szerencsétlenség áldozata Dctár László 4 éves kisfiú, akit szegény szülei ifj. Dósai Mo'nár László gazdálkodó gondjaira biztak arra az időre, niig ők az aratasi-cséplési munkával voltak elfoglalva. Dósai Molnár László vállalta is a kisgyermek gondviselését, dc mivel maga is nagyon cl volt foglalva, nem vigyázhatott állandóan rá. Igy Oactt, hogy a kis üétár Laci az istállóban ma. gához kaparintotta a béres öngyújtóját és benzinjét, amelyből a béres az öngyújtót szokta tölteni és leöntötte magát benzinnel. Ezután az öngyújtóval kezdett játszadozni. A; öngyújtó lángjától meggyulladt a kisgyermek ruhája. Mire észrevették, Delár Laci teljesen összeégett cs rövid szenvedés után nwgha't. Ilj. Dósai Molnár Lászlót, aki tekintélyes, 480 holdas gazdá'.kodó Szentesen, gondatlanságból okozott emberölés miatt vonta felelősségre a szegedi törvényszék. A vádlott kijelentette, hogy nem őrzi magát bünösnek és kérte felmentését. A törvényszék megállapítása szerint igaz ugyan, hogy a kisgyermek gondviselését Dósai Molnár vállata, dc a nyári dologidőben nem szentelhette minden idejét a gyermeknek. A törvényszék felmentette a gazdá'kodót cz ellene emelt vád alól. Az ügyész fellebbezést jelentett be. KLÖPLI TERITÖK ÉS FÜGGÖNYÖK ka rá csonyra gyönyörű mintákban, minden méretben kaphatók ÖZYŐ SCHNITZKR LIPÓTNÉ, Valéria tér 10 sz. i léDCsöház. 1. 2. ERDÉLYI 1918 december 1. Autók és szekerek dübörögnek Erdéiy országútjain, vonat vonat után ki gyózik a végeláthatatlan vaspályákon — mindnyájan egy cél, az ősi fejedelmi koronázó város: Gyulafehérvár felé. Szemtanuk állítása szerint félmilliónyi ember gyűlt össze Gyulafehérváron, románok és szászok és félmillió ember örömüvöltése közepette megkondult a haiálharang a magyar Erdély felett. Az erdélyi magyar sajtó nem képviseltette magát a gyulafehérvári gyűlésen, csupán a „Kolozsvári Ilirlap" dr. Balogh Artúr egyetemi tanár lapja közölt pár nap muiva — bárom láb vonal alatt — szemelvényeket a gyü'és lefolyásáról I s a c Emil későbbi szülészeti főfelügyelő elmondása alapján. Ami Gyulafehérvár előtt történt 'Apáthy István egyetemi tanár megrázó erejű felhívása a pusztába kiáltott szó maradt. A Károlyi-kormány nemzetiségi minisztere Jászi Oszkár Aradon tárgyalásokat kezdett a román nemzeti tanáccsal. Maniu és Goldis füt-fát ígértek az erdélyi magyarságnak és Erdély egyesítését Romániával döntött dolognak nyilvánították. ŐRJÁRAT A könnyebb áttekinthetőség kedvéért nyilatkozat-ígéretet idciktalunk: „A román nemzet kötelezi magát, hogy a terű. létén lakó többi néppel szemben respektálni fogja a wilsoni elveket és kész minden népnek a szabad nemzeti fejlődés feltételeit biztosítani". (A román nemzeti tanács vála. szabói 1918 nov. 15-én). „Magától értetődik, hogy teljes nemzeti és politikai, valamint kulturális szabadságot biz'.osilunk az összes többi népeknek". (Maniu kijelentése Aradon 1918 nov. 18-án), A román nemzeti tanács hivatalos lapjában, az aradi Romaniil-ban (1918 nov. 20) a következő sorok jelentek meg: „Az erdélyi és magyarországi román nép nem óhajt uralkodni más népek felett. Kész tehát, mint a demokrácia megtestesülése, teljes nemzeti szabadságot nyújtani mindenkinek és megadni mindenegyes egyénnek, aki román területen lakik az élelfellételck teljes egyenlőségét, mint az emberi lét egyetlen eszközét". Ezt a proklamációt Goldis Vasilc irta alá. rár .nap múlva a gyulafehérvári rómán nemzetgyülés előkészítő bizottság ülésén Goldis proklamációját VI ad Aurél üyformán erősítette meg: (Az erdélyi román és szász rendek husz évvel ezelőtt mondták ki Erdély csatlakozását Romániához)