Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

48 .per M AGY A R O R S 7 A fi Vasárnap, TQ58 dercmbor 25. Uuncsa kopogását hallottuk. Crek most vcitein szemügyre nzt az apparátust, •mivel a főnök ur az imént .fel akart ültetni. Egy csizmaszir, aló' rongyai bekötve. Ebbe beszelt tc'c a postamester és ugy hallatszott, mintha kinVrül hang/nna. A haragom gyorsan c'párol­gott. — Mért csináltad? — Minden uj emberrel! igy szoktuk. Ilyenkor ideadja a kaját... — Éhe; vagy? — Nem spájzo'ok kívülről... Rettentően olszégyeltem magam. Nem lett volna szabad egy ilyen vézna s alig husz éves gye.r­n.eltet megütni. Ti >zta zsebkendőt vettem e'ö. — Mosdd meg uz arcod it, hiszen csupa vér vagy. Máskor ne csinállj vetem rossz vicceket, Odaadtam a reggé'i tejemet é< az egyik son­Rá-zsemlyét. A másik kettő erre tüntetően elövcilc a mannllgét, amit a kályha to.ején szárítottak. • - Látja uram — korergett Braun —, ható­aik hónapja e.cn é'ek. Rosszkedvűen vetettem magam a díványra. Kintről le'.re o'.ták a zár nyelvét és két ember lé­pett be. Titokban szemügyre vettem őket. Az egyik Jlactony tömzsi alak volt, durva csizmája szár­hegyig .-áros. Homlokán széles forradás látszoft, mintha meg volna nyúzva. Az egyik szemén kö­tést virra't. Egy pillanatig motozott rongyai között, azután kiment. A másik... Felugrottam. Ma már annyi meglepetés ért, hogy alig bírtam szóhoz futni. — Ön, )V? Azonnal fe'ismert. Mutatóujját vékony szája­szóére tette, hogy ne beszéljek. Cz. volt, az erjf/kori du'ids huszárhndnagy, cs. és kir kamarás, e e.r ho'd jő szatmári föld birtokosa. Tragéd'áfa: Jö dre.torm, szercncsét'cn spcku'áaiók. Egy ba­rátja dij.noki állást szerzett neki a közeli nagy­községben. Mindenét cHitta. most ötvenhárom éves és börtönbe került. — ön tudj a, hogy ártatlanul vagyok itt. Ro­mán törököm rámfogta, hogy lenyalom a bélyeget az aktákról- Neki hittek. Egy év múlva szabadulok. A büntc ést Brassóban tö töm ki. Megígérték. Két héttel e/.olölt hallottam ezeket a szavakat lö'c, amikor kihallgatáson volt az ügyészségen. Jól emlékeztem a főtárgyalásra. Egy járásbiró fzzó gyü ö'ottel vallott ellene. Már akkor is gya­nús volt a dolog. Akit igy gyűlöl a főnöke, nem ebet bűnös hivatali mulasztásokban. Később ki­derült, hogy a járásbiró atyja béres volt Cz.-éknél, amolyan bocskoros havasi román. Nem volt kü­lönö.cbb oka a bosszúra a járásbirónak, mert Cz.-ék jóll bántak a béresekkel. Da a fiatal román járésbirÖn mindunta'aii az aiacsonyrendüség érzete hatalmasodott e', amikor oz egykori földbirtokos Cz.-vel be/zclt. Lélektani rugók feszítették a fia­at román uj intellektusát, amikor széles mellel állt a biróság előtt és folyamatosan sorolta Cz. bün­lajstromát. Valószínűleg az ő keze játszódott ö'.ro abban is, hogy Cz.-t nem vitték el Bras­-óba. Cz. kinyitotta az ágya felett lévő kézifz Arány­Két é; oöszídte varsoróját. Evéi közben egyenle­te en mozgatta száját és folyton engent nézett. Ki akarta ta'án olvasni tekintetemből a szánalmat, zagy kíváncsi vo t: én hogyan kerültem ide, mellé. Ái tudla? öregnek láttam és rettentően sovány /olt az arca. A bőre zülde3-sárga színben vibrált, ,no tt is o'yan tiszta vott és választékos, mozdulatai Kimérlek, métltóságosak, mint régen, amikor a ka­szinóban ta'álkoztunk és keseregtünk a kisebbségi •ors mostohaságán. Evés után végehossza nem vollt a kúrdezöskö­désr.ek. Tudta, hogy bebörtönöztek — »£hrnha'nnk a magyar nyugdija-ok Erdélyben - cimü cikkem mialt —, hPite.i az ügyészségén do'gozott az. ik­.ató hivatnlban. Ennyi kedvezménye vo!t, hogy reg­gelből estig dolgozhatott az iktatóban, ahonnan nemrég bocsátották 7 az uto'só magyar tiszt vtac'öt is... Vacsora után kissé fesztelenebb lett, nekem ugy le -zen nagyon is pajzánkodott nwa' a .(">­redékke', akit azért a hatéves kisleány megron­tó áért iíélltck el. Mint később kiderült, az ágyuk is egymásé mellett volt. Most már undorodva néztem az öregre, a társalgást egyoldalúan be­szüntettem. A po-tamCiter vette e'ös ör észre, hogy meg­vá'to/.tattam a vé'eijiénycinet Cz. felöl. Nyomban kiha-zna'ta a kedvező auspiciumokat és nagyot ütött a kamarás hátába. — öreg tata, egy o'yan, da olyan pofont kap. tain miattad... Cz. érdeklődéssel nézett a fiúra. A postamester szé'es tag'ejtéssekkel kisérte e'öadá-á', ebből ki. derült, bogy a csengetés azt je'ertc, hogy a szol­gá'atos ör visszakisérhe.i Cz.-t az iktatóból a cel­lába. A römiparti i-met össre'jtt. Cz. volt a negyedik. Ebbe.i a szobában egész éjjel éghetett a villany, mert gyakran megtörtént, hogy Cz. hozott magával munkát az iktatóból. Tiz óra tájban be'ött a nyu­/otthoin'oku is. A társalgásból megtudtam, hogy Duma Jcannak hívják, hivatásra nézve lókö ö. Még vizsgá'ati és a Prim bizalmas embere. Egész nap szabadon já--kél a fogházban cs a Prim fe'esége utói viszi a kosarat a piacra. Alaposan sicmügyr* vettem. Alattomos, rosszindulata embert láttam tenne, akj mindenre képes. Cz.-vel durván beszélt, általában a születés népies kifejezéseit gyakorí­tottá mosdatlan szájában. Hatalmát előttem Is fi­toktatni akarta s amikor levetkőzött, sáros nad­rágját a kártyázók kö'.é dobta az a z alra. — De kérem Duma ur, '— mélltatlankodott Cz. — Kuss! — ordította a nyuzottpofáju —, aludni akarok! A kártyázók szétrebbentek és pár perc múlva mindenki az ágyán feküdt. Duma fé'könyőkérc támaszkodva felem köpött. —• Feküdjön He. nem szeretőin, ha valaki vir­raszt. Mit szólhattam vo'.na? A viliany e'aludt és csakhamar öt ember egyenlőtlen hortyogásának cre-cendója tö'tötte bc a 27-es zárkát. Ujabb ci­garettát vettem e'ö és halkan dúdolni kezdtem Schubert nemesen a'ázatos muzttkáját: az Avc Máriát. Bareg Géza. Szakácskönyv —oo— Írja: Dr. Csikós Nagy jtózsefné Hétfő: ebéd: spárglikrémlcves, páduai-pud­ding paímczánönicttcl, fcyuigcrinc citromos tejfe­lesmúrlással, burgonyacroqueltcl és áfonyával, pörkölt manduhilor.la; vacsora: spenót rizscroquettel, amcntháli. al­torta, gyümölcs. Kedd: ebéd: burgonyílcvcs csipcdcttcl, töltött­borju sárgarépnfőzelékkcl, makarónikörettel cs uborkával, rizsfelfujt borsodóval; vacsora: hnssaltöltölt burgonya, passziiozott roqucforlc retekkel. ,Szerda: ebéd: májpürclcvcs, fehérpecsenye va­dasan, Púlff>-g0nibóccal, szerelmes levél; vacsora: velö-cropuettc rizskörettel és ubor­kával, déli tészta. Csütörtök: ebéd: paradicsomleves, föttöttká­poszta, savaring; vacsora: párisiszelet körettel, paprikasaláta,, gj ümölcs. Péntek: ebéd: halászlé, turóscsusza, gy fi* möles; vacsora: spenót rizscroquettel, cemntháll, al-' ma Szouibat: ebéd: sóskalcvcs, tőltőttfclsár lencse­főzelékkel, csőrege; vacsora: erőleves csészében, sajtos pudding, snjlos öntettel, knpponpccsenye kompóttal és mnyonescs burgonyával, malakow<rémc, sajt, gyümölcs; éjfélkor: coupc-jaqucs • • ­Vasárnap: ebéd: savanyu malicapróiéklcvcs nprómorzsa gombócokkal, soukásrolád tejfeles öntettel, ropogós malacpccscnyö párolt káposztá* val és uborkával, farsangi fánk baracklekvárral; gyümölcs és sajt; vacsora: tea hideg malac, csokoládékrémd sajt. Az erdő és a nagyváros poézife két remek regényben FEL'X SALTEN s PERRE Egy mókus regénye. Az erdö apró á'la­tairól, n fákrój és n természet fenséges­ségeiiul regé! Srilen e legújabb müvében FŰZVE p KOI VE P I to VÉSZI ENDRE: Gyerekkel a karfán Az 1937. évi Mikszáth dijas fiafal író uj regénye a külváros életet fcsli elénk és mozgalmas színekben. A legfiatalabb magyar prózának egyik kiemelkedő el kolásn. I ÜZVE P 320, KÖTVE I' 1 10 Paníheon kiadás -oOo— 1. velö-croot-ette A megtisztított borjuvelőt apróra összevágjuk ós megsózva, borsózva, vajon összevagdalt pet­rezselyemzöldjével együtt megpároljuk Kis vaj­ból rántást csinálunk és feleresztjük tejjel Vi­gyázzunk, hogy csomós ne legyen. Ha fel^prr: be­letesszük a velőt, 2 .tojást és 1—1 és Tél evő­kanál szítált zsemlyemorzsát. Folytonos keverés közt újra felforraljuk és azután porce(lántálba öntve az egészet, várunk mig teljesen kjiül. Ak­kor hosszúkás hengcral akót formálunk belök? morzsával meghintett deszkán. Tojás hrm bog?, zsában pannirozzuk és forró vajban megsütjük. 2. szerelmes-levél 25 dkg liszlböl 15 dk(r vajjal, 8 dkg cukorral} 7 tojássárgájával és megfelelő tejrellel sem lui­lágy, sem tulkcmény tésztát gyárunk, ametvrt az­után 1 órára hideg lielvre teszünk Vék-onyr-í nvujljuk. hosszúkás levélformára vágjuk, azután niegtö'tHik vaníliakrémmel, -melybe rumba ár­! te tolt diót cs 1 tojásfehérjének habiát kevertük'., 1 Lcvélboriték formájára hatjuk össze és lassú tűs mellett szép sárgára megsütjük. 3. coupe-jaques Kimagozott cseresznyét, ribiziit, epret,, kocká­ra vágott, meghámozott kajszin és őszibarackot, sárgadinnyét, körtét porcellántálba teszünk, rétc­genkint behintjük porcukorral, meglocsoljuk mn­raszkinó-likőrrcl s a jégre tesszük 3—1 órára­Tálaláskor talpas poharak fenekére teszünk ezek­ből a gyümölcsükből, azután egv réteg fagylal­tot, megint e.gy réteget a gvümö'rsökböl és lé­gül újra fagyi íltot, de másfélét, mint az elöbU Leotctejérc cukrozott tesziinhab jön. Alkalmi* focvlul'ok: ncipncs. citrom, ananász és vanília.

Next

/
Thumbnails
Contents