Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-29 / 285. szám

Csütörtök, 1938. XII. 29 politikai napilap XIV. évfolyam 285. szám Magyar politika Á miniszterelnök ur az államférfiúi felelősségérzés teljességével jelentette ki, hogy nem azt nézi, aki a tanácsot adja, hanem azt, hogy milyen tanácsot adsmindenjó tanácsot meg fog és meg akar Hallgatni. Vétek" volna kételkedni a miniszterelnöki szavak komolyságában s realitásában. A keresethalmozásról szóló törvényjavaslat bizottsági vitája elég bizonyságot nyújtott amellett, hogy minden komoly észrevétel és minden jószándéku javaslat az államférfiúi mérlegelés serpényőjére kerül s ha megméretvén, könnyűnek nem találtatik, a kormány nem fogja megakadályozni, hogy első elgondolásait, első tervezetét módosítsa az elhangzott érvek és — ha lesznek, — a kellő sulyu argumentumok hatása alatt. Egy tekintetben nincs véleménykülönbség ebben az országban: gyökeres átalakulásra van szükség s ennek a radikális átalakulásnak nemcsak a vagyonban és keresetben megmutatkozó rendkívüli ellentéteket kell nivellálni, hanem egy másik eredményt is meg kell teremtenie: a magyar Ós keresztény szellem ura lm á n a k kizárólagosságát. Átalakulás nincs áldozatok nélkül s annál kevesebb zökkenő zavarja meg az átrendeződés munkáját, minél több belátás mutatkozik meg azok részéről. akikre az idők áldozatokat parancsolnak. Ha a kor átalakulást parancsol s ha a szükséges belátást a viszonyok felismerése nem érleli ki, a forradalom romboló szellemét távoltartani nem lehet. S aki ma a forradalom szellemével játszik, az megrontója az országnak. Áldozatokat kell Kőzni egyeseknek is, társadalmi rétegeknek is s csak az a kívánatos, hogy nagyobb áldozat terhét n c kelljen viselnie senkinek annál, mint amit valóban a keresztény ós magyar élet követel meg. S bízunk, mert erős hittel biznunk kell abban, hogy a kormányzatnak nemcsak ereje van, hanem szive is s ha egyesektől, vagv egész rétegek'ől el kell venni, hogy másoknak lehessen adni, sem többtől, sem többet nem fog elvenni, mint amennyit az élet kikerülhetetlen parancsa, oz ('létviszonyok diktatúrája parancsol meg. S itt mutatkozik meg vigasztaló ós enyhitő hatása a miniszterelnöki szavaknak: minden tanácsot meghallgat ós minden érvet fontolóra vesz. Ha vannak érvek, jobb érvekkel mindig helyettesíteni fogja, ha vannak elhatározások, soha nem fog kitörni olyan módosítások elől, melyek az elhatározások hatásosságát nem érintik, de az áldozatot hozók körét, vagy az áldozatok nagyságát csökkenteni alkalmasak lesznek. S ha nincs is véleményeltérés abban a tekintetben, hogy gyökeres átalakulásra szükség van s hogy ennek az átalakulásnak irányát és tarlulmát a keresztény gondolatnak és szellemnek kell kijelölni, abban a felfogásban már észlelünk eltéréseket célokban és törekvésekben, hogy a magyar élet jóvátételére mennyiben vannak predesztinálva a kormányzat által elhatározott reformok. Azok a célok és törekvések, mcIvekben ezek az -eltérések megmutatkoznak, idegenek a kormánypolitikától. Vannak azonban frakciók, vannak csoportok, melyek a magyar élet teljcssétételére hivatott átalakulásban a maguk politikai, vagy nemzetiségi céljai számára keresnek érvényesülési alkalmakat. Pedig ha egy csodálatos egyértelmű cs egyhangú uaiszónó teszi legyőzhetetlcnné a kormánynak azt a törekvését, hogy a magyar életet a keresztény szellem eligazítása szerint épitse át, nem lehetne különbség abban is, hogy csak n magyar élet szolgálatára lehet rendelni mindazt, ami nehéz kötelességteljesitésben most előttünk áll. Ez az ország a magyaroké s csak addig é 1," a m i g a mogyars á g é m ar a d. S bármilyen készséggel, bármennyi őszinte barátsággal fordulunk is azok felé, akik barátainknak bizonyultak a múltban s akiktől mást, mint baráti támogatást nem kérhetünk cs nem várhatunk, ezentúl sem, azt senki nem akarhatja, hogy a nemzeti életünk feláldozásával, a nemzeti szellem elhalványitásával is keresnünk kell a magunk baráti készségének bizonyságát. Vannak türelmetlenek," vannak fékezhetetlen temperamentumok, akik a Habsbur g-d i n a s z t i a legnagyobb történelmi mulasztásának azt tartják, hogy — nem eléggé németesített. Vannak, akik hetek alatt akarják pótolni azt, amit a II a b s h u r g o k. né g v évszázad alatt „elmulasztotta k", pedig — valhuk be, — éppen ezen a téren nagyon kevés mulasztásban marasztalhatja el ezt a dinasztiát a nemzeti történelem ver'diktie. Ma a politika nem kedvtelés s nem bir''Ó7'''s 07 urfdr-rr-éct. pfont vnp. vacn> lehetett eddig. Ma a politiFa a nemzet t ö r té n e 1 in i útjainak kijelölője, a jövendő országutjánnk traszirozása s ha most téved a nemzet, szakadékba tévedhet a bel • dogulás felé vezető országútra való rútércs helyett. Ez a politika csak a magyars á g megerősítését, szellemi és. anyagi javainak megsokszorozását, tekintélyének növelését, nemzeti életének g a z d a g o d á s á t vállalhatja feladatul s ha munkaalkalmakat teremt, csak magyarok számára nyithatja fel az önzés záraival lezárt sorompókat, ha földhöz juttatja a föld népét, csak a magyar parasztság nagyszerű ivadékai számára futtathat a magyar föld kincseiből. Nem akarunk merőben feleslegesen külföldi példákra hivntkozi, de ha CsehSzlovákia a cseheknek, Románia a románoknak, a szerb uralom a szerbeknek futtatta a nagybirtokokat, akkor a magyar államhatalomtól sem lehet azt kívánni, hogy ne a magyarok között ossza fel a magyar földet." Keresztény és magyar politikát leKet csak' követelni s a keresztény politika elsősége mellett elsőség illeti meg a magyar poütik< ít is. Nemzeti politikát a nemzet integráns magyarsága ellen senki nem sürgethet, senki sem kívánhat. Nem akarunk nagy barátaink irányában mást mutatni, csak hálát és hűséget, de ha ők nem követelik; mások se követeljék az ő nevükbrnl azt. ami a keresztény és magyar politika® nnk nem kizárólagos életfeltétele Chamberlain római uíjáiól váriak az olasz—francia ellenietek elrendezéséi Csapatösszevonások DzsMindJ - A francia hormánu hatórmegdlla-' piiö fötöratzi szakerfőkei hűid a Trancia Szomdlitöldre London, december 28. Egyre jobban elmélyül I a francia—olasz konfliktus BzUbuli és Tunisz ügyé- | ben és egyre jobban kié'.ezi az európai helyzetet. Fokozza a te'yaet súlyosságát az a hir, amely szerint tegnap jelentékeny csapatösszevonások történlek Dzsibuti körül. Csapatösszevonások Páris, december 28. Francia részről ugyan cáfolták, hogy csapatokat vontak össze Dzsibuti tájékán, Kairóból érkező utasok és olasz táviratok azonban megerősítik, hogy Francia-SzamáHföld halárán nagy czapalmozdulatok folynak. A francia kormányzó erősítéseket kért cs kapott Tuniszból és Franciaországból. Da adier miniszterelnök és hadügyminiszter, Bonn~t külügyminiszter és Mandel gyarmatügyi miniszter közt ezzel kapcsolatban fontos tanácskozás volt tegnap. Francia ágyúnaszád indult Dzsibuliba Paris, december 28. A francia kormány földrajzi szakértőket küldött Dzsibutiba, hogy pontosan megállapítsák a határvonalat a Francia-Szomáliföld és az olasz fennhatóság alá került Abesszínia között. Ezzel az intézkedéssel Páris elébe akar rágni a netatáni összeütközéseknek. Az elmúlt hónapokban többször előfordult, hogy az olasz határőrök i'itá; ícrii'cten he'yczkedtck el. V franci i kormány katonai intézkedéseket is tett a Francia-Szontüliföld' fokozat a'jb uéde ni.ére. Az »/bervi/le<: francia ágyu* na zári, amc'y eddig a.' briruti kikötőben horgong-[ zott, e indult Üzibuti felé. A Dai'g Mail szerint a franciák nem állnak jól a szárazföldön, mert csak kétezer francia Katona van Dzsibutiban, czcM. szemben az o'aszok inán a kilencezer főnyi katonaságot vontak össze a határon. A várost állítólag nehéz volna védeni a szára. lö drö', ezért főkép a tenger felől fogják védeni és erre nézve megbeszéléseket foly atnak Anglia-l vaf. Szenegál tövészeln indultain Dzsibuliba r Páris, december 28. Az Havas Iroda mar-f seillei jelentése szerint a város kikötőjében; szenegáli lövészek szállnak hafóra, akiket Francia-Szomáli földre szállítanak, az ottani; helyőrség megerősítése céljából. A Paris Soir értesülése szerint két francia) hadihajó 1000 emberrel utbtn van Dzsibiüi felé. A dzsibutii kormányzó fogadta a ben-4 szülöttek küldöttségét és biztosította őket ar-j ról, hogy Franciaország oltalmára mindenkort számithatnak. Igaz ugyan — irja a tudósH tás —, hogy Etiópiában olasz csapotmozdu® latok vannak folyamatban, dc a Franci'.1,^